Egy kevéssé ismert, mégis gyakori panasz: a posztkoitális diszfória

Dr. Szabó Zsuzsanna
szerző: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta - WEBBeteg
megjelent:

A szex olyan tevékenység, amely az emberek nagy többsége számára kellemes, normális körülmények között kívánatos és kielégítő élmény. Általában élvezzük az egész folyamatot, és amikor az együttlét véget ér, és elértük az orgazmust, jellemzően megjelenik a relaxáció és az elégedettség érzése.

Néhány ember azonban a szexuális együttlét vagy az orgazmus után szomorúságot érez és gyötrődik, ami megjelenhet úgynevezett posztkoitális diszfóriában. Erről olvashat az alábbiakban.

Bár a posztkoitális diszfóriát elsősorban nők tapasztalják, az igazság az, hogy mindkét nemben és bármely életkorban is megjelenhet. Bár valóban gyakoribb a női nemben, jellemzően kevés tanulmányt végeztek ezzel kapcsolatban a férfiaknál.

A női szexuális zavarok fogalma elsősorban a vágyra, az izgalomra, az orgazmusra és a fájdalomra vonatkozik, és mint ilyen, a szexuális tevékenységek előtt vagy alatt fellépő érzéseket és funkciókat írja le. Kevés figyelmet szenteltek az élettani vagy érzelmi megnyilvánulásoknak és zavaroknak, amelyek a közösülés kapcsán jelentkezhetnek. A közelmúltban végzett tanulmányok kifejezetten korlátozott száma hívta fel a figyelmet egy korábban elhanyagolt, kevéssé ismert jelenségre, amelyet posztkoitális diszfóriának (PCD) vagy posztkoitális tristressnek (a francia szomorúság szóból) „szex utáni szomorúságnak” neveznek.

Mik lehetnek a tünetek?

A posztkoitális diszfóriát negatív affektusok tapasztalata, mint például a mély szomorúság, a melankólia vagy depresszió érzése, szorongás, másoknál izgatottság vagy agresszió (például heves vitatkozás a partnerrel) jellemzi a közös megegyezéses nemi közösülés után, még akkor is, ha az együttlét egyébként szeretetteljes, kielégítő vagy élvezetes volt. Fájdalom, üresség, nyugtalanság és ingerlékenység is megjelenhet. Bár általában szexuális kapcsolat után jelentkezik, maszturbáció után is megjelenhet.

Technikailag szexuális diszfunkciónak tekinthető, amely a feloldási fázishoz kapcsolódik. A diagnózis azonban csak akkor lehetséges, ha a diszfória a szexuális kapcsolatok többségében jelentkezik. Nem számít zavarnak, ha a megjelenése valami konkrét eseményhez is kapcsolódik, vagy ha csak szórványosan fordul elő, és mindaddig nem beszélhetünk PCD-ről, amíg a tünetek magyarázhatóak más rendellenességekkel (például depresszió, gyász, generalizált szorongás, párkapcsolati zavarok vagy egyéb hangulatzavarok).

Fontos szem előtt tartani, hogy ez az érzés nem feltétlenül egy nem kielégítő szexuális kapcsolat eredménye, a szex mindkét fél számára kellemes is lehet, és az együttléteket a diszfóriát érző személy is kívánhatja. A posztkoitális diszfória általában azonnal vagy röviddel az orgazmus után jelentkezik, és általában perceken belül elmúlik, bár akár több napig is eltarthat.

Lehetséges következmények

A posztkoitális diszfória társadalmilag kevéssé elismert dolog, és ez hatással lehet az ettől szenvedők szexuális életére. Azok a személyek, akik átélik a posztkoitális diszfóriát, az elmaradó szexuális elégedettség helyett gyakran éreznek bűntudatot, nem értik a saját reakcióikat, s azt , hogy miért történik velük mindez. Párkapcsolati konfliktusoktól való félelem is kialakulhat, de a posztkoitális diszfória sokszor vezet akár a szexuális kapcsolat elkerüléséhez is. Ezenkívül ez egy olyan helyzet, amelyet más szexuális zavarokhoz hasonlóan gyakran rejtegetnek és szégyellnek az érintettek.

Hasonlóképpen, a szexuális partner kevéssé kompetensnek vagy nemkívánatosnak érezheti magát partnere reakciói miatt, és megjelenhetnek tényleges konfliktusok is emiatt, és akár egyéb szexuális zavarok is.

Mi állhat a háttérben? - Lehetséges okok

A PCD tüneteinek előfordulására vonatkozó kutatások erősen hiányosak.

A legtöbb nő esetében a szexuális tevékenység iránti motivációjuk abból a vágyból fakad, hogy fokozzák a partnerükkel való intimitást, valamint megtapasztaljuk a fizikai örömöt. Eszerint a szexnek két elsődleges célja van: a partnerrel való intimitás fokozása és a szexuális elégedettség elérése.

