Szív- és érrendszeri betegségek cikkek

Vénás lábtorna

Ha a lábak "ólomnehezek", viszkető, feszülő érzés jelentkezik, hosszabb álldogálás után lábfájás lép fel, sőt estére be is dagadnak a bokák, az azt jelenti, hogy a vénák nem működnek megfelelően. Igaz ez akkor is, ha még nem észleljük a visszértágulatokat.

Szívbillentyű műtét

A szív ritmusos működése biztosítja a vér áramlását a testen belül, a szíven belüli véráramlást pedig négy szívbillentyű teszi lehetővé. Különböző gyulladásos betegségek következtében főleg a bal szívkamra és szívpitvar között lévő, kéthegyű billentyű működése károsodik, és ez már gyermekkorban okozhat súlyos zavarokat.

Angioplasztika és sztent

Az angioplasztika segítségével meg lehet nyitni a koszorúereket, ezáltal több vér jut a szívbe. A műtét során egy hosszú, vékony csövet (katétert) juttatnak fel a combnál található artérián keresztül az elzáródott érig a szívben. 

Szívműködés

A szív ingerképző központjai a jobb pitvar falában lévő színuszcsomó és a jobb pitvar alsó részében lévő pitvar-kamrai csomó. A színuszcsomó előidézi a pitvari szívizomrostok összehúzódását. Az ingerület a pitvar-kamrai csomón keresztül a kamrákhoz továbbítódik és a kamrák összehúzódását váltja ki. 

Érelmeszesedés

Az artériák belső falára lerakódó zsírok miatt az erek beszűkülhetnek és megkeményedhetnek. Az érelmeszesedés kialakulásának kockázatát növeli a zsíros ételek fogyasztása, a túlsúly, a mozgáshiány, a dohányzás, a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint és a cukorbetegség.

Érelmeszesedés és trombózis

Az érelmeszesedés úgy alakul ki, hogy az artériák belső falára lerakódó zsírok miatt az erek beszűkülhetnek és megkeményedhetnek. Az érelmeszesedés mindaddig tünetmentes marad, míg súlyos szövődményei nem jelentkeznek.

Hajszálerek

A szívtől távolodva a verőerek (artériák) rendszerében az erek száma egyre nő, átmérőjük egyre csökken. Ezzel együtt nő az összkeresztmetszetük. A legkisebb verőerek hajszálerekben (kapillárisok) folytatódnak, ezek behálózzák az ellátandó szöveteket.

Szívműködés

A szív maga képezi az összehúzódását kiváltó ingerületet. A szív ingerképző sejtjei két központba tömörülnek, egyik a jobb pitvar falában lévő színuszcsomó, másik a jobb pitvar alsó részében lévő pitvar-kamrai csomó.

Szívritmus

Az első a szív kamráinak összehúzódásakor keletkezik, ez a szisztolés hang, a kamrák összehúzódásakor a pitvar-kamrai billentyűk becsapódása és az ínhúrok megfeszülése hosszú, elnyúlt "búú"-szerű hanggal jár.

EKG

Az EKG során a páciensre először a végtagi elvezetéseket, majd a mellkasi elektródokat helyezik fel, sorban V1-től V6-ig. V1  és V2-t a negyedik bordaközbe helyezik fel, az elsőt a szegycsont jobb, a másodikat a bal oldalára. V3-at a V2 és V4 közé helyezik.

123