A nyelőcsőrák és tünetei

Szerző: WEBBeteg - Dr. Kónya Judit, családorvos

Az elmúlt évtizedekben világszerte növekedett a nyelőcsőrák előfordulási gyakorisága, hazánkban sajnálatos módon az utóbbi 40 év során közel 4,5-szeresére (!) növekedett a nyelőcsőrák miatti halálozás.

A nyelőcsőrák kialakulása kapcsán ki kell emelni a túlzott alkoholfogyasztást és a dohányzást, különösképpen az alkohol és a dohányzás együttes hatását. Ezenkívül a nyelőcsődaganatok kialakulásában szerepet játszanak még az étkezési szokások, különböző hiányállapotok, a túlságosan forró ételek és italok, erős fűszerek fogyasztása, a nyelőcső különböző megbetegedései (pl. a hosszú ideje fennálló refluxbetegség), a rossz fogak és szájhigiéné, valamint különböző genetikai tényezők.

A nyelőcsőrák a nyelőcső nyálkahártyájából kiinduló rosszindulatú daganatos (tumoros) megbetegedés, mely az összes rákos megbetegedés két, az emésztőrendszer rosszindulatú daganatainak négy százalékát teszi ki. Magyarországon 400-500 új megbetegedést ismernek fel évente.

A nyelőcsőrákot Európában 100 000 férfi közül hatnál diagnosztizálják évente, a nőknél az előfordulás hétszer ritkább. Az Egyesült Államokban három megbetegedés jut 100 000 főre, ugyanakkor Kína északi területein minden ötödik ember nyelőcsőrák miatt veszti életét!

Melyek a nyelőcsőrák típusai?

A szövettani kép alapján két fő típusa különíthető el:

  • az úgynevezett laphámsejtes rák (laphámsejtes carcinoma) és
  • a mirigyekből kiinduló forma (adenocarcinoma).

Előbbi Európában sokkal ritkábban fordul elő, gyakori viszont Észak-Kínában vagy Dél-Afrikában. Az adenocarcinoma elsősorban a fehér bőrű férfiaknál gyakori, Magyarországon is ez a jellemző szövettani típus. Leginkább az 50-70 év közötti férfiak betegsége, nőknél ritkábban fordul elő.

Mi idézi elő a nyelőcsőrákot?

A táplálékkal elsőként érintkező szervek egyikeként a nyelőcső érzékenyen reagál az elfogyasztott káros hatású anyagokra, úgymint a forró ételekre és italokra, gombatoxinokra (aflatoxin), továbbá károsítják a belélegzett rákkeltő anyagok (pl. a nitrózaminok) is.

A túlzott alkoholfogyasztás, főként az égetett szeszes italok hajlamosítanak nyelőcsőrák kialakulására. Jelentős szerepe van a dohányzásnak is, valamint a vitaminok hiánya (főként az antioxidáns hatású C- és E-vitamin), a nem megfelelő táplálkozás (sok füstölt étel, kevés zöldség és gyümölcs fogyasztása) is elősegíti a kór kialakulását.

Ha a gyomor savas tartalma hosszú időn keresztül rendszeresen visszajut a nyelőcsőbe, például refluxbetegség vagy bulimia esetén, nő a nyelőcsőrák valószínűsége. A lúgos anyaggal történt mérgezés és a nyelőcsövet érő besugárzás (pl. más tumoros betegség terápiája kapcsán) szintén növeli a betegség kialakulásának kockázatát.

A vírusok közül a humán papillomavírus (HPV) 16-os szerotípusa játszhat közre a betegség kialakulásában (ugyanezen vírus egy másik fajtája méhnyakrákra hajlamosít).

A nyelőcsőrák tünetei

Nyelőcsőrák
Nyelőcsőrák

A nyelőcsőrák sajnos alattomos betegség, szegényes tünetekkel rendelkezik. Az esetek nagy részében a tünetek jellegtelensége későn viszi orvoshoz a betegeket, amikor a gyógyulás esélyei már rosszabbak.

