JN.1, Omikron, Delta - Hogyan változtak a COVID-19 tünetei az új variánsokkal?

A COVID-19 esetszámok ismét növekednek a JN.1 variáns terjedésével. Az új vírusvariáns a január eleji állapotok szerint a fertőzések mintegy 60%-áért felelős az Egyesült Államok Betegségellenőrzési és Megelőzési Központja (CDC) adatai szerint.

Mik a JN.1 koronavírus variáns tünetei?

A legújabb fertőzési hullámot kiváltó koronavírus változat sokban hasonlít az előző SARS-CoV-2 variánsok tüneteihez: torokfájás, erős fáradtság, fejfájás és köhögés. A tünetek ugyanakkor a különböző variánsokkal valóban változni látszanak: voltak időszakok, amikor a legkorábbi tünet a fejfájás volt, máskor inkább a gyomor-bélrendszeri panaszok domináltak.

A mosti tapasztalatok azt mutatják, hogy a JN.1 fertőzés gyakoribb első jelei közé tartozik a hasmenés vagy a fejfájás, ugyanakkor kevesebb beteg veszíti el szaglását. Az alapellátásban dolgozó orvosok szerint PCR-teszt nélkül sokszor a COVID-19 tüneteit már szinte lehetetlen megkülönböztetni az influenza tüneteitől. A tünetekben tapasztalható különbségek gyakran attól is függenek, hogy a beteg milyen alapvető egészségi állapottal és immunrendszerrel rendelkezik.

Nemzetközi adatok szerint a COVID-19 miatti kórházi kezelések és halálozások jelentősen alacsonyabbak a 2023. januári adatokhoz képest. Bár mindez arra utalhat, hogy a vírus fokozatosan válik egyre kevésbé patogénné, epidemiológusok szerint ennek nem feltétlenül az az oka, hogy a JN.1 variáns kevésbé képes súlyos megbetegedést okozni. A mostani „enyhébb” tünetekhez az is hozzájárul, hogy a vírus jellemzően olyanokat fertőz meg, akik korábban már találkoztak a SARS-CoV-2-vel, így hatékonyabb az immunválaszuk is ellene.

Az első két évben a COVID-19-re adott egyéni betegválaszokat főként az immunrendszer egészsége és az előző koronavírusokkal való korábbi érintkezés határozta meg. Most, 2024-ben, már az is számít, hogy a beteg hány alkalommal fertőződött meg a COVID-dal, vagy az, hogy az oltás által kiváltott immunitása milyen stádiumban tart. Ez azt is jelenti, hogy akik most először tapasztalják meg a COVID-19-et, nagyobb kockázatnak vannak kitéve, különösen, ha már egy ideje nem kaptak oltást.

A covidos lábujjak, bőrtünetek alakulása

A koronavírus járvány korai hónapjaiban szokatlan és zavarba ejtő tünetekről kezdtek beszámolni – a pácienseken fájdalmas vagy elviselhetetlenül viszkető kiütések jelentek meg, jellemzően a lábukon és kezeiken. Ezek a kipirosodott és duzzadt bőrelváltozások sok betegnél megfigyelhetőek voltak. Az orvosok és a kutatók értetlenül álltak a jelenség előtt – hogyan okozhat egy légzőszervi vírus ilyen furcsa tüneteket a végtagokon?

Érdekes módon, ahogy a vírus fejlődött, úgy csökkent ezen bőrpanaszok látszólagos előfordulása. A londoni King's College kutatói 348 000 ember Covid-tüneteit vizsgálva mutatták ki, hogy a „covidos lábujjak” és a vele kapcsolatos bőrproblémák valóban csökkentek az SARS-CoV-2 vírus későbbi hullámaiban. Ezekről a panaszokról az Omikron variáns által kiváltott hullámban a betegek 11%-a számolt be, szemben a Delta variáns hullámában megfigyelt 17%-kal, ahol ezek a tünetek hosszabb ideig is fennálltak.

Mi jelenthet kockázatot a JN.1 esetén?

Az egyik aggodalom a vírusnak a vérerek és belső szervek (elsősorban a vese) károsításának képessége a vérrögképződés folyamatán keresztül. "Ezek csak megfigyelések, de több mikrovaszkuláris szövődményt és a vese működésének jelentős változását látjuk az új JN.1 variánsnál, ami úgy tűnik, rosszabb, mint az elmúlt pár variánsnál" - nyilatkozta Dr. David Strain (University of Exeter) a BBC-nek. "De nehéz megmondani, hogy ez a variáns miatt van-e, vagy azért, mert az emberek többsége már 18-36 hónapja kapta meg az utolsó oltását."

Szerző: WEBBeteg fordítás
Forrás: How Covid-19's symptoms have changed with each new variant (BBC Future)
Lektorálta: Dr. Szabó Zsuzsanna háziorvos, pszichoterapeuta