A hirtelen kialakuló zavartság okai

A hirtelen kialakuló zavartság olyan ijesztő tünet, melyet minden esetben érdemes komolyan venni, és a lehető leggyorsabban felderíteni a lehetséges kiváltó okot. Természetesen nem kell mindig a legrosszabbtól tartani, hiszen olykor banális okozói is lehetnek, mégis - mivel a zavartság mindig a központi idegrendszer érintettségét jelenti - azonnali közbeavatkozást igényel.

A zavartság jelentkezhet az illető magatartásának, beszédének megváltozásával. Sokan ilyenkor elvesztik térbeli-időbeli orientációs készségüket (nem tudnak pontosan válaszolni olyan egyszerű kérdésekre, mint például: Milyen nap van ma? Hol vagyunk most? Milyen évszak van?). Esetenként a beteg beszéde válik összefüggéstelenné, csapong a témák közt, de akár a szavak sorrendiségének vagy az adott mondat értelmének elvesztése is jelentkezhet.

Esetenként olyan mélységű az állapot, hogy a legrégebben „kódolt” információk (az illető neve, legközelebbi rokonok nevei, születési dátumok) is elvesznek. Ilyenkor joggal feltételezhetjük, hogy a probléma igen nagy.

A zavartság mellé (sokszor csak bizonyos idő elteltével) a háttérben fennálló kórokra jellemző egyéb tünetek is társulnak, például (a teljesség igénye nélkül):

• ideggyógyászati kórképekben bénulás, fejfájás, érzészavarok,
• mérgezéseknél emésztőrendszeri tünetek,
• pszichiátriai kórképeknél agresszió,
• alacsony vércukorszintnél kézremegés, izzadás.

Ezek az egyéb panaszok sokat segíthetnek a vizsgáló orvosnak a pontos diagnózis megalkotásának, és ezzel a célzott terápia beállításának folyamatában.

Mérgezések mint a zavartság gyakori okai

Zavartsághoz igen gyakran vezethetnek a különböző mérgezések: vegyi anyagok, alkohol, gombamérgezés, szénmonoxid stb.

Túlzásba vitt alkoholfogyasztás esetén viszonylag egyszerű a kórisme, hiszen az alkoholszag és a környezet sokat segíthet. Vigyázat! Laikusok az eszméletlen cukorbetegből áradó acetonos szaggal könnyen összekeverhetik az alkoholszagot! Emellett a különféle gázok, gőzök belégzése (ragasztóanyagok, szén-monoxid vagy szén-dioxid) vezethet zavartsághoz, így a tünet észlelése esetén - hacsak az teljességgel nem kizárható - mindenképpen érdemes alaposan átszellőztetni a helyiséget.

Gyógyszermérgezés - Bizonyos gyógyszerek bevétele, kombinációja, túlzásba vitt fogyasztása is okozhat tudatzavart, így érdemes az ezzel kapcsolatos óvintézkedéseket is megtenni (a beteg környezetének átvizsgálása, információgyűjtés a szedett készítményekkel kapcsolatban).

Ideggyógyászati kórképek

A hirtelen kialakuló zavartság hátterében igen sok esetben a központi idegrendszer valamilyen okból megváltozott működése, működési zavara áll. Az ideggyógyászati eredetű zavar mellé szinte minden esetben egyéb, súlyos idegrendszeri tünetek (bénulás, érzészavar, fejfájás, szédülés stb.) is társulnak, amelyek elősegíthetik a mihamarabbi diagnózis felállítását.

Agyvérzés - A stroke tipikus jele a zavartság, memóriavesztés, amelyhez erős fejfájás és tipikus tünetként az arc és a végtagok egy oldalon kialakuló gyengesége vagy bénulása is társul. Stroke gyanúja esetén azonnal hívjon mentőt!

Migrén - A migrénben szenvedők jól tudják, hogy a fejfájásos rosszullétet megelőzheti egy változó ideig tartó úgynevezett migrénes aura, mely súlyosabb formájában neurológiai góctünetekkel, köztük akár enyhébb zavartsággal is járhat. Azonban a migrénes aura keretein belül fellépő zavartság magától szűnik, maximum 1 óra alatt.

Napszúrás - Zavartsághoz vezethet a fejet ért hőártalom, a napszúrás. Napszúrás során a fejet közvetlenül érő hőártalom ingerli az agyhártyát, mely nyomást fejt ki a környezetére, s ez vezet az ideggyógyászati tünetek kialakulásához.

Demencia, agydaganat - Jelentkezhet egy hosszabb ideje fennálló, folyamatosan előrehaladó kórkép hirtelen megnyilvánulásaként is. Ez utóbbira példa lehet az agydaganat, vagy az időskori demencia.

Epilepsziás roham - Az epilepsziában szenvedő betegek a roham megszűnését követően hosszabb-rövidebb ideig zavartak lehetnek, és nem árt azt sem tudni, hogy ez a roham nem minden esetben a klasszikus „rángógörcs”.

Agyrázkódás - Az agy fizikai sérülése, illetve különféle eredetű fertőzései is előidézhetnek zavart állapotot. A sérülések az agyszövetre és annak vérellátására kifejtett hatása révén idézi elő a tüneteket.

Belgyógyászati okok a zavartság hátterében

Kiszáradás - Számos belgyógyászati jellegű megbetegedés vezethet átmeneti vagy éppen tartós zavartság kialakulásához. Ezek közül is messze a leggyakoribb a különféle okokból (pl. hányás, hasmenés, vesebetegség, elégtelen folyadékpótlás) kialakuló folyadék-elektrolit háztartási zavar. Elsősorban a dehidratáció (kiszáradás) okoz viszonylag hamar központi idegrendszeri tüneteket is (köztük tudatzavart).

Hipoglikémia - Egy másik, viszonylag gyakori ok lehet a vércukorszint leesése, mely szintén rövid idő alatt okozhat jellegzetes tüneteket: verejtékezést, szédülést, kézremegést, akár zavartságot is.

Szepszis - Főként legyengült immunrendszerű, idős betegeknél lehet komoly, életveszélyes kockázati tényező a szepszis. A szepszist (vérmérgezés, septicaemia) leggyakrabban a véráramba kerülő kórokozó (baktérium, vírus stb.) váltja ki, a szervezet egészét érintő gyulladást és véralvadási zavart okozva. A súlyos vérmérgezés esetén jellemző tünet a zavartság, amit kísérhet láz, hidegrázás, szapora légzés, alacsony vérnyomás, továbbá a gyulladást jelző laborértékek megemelkedése.

Egyéb betegségek - A ritkább okok közt például a központi idegrendszert támadó autoimmun kórképek (SLE) akut fellángolásai is a hirtelen kialakuló zavartság okai lehetnek.

A zavartság természetesen több, pszichiátriai jellegű kórkép velejárója lehet. Amennyiben a zavartság hátterében az alapos kivizsgálás során szervi eltérést nem találnak, mindenképpen pszichiátriai szakvizsgálat szükséges.

Látható tehát, hogy a zavartság hátterében számos, akár igen súlyos betegség bújhat meg, amely miatt egyértelmű, hogy az ezzel a tünettel rendelkező családtagunk, ismerősünk, barátunk, vagy éppen az utcán heverő vadidegen azonnali orvosi kivizsgálást igényel. És persze nem árt tudnunk, hogy gyorsaságunkon emberéletek, sorsok múlhatnak!

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Lesznyák Judit