Baneocin kenőcs

1. MILYEN TÍPUSÚ GYÓGYSZER A BANEOCIN KENŐCS ÉS MILYEN BETEGSÉGEK ESETÉN ALKALMAZHATÓ?

A Baneocin kenőcs kétféle antibiotikum kombinációja. Kizárólag külsőleg alkalmazható. Két, a kórokozókat helyileg igen hatékonyan elpusztító hatóanyagot - neomicint és bacitracint - tartalmaz. Ezek hatásmódja kölcsönösen kiegészíti egymást, ami erősíti a közös hatást, ezért a Baneocin kenőcs igen sokféle a bőrre és a bőrfüggelékekre terjedő, gócos, vagy kis kiterjedésű baktérium okozta fertőzés kezelésére használható eredményesen (széles hatásspektrum). Szakszerű alkalmazás esetén sem a neomicin, sem a bacitracin nem kerül be érdemleges mennyiségben a szervezetbe. Gyorsan és intenzíven fejti ki hatását a gyulladás helyén.

Mindkét antibiotikum jól tolerálható, sebváladék, genny, vér, vagy szövettörmelék nem rontja a hatékonyságát. A Baneocin kenőcs a bőrön, a seben helyileg alkalmazandó.

Amennyiben a fertőzés a Baneocin kenőcs alkalmazása ellenére láthatólag terjed, fájdalmat, bőrpírt, duzzanatot, fokozódó gennygyülemet, gennycsorgást, hőemelkedést vagy lázat okoz, azonnal forduljon kezelőorvosához!

A Baneocin kenőcs olyan a bőrre és a bőrfüggelékekre terjedő, gócos, vagy kis kiterjedésű fertőzésekben hatásos, amelyeket a neomicin és/vagy a bacitracin iránt érzékeny kórokozók idéznek elő és melyekbe a hatóanyagok kellő mértékben bejuthatnak. Ilyenek lehetnek:

Gócos bakteriális fertőzések:

Gyógyszerinfók

Hatóanyag: bacitracin zinc;neomycin

Kiszerelések: (Gyártó, TB-támogatási információk)

Vényköteles: Orvosi vényhez kötött

▼ hirdetés

szőrtüsző gyulladás (furunculus, carbunculus - sebészeti kezelés után), verejtékmirigy-gyulladás (hidradenitis), verejtékmirigy-tályog (periporitis), körömágygyulladás (paronychia).

Kis kiterjedésű bakteriális bőrfertőzések:

ótvar (impetigo), fertőzött lábszár fekély (ulcus cruris), másodlagosan fertőződött ekcéma, felrepedezett bőr és a felszakadt bőr másodlagos fertőzései, plasztikai sebészet és bőrátültetés (megelőzésként és a kenőccsel átitatott kötések előállítására).

Égett és forrázott sebek helyi antibiotikus védelmére.

Nagy és kis sebészeti beavatkozások után:

A Baneocin kenőcs adjuvánsként alkalmazható az utókezelés során.

A Baneocin kenőccsel folytatott célzott helyi kezelés javasolható pl. külsőfül-gyulladás, műtét utáni sebek gyógyulásának elősegítésére.

2. TUDNIVALÓK a BANEOCIN KENŐCS ALKALMAZÁSA ELŐTT

Ne alkalmazza a Baneocin kenőcsöt

  • ha allergiás (túlérzékeny) a bacitracinra és/vagy a neomicinre vagy a Baneocin kenőcs egyéb összetevőjére,
  • ha allergiás (túlérzékeny) bármely ún. aminoglikozid antibiotikumra (pl. gentamicinre),
  • nagy kiterjedésű bőrsérülések esetén, mivel a hatóanyagok a vérkeringésbe jutva a hallást és az egyensúlyozást károsíthatják,
  • szív- vagy veseelégtelenség következtében kialakult kiválasztási zavar, és belső fülben lévő halló, illetve egyensúlyszerv már fennálló károsodása esetén,
  • a dobhártya sérülése esetén a külső hallójáratban!

