Dohányzás és daganatos betegségek összefüggése

Társadalmi célú reklám - megrendelője: Philip Morris Magyarország Kft.
megjelent: 2021.11.08.

Az egészségügyi világszervezet (WHO) adatai alapján megközelítőleg 1.3 milliárd ember dohányzik a Földön, amely évente körülbelül 8 millió ember halálában játszik szerepet. Statisztikai adatok szerint a rosszindulatú daganatok kb. 20 százaléka és a daganatos halálozások kb. 30 százaléka áll szoros összefüggésben a dohányzással.

Dohányzás és rosszindulatú daganatok

A dohányzás a daganatos betegségek egyik legfontosabb befolyásolható rizikófaktora. Minél hosszabb ideig, minél nagyobb mennyiségben dohányzik valaki, annál nagyobb az esélye a különféle rosszindulatú daganatok kialakulásának.

Mindenki számára ismert tény, hogy a tüdődaganatok kialakulásában rendkívül nagy szerepe van a cigarettának. A diagnosztizált esetek kb. 80-90%-a köthető a dohányzáshoz. Kevésbé ismert azonban, hogy számos egyéb daganat kialakulásában is fontos szerepet játszhat a cigaretta.

Hirdetés

Milyen rosszindulatú daganatok kialakulásában játszhat szerepet a dohányzás?

tüdőrák,
gégerák,
garatrák,
nyelőcsőrák,
szájüregi rosszindulatú daganatok,
orrüreg, orrmelléküreg rosszindulatú daganatai,
hólyagrák,
hasnyálmirigyrák,
veserák,
májrák,
gyomorrák,
vastagbélrák,
méhnyakrák,
petefészekrák,
leukémia (AML, akut mieloid leukémia).

Milyen káros összetevői vannak a dohányfüstnek?

Egy cigaretta meggyújtásakor a benne lévő dohány elég, füst keletkezik, mely bejut a légutakba és onnan szétterjed az egész szervezetben. A belélegzett füstben kb. 7000 különböző összetevőt azonosítottak, melyek közül mintegy 70-ről ismert, hogy rákkeltő (karcinogén) hatású. A legismertebb összetevő a függőséget is kialakító nikotin, de számtalan egyéb káros vegyület is megtalálható a belélegzett füstben: kátrány, szén-monoxid, policiklikus szénhidrogének, benzol, formaldehid, vinil-klorid, nitrozaminok, ciánhidrogén, polónium, arzén, ólom, kadmium, stb.

Vannak olyan anyagok, melyek a dohánynövény természetes alkotórészei, míg mások a dohány égése, feldolgozása, illetve tárolása során keletkeznek (pl. benzol, a formaldehid, nitrozaminok).

Hogyan vesz részt a dohányzás a daganatok kialakulásában?

A daganatképződés mindig komplex, többlépcsős folyamat, melyben szerepet játszanak genetikai faktorok és környezeti tényezők egyaránt. A dohányzás fontos, de befolyásolható környezeti tényező a rosszindulatú daganatos betegségek kialakulásában. A cigarettafüstben lévő káros anyagok – többek között karcinogének – a tüdőbe jutnak, majd onnan szétterjednek az egész szervezetben.

Daganatok alapvetően akkor keletkeznek, amikor egy sejtben károsodik az örökítőanyag (DNS), genetikai hibák halmozódnak fel, melyek következtében felborul a sejtek növekedését szabályozó jelek egyensúlya. A dohányfüsttel belélegzett karcinogén anyagok károsíthatják a sejtek DNS-ét (mutációt eredményezhetnek), megzavarva ezzel normál sejtciklusukat. Ennek következtében kontrollálatlan sejtszaporodás alakulhat ki, ami rosszindulatú daganatok kialakulását eredményezi.
Egészséges körülmények között a sérült DNS kijavítására, illetve a súlyosan károsodott (mutálódott) sejtek elpusztítására több „öngyógyító” folyamata van a szervezetnek. A cigarettafüst bizonyos anyagai gátolják a szervezet ezen „javítómechanizmusait”, illetve megakadályozzák a programozott sejthalált (apoptózis), mely a sérült, mutálódott sejtek elpusztulását eredményezné. Ezek együttesen hozzájárulnak a kontrollálatlan sejtszaporodás, daganatképződés létrejöttéhez.
A cigarettafüsttel bejutó toxinok károsíthatják a szervezet immunválaszát, rontják az ellenállóképességet, így az nem képes megfelelően harcolni a daganatos sejtek ellen.
A rendszeres dohányzás állandó gyulladásos folyamatot tart fenn a szervezetben, mely bizonyos körülmények között fokozhatja a daganatképződési hajlamot, illetve kialakult daganat esetén a rákos sejtek migrációját segítheti elő. Ezzel hamarabb lesz „invazívabb” egy daganat, könnyebben terjed szét, keletkeznek áttétek.
A dohányzás károsítja a légutakban megtalálható csillószőröket, így az általuk végzett „tisztítómunka” is károsul, a belélegzett karcinogén anyagok is tovább maradnak a szervezetben.

