Milyen betegségekkel áll összefüggésben a mozgáshiány?
megjelent:
Az elhízás folyamatosan növekvő problémát jelent a világban. Az állapot kialakulásáért részben az egészségtelen táplálkozás tehető felelőssé, ugyanakkor döntő szerepet játszik a mozgáshiány is - szervezetünknek elegendő mozgásra van szüksége ahhoz, hogy optimálisan és egészségesen láthassa el feladatát.
Ha a szervek, például az izmok, a szív és az erek nincsenek megfelelő módon és egészséges mértékben megdolgoztatva, akkor teljesítőképességük hanyatlik. A mozgáshiány következtében kialakuló legismertebb probléma a túlsúly, ám közel sem ez az egyetlen gond: számos betegség összefüggésbe hozható a mozgásszegény életmóddal. Általában nem vagyunk vele tisztában, vagy legalább is alulbecsüljük annak mértékét, hogy a mozgáshiány mennyi betegség kockázatát növeli.
A mozgáshiány testsúlytól függetlenül mindenkinek árt!
| Veszélyes lehet a hirtelen kezdett testedzés |
| Azoknak az embereknek, akik csupán egyféle mozgásformához - például a televízió távirányítójának felemeléséhez - szoktak hozzá, kellően elővigyázatosnak kell lenniük, ha aktívan edzeni kezdenek. Veszélyes lehet a hirtelen kezdett testedzés |
A mozgáshiány negatív egészségügyi következményei különféle formában nyilvánulhatnak meg, a legismertebb példa a túlsúly, melynek szövődményei például ízületi problémák, porckopás (artrózis), szív- és érrendszeri betegségek, cukorbetegség (diabetes mellitus) vagy köszvény lehetnek.
A mozgáshiány következtében nem feltétlenül alakul ki túlsúly, de következményei a normál testsúly megtartása mellett is jelentkezhetnek. A megfelelő erőnlét hiánya miatt ezekkel alvászavarok, fáradékonyság és a mozgásszervrendszer betegségeinek formájában találkozhatunk, miközben a mozgáshiány az immunrendszer egészére is negatív hatással bír.
Milyen egészségügyi problémákhoz vezethet a mozgáshiány?
| A mozgáshiány ugyanolyan halálos, mint a dohányzás |
| Egy nem olyan régi kutatás szerint, ha nem mozgunk eleget, az ugyanolyan veszélyes egészségünkre nézve, mint a dohányzás. Az ajánlott mennyiségű mozgás hiánya szívelégtelenséghez, diabéteszhez, és rákhoz vezethet. A mozgáshiány ugyanolyan halálos, mint a dohányzás |
Mozgásszervi bajok
Artrózis: A mozgáshiány következtében legyengült izomzat miatt az ízületek fokozott károsodás- és sérülésveszélynek vannak kitéve. A jól fejlett izmok védik az ízületeket a túlterheléstől, az ízületek stabilitása az izmok erejétől függ. A gyenge izomzat miatt idővel az ízületek egyre súlyosabb mértékben károsodnak, hosszú távon az ízületi porcok is kopni kezdenek. Erős izomzat mellett jelentősen kisebb a ficamok kockázata is. Ha a mozgáshiányhoz ráadásul túlsúly is társul, akkor az ízületekre fokozott terhelés nehezedik, ami tovább súlyosbítja a porckopás mértékét.
A csigolyák közti porckorongok károsodása: A mozgásszervrendszer kelleténél csekélyebb igénybevétele rányomja bélyegét a testtartásra. Hosszú távon nagy eséllyel alakul ki hátfájás. Az ágyékcsigolyák környékén kb. 50 százalékkal kisebb valószínűséggel jelentkezik fájdalom azoknál, akik edzettek, mint azoknál, akik nem mozognak eleget.
Csontritkulás: A mozgáshiány miatt, főként azoknál, akik gyermekkorban hanyagolták a fizikai aktivitást, felnőttként fokozott a csontritkulás (osteoporosis) kockázata, ami együtt jár a csonttörések veszélyével is.
Több sérülés: A mozgásszegény életmód következtében hanyatlik az erőnlét, csökken a gyorsaság, a mozgékonyság és romlik a koordináció. A motorikus képességek romlása fokozza a sérülések kockázatát.
Szív- és érrendszeri betegségek
A mozgáshiány jelentősen növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. A mérsékelt intenzitású, rendszeres edzéssel, egészséges életmóddal csökkenthető a rizikó.
Anyagcsere-problémák
2-es típusú cukorbetegség: A mozgáshiány, gyakran túlsúllyal kombinálva, 2-es típusú cukorbetegség kialakulásához vezethet. Ebben a betegségben a célszervek, elsősorban az izomzat már nem reagál az inzulin hormonra, vagyis a táplálkozás során szervezetbe kerülő cukor nem bomlik le a sejtekben, hanem a vérben maradva emelkedett vércukorszintet okoz. A rendszeresen végzett kitartó edzés fokozza a sejtek felszínén lévő inzulinreceptorok érzékenységét, az inzulin ezekhez kapcsolódik és így válik lehetővé a cukor sejtekbe való bejutása.
Metabolikus szindróma: A csökkent glükóztolerancia, a zsíranyagcsere-zavar, a magas vérnyomás és az elhízás (főleg a hasi elhízás) kombinációját nevezzük metabolikus szindrómának. A metabolikus szindróma jelentősen növeli az érelmeszesedés (arteriosclerosis), a szívinfarktus, a stroke és a keringési zavarok - amilyen például a perifériás artériás betegség, más néven „kirakatnézegető” betegség - kockázatát. A metabolikus szindróma többnyire a mozgáshiány következménye. A rendszeres, kitartó edzésnek a megelőzésben fontos szerepe van, már kialakult betegség esetén pedig a terápia fontos része.
Idegrendszert érintő következmények
Stresszbetegségek: Abban, hogy a stressz okozta betegségek kialakulhatnak, nagyon gyakran közrejátszik a mozgáshiány is. Nagyon fontos, hogy megszabaduljunk a stressz következtében felszabaduló stresszhormonoktól, ebben, illetve a stresszoldásban segít például a sport. A kezeletlen stressz hosszú távon betegségek kialakulásához vezet.
Immunrendszert érintő következmények
A mozgáshiány gyengíti az immunrendszert: A rendszeresen sportolók körében a fertőző betegségek, sőt még a daganatos betegségek kockázata is kisebb. De vigyázzunk, hogy a sportot se vigyük túlzásba, mert a mozgáshiány és a túledzés egyaránt gyengítik az immunrendszert!
(WEBBeteg – B. M.; Forrás: symptomat.de; Lektorálta: Dr. Osikóczki Orsolya)