A Baneocin kenőcs fokozott elővigyázatossággal alkalmazható

  • A vese-, vagy halláskárosodás kockázata máj- és/vagy veseműködési zavar esetén fokozott. Ezért a kezelés megkezdése előtt és annak során a vizelet és a vér ellenőrzése, továbbá hallásvizsgálat javasolt.
  •  Tartósan fennálló idült középfülgyulladás esetén csak kifejezett orvosi javaslatra szabad a Baneocin kenőcsöt a fülön, vagy a külső hallójáratban alkalmazni.
  • Amennyiben a Baneocin kenőcs hatóanyagaiból nagyobb mennyiség jut be a szervezetbe, akkor fennáll az izomgyengeség fellépésének, - illetve ennek előzetes fennállása (pl. myasthenia gravis vagy hasonló megbetegedés) esetén - az izomgyengeség fokozódásának lehetősége.
  • Az antibiotikumok hosszantartó alkalmazása kedvezhet az irántuk már ellenállóvá (rezisztenssé) váló kórokozók elszaporodásának.
  •  Hosszú időtartamú alkalmazás esetén figyelni kell, hogy a kezelt területen jelentkeznek-e gyulladásos tünetek (melegségérzet, kipirulás, duzzanat, fájdalom) vagy gombás fertőzés jelei. Ezekről, illetve bármi más szokatlan elváltozásról számoljon be az orvosának!
  •  A Baneocin kenőcs nem alkalmazható szoptató anyák emlőjén és az anya testének olyan
  • részén, melyről a kenőcs a gyermek bőrére, szájába, szemébe juthat.
  •  A napfény, illetve ultraibolya sugárzás hatására fellépő bőrreakciók lehetősége nem zárható ki, ezért a Baneocin kenőccsel végzett kezelés idején a kezelt területet a fénytől védeni, takarni kell..

A kezelés ideje alatt szedett egyéb gyógyszerek

Feltétlenül tájékoztassa kezelőorvosát vagy gyógyszerészét a jelenleg vagy nemrégiben szedett egyéb gyógyszereiről, beleértve a vény nélkül kapható készítményeket is.

  •  Amennyiben a Baneocin kenőcs hatóanyagai kiterjedt nyílt bőrsérülésen alkalmazva bekerülnek a szervezetbe, akkor fokozhatják a más hatóanyagot (pl. cefalosporinok vagy aminoglikozid antibiotikumok) tartalmazó gyógyszerek vesekárosító hatását.
  • Vízhajtók - mint az etakrinsav vagy a furoszemid hatóanyagot tartalmazó gyógyszerek - egyidejű szedése esetén a hallás-, illetve vesekárosító hatás felerősödhet.
  • A műtéti érzéstelenítéshez (anesztézia) használt gyógyszerek és Baneocin kenőcs együttes alkalmazása esetén fokozódhat a már fennálló izomgyengeség. Ezért, ha Baneocin kenőcsöt alkalmaz, akkor ezt az altatóorvosnak mondja meg műtét előtt.

Terhesség és szoptatás

Terhesség és szoptatás időszakában is fennáll a Baneocin kenőcs felszívódásának lehetősége. A készítmény csak azokban az esetekben - elsősorban kis kiterjedésű bőrfelületen néhány napig - alkalmazható, amikor a várható haszon meghaladja a lehetséges magzat, illetve újszülött károsító hatás kockázatát. Nem alkalmazható szoptató anyák emlőjén és az anya testének olyan részén, melyről a kenőcs a gyermek bőrére, szájába, szemébe juthat.

Ha Ön terhes, vagy szoptat, feltétlenül tájékoztassa erről kezelőorvosát.

A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és gépek kezeléséhez szükséges képességekre

A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és gépek kezeléséhez szükséges képességekre nem ismert.

3. HOGYAN KELL ALKALMAZNI A BANEOCIN KENŐCSÖT?

A Baneocin kenőcsöt mindig az orvos által elmondottaknak megfelelően alkalmazza. Amennyiben nem biztos az adagolást illetően, kérdezze meg orvosát vagy gyógyszerészét.

A készítmény szokásos adagja:

A Baneocin kenőcsöt mind gyermekeknél, mind felnőtteknél általában naponta 2-3 alkalommal külsőleg kell alkalmazni. A kenőcsöt az érintett bőrfelületre vékony rétegben kell felvinni és szükség esetén kötéssel lefedni.

Még ép bőrfelület esetén is tilos a neomicin összetevő napi 1 g-os dózisának túllépése (amely körülbelül naponta 200 g kenőcsnek felel meg). Ilyen nagy adagot csak kivételesen indokolt esetben és legfeljebb 7 napig lehet adni. A kenőcs ismételt alkalmazásakor ezt a maximális adagot meg kell felezni.