Ártalomcsökkentés

Az egészségi állapotra a legkedvezőbb hatást, a leghatékonyabb ártalomcsökkentést a dohány- és nikotin tartalmú termékek összes formájának teljes elhagyása jelenti.

Ugyanakkor az is megállapítható, hogy a különböző dohányzási formák eltérő mennyiségben tartalmazhatják a káros, rákkeltő anyagokat. A cigarettázás során felszabaduló ártalmas anyagok mennyisége összefügg az égéshővel: sok káros hatásért a dohány égése során keletkező füst és annak bizonyos alkotóelemei tehetők felelőssé.

Ennek eredményeként megjelentek különféle füstmentes technológiák, melyek a rendelkezésre álló eredmények alapján a hagyományos dohánytermékek fogyasztásához viszonyítva ártalomcsökkentést jelenthetnek. Ezek közé tartoznak a hevítéssel működő - dohányt használó technológiák, a dohányt nem tartalmazó nikotinpárna és az elektromos cigaretta (e-cigaretta) is. Ezek a technológiák égés és füst nélkül biztosítják a nikotint, így alacsonyabb károsanyag-kitettséggel járnak, mint a hagyományos dohánytermékek. Ezen termékek használata esetén bizonyos karcinogén anyagok relatíve kisebb mennyiségben kerülnek be a szervezetbe.

Sajnálatos módon vannak olyan dohányosok, akik az egészségkárosító hatások ismeretében sem szoknak le. Az ő számukra a hagyományos dohánytermékek fogyasztásához képest bizonyos fokú ártalomcsökkentést jelenthet a füstmentes technológiák használatára történő váltás. De mindenképpen fontos tudni, hogy a dohányzás bármilyen formában növeli a rosszindulatú daganatok kialakulásának esélyét; a füstmentes technológiák használata sem kockázatok nélküli, és ezek hosszú távú hatását még kutatják.

Mindenképpen kijelenthető, hogy a dohányzásnak nincs olyan formája – ideértve a passzív dohányzást és a füstmentes alternatívák minden formáját is –, mely ne rendelkezne súlyos egészségkárosító következményekkel, így a leszokásnál biztosan nincs jobb választás a dohányzó számára.

Mit nyer az, aki végleg leszokik?

A dohányzásról való leszokásnak számos egészségügyi előnye van. Több tanulmány bizonyította, hogy a dohányzás teljes abbahagyását követően csökken a rosszindulatú daganatok kialakulásának kockázata. Minél hamarabb teszi le valaki a cigarettát és minél több idő telik el a leszokás óta, annál nagyobb mértékű az egészségkárosító hatás csökkenése.

A dohányzásról való leszokás után 5 évvel a szájüregi-, a nyelőcső-, a gége- és a garat rosszindulatú daganatainak rizikója megfeleződik. A leszokás után 10 évvel a tüdőrák kialakulásának rizikója felére csökken a jelenleg is dohányzókéhoz képest. Az összes többi dohányzással összefüggő daganattípus rizikója is csökken a cigaretta-mentes évekkel arányosan.

Ne feledjük, sosincs túl késő leszokni a dohányzásról! Bármely életkorban is történik a leszokás, az csökkenti a dohányzással összefüggő betegségek kialakulásának esélyét és a velük összefüggő halálozást.

Források:

A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.