Másfél millió magyart érinthet az idült vesebetegség

szerző: Tóth András, újságíró - WEBBeteg
frissítve: 2024.04.30.

Az idült vesebetegégre érdemes nagyobb figyelmet fordítani, hiszen komoly népegészségügyi probléma az egész világon, a friss adatok alapján több mint 800 millió embert érint a CKD. Hazánkban a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ korábbi vizsgálatából kiderült: a populáció 14 százalékánál igazolódott laboratóriumi vizsgálat alapján a betegség.

Az idült vesebetegség (chronic kidney disease, CKD), más néven krónikus vesebetegség vagy krónikus veseelégtelenség az elején nem okoz a páciensek által észlelhető tüneteket, a kifejezetten alattomos, aluldiagnosztizált kórképek közé tartozik. Később, a betegség előrehaladásával és a vesefunkció romlásával egyre több tünet jelentkezik, amelyek a vérben visszamaradt salakanyagok következményei: fáradékonyság, fejfájás, nehézlégzés, étvágytalanság, kellemetlen szájszag, a gyomor nyálkahártya gyulladása, súlyos esetben fekélye is kialakulhat. A betegek pajzsmirigy-alulműködésre hajlamosak, míg a mellékpajzsmirigy általában túlműködik.

Hirdetés

Vesebetegség, cukorbetegség, szívelégtelenség, magas vérnyomás: kéz a kézben járnak

Az idült vesebetegség kialakulásában a magas vérnyomás és a diabétesz jelentős szerepet játszik – utóbbi az összes CKD-s eset több mint 40 százalékáért felelős, 3 diabéteszes felnőttből 1 krónikus veseelégtelenségben is szenved. A kórkép ráadásul több más, hasonlóan veszélyes betegség megjelenéséhez vezethet. Az előrehaladástól függően akár 14-szeresére is emelheti a szív-és érrendszeri halálozás kockázatát. A vesebetegségben szenvedők kezelése és gondozása nagy ellátásbeli, és így pénzügyi terhet ró az egészségügyi kormányzatokra, holott a korai felismerés életeket menthet, ugyanis a betegség maga könnyen diagnosztizálható, és így az ellátási költségek jelentősen csökkenthetők.

„Valójában egy rutinszerű, laboratóriumi vérvizsgálattal kimutatható a CKD a páciensek esetében, ehhez ugyanis elegendő az úgynevezett bGFR (becsült glomerulus filtrációs ráta, mértékegysége: ml/perc/1,73m2) értéket vizsgálni: amennyiben a 60 alatti eredmény 3 hónapon túl is fennáll a laborleletünkben, úgy sajnos joggal feltételezhetjük, hogy érintettek vagyunk a betegségben, és mihamarabb szakorvos segítségét kell kérnünk”– magyarázza Prof. Dr. Wittmann István, a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ II. Számú Belgyógyászati Klinika és Nephrológiai, Diabetológiai Centrumának igazgatója.

A laborértékek alapján rengeteg a beteg, a betegkartonok alapján harmadannyi

Hazánkban korábban nem készült pontos felmérés a CKD-ban szenvedők számáról, a Pécsi Tudományegyetem és az AstraZeneca hazai leányvállalata 2021 végén együttműködési megállapodást kötött egyebek mellett annak érdekében, hogy pontos képet kaphassanak a betegek számáról, alakulásáról.

A kutatók nemzetközi adatok alapján hazánkban 1,5 millió főre becsülték a betegszámot, a laboratóriumban vizsgált 100 ezer fős populáció 14 százaléka igazolhatóan CKD-s, de közülük csak minden harmadik volt a hivatalos „betegkartonja” szerint is az.

A PTE és az AstraZeneca szakemberei a Klinikai Központot egészségügyi ellátás céljából felkereső környező hat járás (Komló, Pécs, Pécsvárad, Sellye, Siklós, Szentlőrinc) lakosságának egészségügyi adataiban kutakodtak, azt nézték meg, hogy hányan voltak 2011 és 2019 között idült vesebetegségek.

Az elemzés során vizsgált 6 járás közel 300 ezer lakosa közül mintegy 100 ezer (97 256) főnek volt releváns labortesztje.
A 100 ezer fő 14 százalékánál, egészen pontosan 13 596 főnél igazolódott idült vesebetegség a laboratóriumi eredménye alapján, további 2 374 fő rendelkezett korábbi CKD diagnózissal.
A laboratóriumban igazolt CKD-s betegek 40 százaléka volt cukorbeteg, 70 százalékuk szenvedett magas vérnyomásban, 20 százalékuknál diagnosztizáltak szívelégtelenséget, továbbá 10-10 százalékuknál lépett fel stroke vagy infarktus.

Meglepő eredményt mutatott azonban az, amikor a laboreredmények alapján igazoltan CKD-s betegek hivatalos orvosi dokumentációját nézték meg. A beazonosított, közel 14 ezer főből mindössze megközelítőleg 3 900 fő egészségügyi kartonjában került felismerésre és rögzítésre, hogy az illető idült vesebetegségben szenved.

Nagyobb szakmai odafigyelést javasolnak

„A CKD-EPI-HUN vizsgálat eredményei felhívják a figyelmet arra, hogy az idült vesebetegégre érdemes az eddigieknél nagyobb figyelmet fordítani össztársadalmi és egészségpolitikai szinten is. A kapott adatok a klinikusok, a szakmai és közegészségügyi döntéshozók számára különösen fontosak lehetnek azért, hogy átfogó megközelítést biztosíthassanak az idült vesebetegségben szenvedő betegek kezelésében” – hangsúlyozza Prof. Dr. Miseta Attila, aki az eredmények tükrében szakmai javaslatot fogalmazott meg a laboratóriumok számára, melyben arra kéri a szakembereket, hogy a jövőben külön jelöljék a kóros bGFR-értékeket a leletekben.

Az idült vesebetegség népbetegség, és mint olyan, összetett megközelítést igényel rendszerszinten, akár a betegség felismerése, kódolása, vagy a kezelése szempontjából, különösen annak tudatában, hogy a becslések szerint 2030-ra mintegy 5 millió embernek lesz majd szüksége vesepótló kezelésre, vagyis az erre szoruló páciensek száma közel megduplázódik a jelenlegihez képest.

Kapcsolódó A vese betegségére utaló jelek

(Tóth András, újságíró - WEBBeteg; a Pécsi Tudományegyetem közleménye alapján)