Annak érdekében, hogy jobban megértsük a nők posztkoitális tapasztalatait, elengedhetetlen, hogy jobban megértsük a nők szexuális motivációját és hogy szexuális életüket milyen mértékben befolyásolja a partnerrel való intimitás fejlesztésének, fenntartásának vagy fokozásának szükségessége.

1. Pszichológiai/Traumaelméleti okok

Az intimitás egyik fő összetevője a kötődés. Ehhez szorosan kapcsolódik, hogy egy személy képes-e kiegyensúlyozni az intimitást és az autonómiát a kapcsolataiban, valamint képes-e elválasztani az érzelmeket a racionális gondolkodástól. Ezzel összefüggésben kutatók úgy találták, hogy a kötődések elkerülése és a bizonytalanságérzés nagymértékben hozzájárulhat a PCD-hez.

Egy amerikai kutatás arról számolt be, hogy a mintájukban szereplő nők 32,9%-a élete során tapasztalt már PCD-tüneteket. Egy, az Egyesült Királyságban végzett kutatás 1449 női ikerből álló mintájában vizsgálta a közösüléssel kapcsolatos pszichológiai tünetek tapasztalatait, az ingerlékenység és a motiválatlan sírás előfordulását a közösülés és/vagy az orgazmus után. A nők 7,7%-a számolt be arról, hogy ezeket a tüneteket tartósan tapasztalta.

A PCD mögöttes okai továbbra is ismeretlenek, bár feltételezések szerint az etiológia multifaktoriális, a PCD kifejeződésének genetikai háttere is lehet, de nagy részét pszichológiai és affektív tényezők teszik ki.

Egy másik tanulmány szerint a gyermekkori szexuális bántalmazás története jelentette a PCD legfontosabb előrejelzőjét. A korábbi bántalmazási tapasztalatok érzelmi és/vagy pszichológiai problémák kialakulásához vezethetnek, ideértve a szexuális kapcsolatok miatti szorongást is, ami ismét hatással lehet a nők hosszú távú szexuális működésére és viselkedésére.

2. Biológiai okok

Eszerint az elmélet szerint a posztkoitális diszfória hátterében neurokémiai jellegű okok állhatnak: az orgazmus után olyan hormonok szabadulhatnak fel, amelyek miatt szomorúság és rossz hangulat léphet fel. Kutatók megfigyelték, hogy biológiai szinten az amygdala (amelynek aktivációjához köthető a szorongáshoz és félelemhez kötődő érzelmek megélése) csökkenti aktivitását a közösülés során, és diszfória jelenhet meg az agy ezen részének újbóli aktiválódása következtében.

Egy másik elmélet, amely szintén összeegyeztethető az előzővel, azt jelzi, hogy a posztkoitális diszfória megjelenése összefüggésben lehet a korlátozó, esetleg erősen szigorú vallási nevelés hatásával, amelyben a szex, a szexuális élvezet és az öröm gondolata tévesen összekapcsolódott a bűn, bűnösség gondolatával, internalizálódva.

3. Párkapcsolati elméletek

Ezek szerint a PCD-t a pár nehézségei által kiváltott szomorúság és kényelmetlenség érzései okozzák, vagy az a félelem, hogy a kapcsolat csak a szexen alapul, vagy csak az tartja fenn.

Kezelés

Mind a PCD-től szenvedő személynek, mind a párjának ajánlott, hogy a közösülés, vagy az orgazmus elérése után ne fejezzék be az egymás közötti interakciókat, próbálják élvezni az olyan tevékenységeket, mint a simogatás vagy az ölelés, kivéve, ha ez kényelmetlenséget okoz a PCD-től szenvedő személynek. Mindez arról szól, hogy a kötődést fokozzák, vagy épp kialakítsák, ha hiányzik a szexuális együttlét után. Mindenesetre, ha ezek a tevékenységek megszokott dolgok, a PCD mégis tartósan fennáll, hasznos lehet pszichológushoz vagy szexuálterapeutához fordulni.

A posztkoitális diszfória tehát pszichológiai kezelést igényelhet. Megelőzően természetesen először fel kell mérni a szervi elváltozások lehetséges meglétét, és elsőként azt kezelni. Abban az esetben azonban, ha vannak traumatikus tapasztalatok, ezeket érdemes traumaterápiában jártas (EMDR, sématerápia stb.) pszichoterapeuta segítségével feldolgozni. Hasonlóképpen, a bűntudat jelenlétével is foglalkozni kell. Abban az esetben, ha egy párkapcsolati konfliktus miatt erre szükség van, kifejezetten hasznos lehet a párterápia is. Egyes makacsabb PCD-s helyzetekben pedig kis dózisú antidepresszáns szedése hozhat megoldást.

Tovább

Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvosForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos
Felhasznált irodalom: Postcoital Dysphoria: Prevalence and Psychological Correlates (ScienceDirect)

Cikkajánló

Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.