A vezető tünet a nyelési nehézség. Először a szilárd táplálékok nyelése okoz gondot, később a folyadékoké is. Jelentkezhet fájdalmas nyelés, rendszeres öklendezés, hányás. Figyelemfelkeltő az egyéb ok hiányában bekövetkező nagyfokú fogyás is. Ritkán nyeléskor fellépő köhögést vagy rekedtséget észlelnek a betegek.

A daganat hamar ad áttéteket (metasztázisokat). Közvetlenül terjed a nyelőcső körüli szövetekre, amit a szegycsont mögötti és háti fájdalmak jelezhetnek. A tumor szóródhat a nyirokutakon keresztül, majd a véráram útján is: ekkor a májban, a tüdőben, a csontokban jelennek meg az áttétek.

A betegség kivizsgálása

A szokásos vizsgálatok (fizikális vizsgálat, vérvétel) általában nem sok eltérést mutatnak, a diagnózis alapja a szövettani mintavétel (biopszia), amely endoszkópos vizsgálat (gyomortükrözés) során történik.

A beavatkozás során az orvos számára áttekinthetővé válik a nyelőcső, a gyomor és a vékonybél kezdeti szakaszának nyálkahártyája is. A gyanús területekből nyert szövetminták laboratóriumba kerülnek, ahol megállapítható, hogy az adott mintában találhatók-e rákosan elfajult területek. A daganat helyi, mélységi kiterjedésének és a lokális nyirokcsomóáttétek megítélésének a tekintetében az endoszkópos ultrahangvizsgálat fontos információkkal szolgálhat. Amennyiben a daganat a nyelőcső alsó harmadában helyezkedik el akkor a bronchoscopos vizsgálat elvégzése fontos része a diagnosztizálási folyamatnak. A helyi illetve a távoli áttétek vonatkozásában CT vagy PET-CT vizsgálat elvégzése válhat indokolttá.

Kórjóslat

A kórjóslat a késői felismerés miatt nem jó, ám a korszerű terápiás lehetőségek a túlélést javítják. Korán felismert esetekben a teljes gyógyulás is elérhető.

A nyelőcsőrák kezelési lehetőségei

A kuratív kezelés alapját a műtéti eljárás jelenti. Többféle műtéti technika alkalmazható, a lényeg minden esetben a tumor eltávolítása, a nyelőcső funkciójának minél nagyobb fokú megőrzésével. Egyes esetekben, mikor a tumor műtéttel nem távolítható el, sugár- vagy kemoterápia hatására a daganat operációra alkalmas állapotba kerül.

Palliatív kezelésként a fájdalomcsillapítás szerepe kiemelkedő. A nyelőcső szűkületei lézeres beavatkozással, endoszkóp segítségével vagy ún. stent beültetésével oldhatók a táplálhatóság javítása érdekében.

Dr. Kónya JuditForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Kónya Judit, családorvos
Lektorálta: Dr. Balázs Anna, onkomplex.hu

Legutóbb frissült: 2019.01.29 14:36
Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Ha szeretne értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

CIKKAJÁNLÓ

 Sclerosis multiplex
Miért ritkább a férfiaknál? Ebben a tesztoszteronnak is szerepe lehet.
Nem kizárólag a nők problémája, gyakran előfordul a férfiaknál is.
Az emlőrák kezdetben tünetszegény, a korai felismerés alapja a szűrővizsgálatokon való rendszeres részvétel és a havonkénti önellenőrzés, melyet...
A méhbetegségeket általában olyan állapotok hozzák létre, melyek magas ösztrogén- és alacsony progeszteronszinttel járnak. Ilyenek a petefészek-daganatok,...
A meningeoma jóindulatú agydaganat, az agyburok (meninx) sejtjeinek burjánzásából származik. Milyen tünetek utalnak a betegségre, hogyan ismerhető fel...
A rák kiújulásával egyidejűleg újra jelentkeznek mindazok az érzések, amelyek az első diagnózis sokkoló híre hallatán törtek fel Önből. Harag, félelem...
A tüdőtályog általában szövődményként jelenik meg, kialakulását vagy a legyengült, sérült, immunkárosodott szervezetet megtámadó virulens kórokozó...
A daganatos betegségeknél a gyógyulási esélyeket, prognózist az öt éves túlélés százalékos arányában szokás meghatározni. A nyelőcsődaganat a...