Ha az előírtnál több Baneocin kenőcsöt alkalmazott

  •  Ha az előírtnál több Baneocin kenőcsöt alkalmazott forduljon kezelőorvosához.
  •  Az ajánlottnál lényegesen magasabb adag alkalmazásakor, különösen rosszul gyógyuló fekélyek kezelése esetén a hatóanyagoknak a vérkeringésbe való esetleges bejutása miatt vesekárosodás (tünetei: étvágytalanság, fokozott szomjúság, a vizelet mennyiségének csökkenése, vérnyomok a vizeletben), vagy halláskárosodás (tünetei: halláskiesés a magas hangok területén, fülcsengés, fülzúgás, nyomásérzés a fülben) alakulhat ki.

Ha elfelejtette alkalmazni a Baneocin kenőcsöt

Folytassa a kezelést az előírás szerinti következő időpontban.

Ha bármilyen további kérdése van a készítmény alkalmazásával kapcsolatban, kérdezze meg orvosát vagy gyógyszerészét.

4. LEHETSÉGES MELLÉKHATÁSOK

Mint minden gyógyszer, így a Baneocin kenőcs is okozhat mellékhatásokat, amelyek azonban nem mindenkinél jelentkeznek.

Külsőleg - bőrön, és sebfelszínen - alkalmazva általában jól tűrik a Baneocin kenőcsöt.

Krónikusan beteg bőrrészeken történő tartós alkalmazás esetén alkalmanként túlérzékenységi (allergiás) reakciók jelentkezhetnek. Ezek a bőr kipirulásával, duzzanatával vagy kiszáradásával és pikkelyező hámlásával járó bőrkiütés, illetve viszketés képében jelennek meg a kenőccsel kezelt területen. Bizonyos körülmények között az allergia a gyógyulás elmaradását is okozhatja. Ezért az ilyen kiütés első felléptekor szóljon az orvosának, aki majd eldönti, hogy tovább használja-e a készítményt.

Ez a neomicin allergia ritkább, mint ahogyan többnyire feltételezik. Ha megállapították az allergiát, akkor ezt közölje orvosával, mielőtt más aminoglikozid antibiotikumot alkalmazna.

Kiterjedt bőrsérülés területén történő tartós alkalmazáskor a szervezetbe bejutó hatóanyagok következtében mellékhatások - így egyensúlyzavar, hallásromlás, vesekárosodás és izomgyengeség - léphetnek fel.

Ha bármely mellékhatás súlyossá válik, vagy ha a betegtájékoztatóban felsorolt mellékhatásokon kívül egyéb tünetet észlel, kérjük, értesítse orvosát vagy gyógyszerészét.

5. HOGYAN KELL A BANEOCIN KENŐCSÖT TÁROLNI?

Legfeljebb 25 °C-on tárolandó.

A fénytől való védelem érdekében az eredeti csomagolásban tárolandó.

A gyógyszer gyermekektől elzárva tartandó!

A dobozon feltüntetett lejárati idő után ne alkalmazza a Baneocin kenőcsöt. A lejárati idő a megadott hónap utolsó napjára vonatkozik.

A gyógyszereket nem szabad a szennyvízzel vagy a háztartási hulladékkal együtt megsemmisíteni. Kérdezze meg gyógyszerészét, hogy szükségtelenné vált gyógyszereit miként semmisítse meg. Ezek az intézkedések elősegítik a környezet védelmét.

6. TOVÁBBI INFORMÁCIÓK

Mit tartalmaz a Baneocin kenőcs

  •  A készítmény hatóanyagai: 3,86 mg bacitracin-cink és 7,87 mg neomicin-szulfát 1 g kenőcsben.
  •  Egyéb összetevők: gyapjúviasz, fehér lágy paraffin.

Milyen a Baneocin kenőcs külleme és mit tartalmaz a csomagolás

A Baneocin kenőcs külleme: sárga színű, gyengén jellegzetes szagú homogén kenőcs.

Csomagolás: 20 g kenőcs műanyag csavarmentespolietilén csavaros kupakkal lezárt alumínium tubusba töltve. Egy tubus egy dobozban.

Címkék: BANEOCIN, Antibiotikum, Fertőzés,
▼ hirdetés

Hasonló termékek

Azonos hatóanyag

Azonos kategória

Kapcsolódó cikkek

Gyógyszerár figyelő