A vékonybélrák és tünetei

Szerző: WEBBeteg - Dr. Kónya Judit, családorvos

A vékonybélből kiinduló rosszindulatú daganatok (adenocarcinoma, limfómák és a carcinoid daganatok) igen ritkák, az összes rosszindulatú emésztőszervi daganat kevesebb mint 5 százalékát teszik ki.

Kialakulásuk idősebb korban gyakoribb, a daganatok több mint 70%-a 60 évnél idősebbekben jelentkezik. A betegség kialakulásában több tényezőnek tulajdonítanak jelentőséget, többek között az örökletes (genetikai) tényezőknek és különböző betegségeknek. De összefüggés igazolható a fokozott állati zsír és fehérjefogyasztás, az elhízás, a dohányzás és a vékonybéldaganatok kialakulása között is.

A vékonybélből háromféle rosszindulatú daganat indulhat ki, ez alapján különítik el az orvosok az adenocarcinomát, limfómát és a carcinoid daganatokat.

Adenocarcinoma: a nyálkahártya hámsejtjeiből származik, a vékonybél rákos állapotainak közel felét adja. Előfordulása gyakoribb olyan betegek közt, akiknek vastagbelében örökletes tényezőkre visszavezethetően nagyszámú jóindulatú, ám rákos elfajulásra hajlamos polip típusú daganat található. Az átlagosnál gyakoribb a Crohn-betegségben szenvedő betegeknél is. Felismeréskor 80 százalékban már áttéteket adott, legtöbbször a májba.

Limfómák: a nyiroktüszőkben található fehérvérsejtekből származnak, a vékonybél tumorainak 20 százalékát teszik ki, kialakulása gyakoribb felszívódási betegség esetében (cöliákia). A limfómák a környező nyirokcsomókba szóródnak leghamarabb.

Carcinoid daganatok: az enteroendokrin sejtekből indulnak ki, a vékonybél rosszindulatú daganatainak mintegy 30 százalékát adják. A carcinoidok lassan terjednek, nehezen alakul ki áttét.

A vékonybéldaganatok tünetei

Mindhárom daganattípus nem jellegzetes hasi panaszokkal jelentkezhet: hasi kényelmetlenség érzés vagy fájdalom, puffadás, étvágytalanság, émelygés, hányinger, hányás, egyes ételekkel szembeni intolerancia. Felszívódási zavarok alakulhatnak ki, amelyek a székletet kenőcsössé, rothadásos szagúvá változtathatják.

Növekedése miatt előrehaladott állapotban a tumor bélelzáródást okozhat, amely igen erős, gyakran a tűrhetetlenségig fokozódó hasi görcsökkel, hányással, és hasmenéssel vagy székrekedéssel jár. Részleges bélelzáródás esetén ezek a panaszok átmenetiek és vissza-visszatérnek. A daganatok mindhárom típusánál jellemző az egyéb okkal nem magyarázható fogyás is.

Adenocarcinoma. Leggyakrabban a vékonybél első harmadában fordul elő. Sokszor azon a területen alakul ki, ahol a hasnyálmirigy és az epehólyag közös vezetéke a vékonybélbe szájadzik, ezért ez a fajta vékonybéldaganat gyakran jár sárgasággal. Az adenocarcinómák sokszor véreznek, aminek a következménye a széklet fekete elszíneződése.

Limfómák. A vékonybél daganatainak ezen típusa gyakran okoz lázat és éjszakai izzadást, a beteg különösen fogékony lehet a fertőzésekre.

Carcinoid daganatok. Jellegzetes, úgynevezett carcinoid tünetegyüttes figyelhető meg, amely rohamok képében jelenik meg: a beteg arca kivörösödik, hirtelen jött hőhullámra panaszkodik, majd elkékül. A beteg szapora és erős szívdobogásérzést tapasztal erős verejtékezéssel, nehézlégzéssel. A roham során a nehézlégzés asztmás jellegű, azaz a kilégzés válik nehezítetté.

A daganat kivizsgálása

A kivizsgálás alapos fizikális vizsgálattal kezdődik. Sovány betegeknél az orvos esetleg kitapinthatja a nagyra nőtt daganatot, de a fizikális vizsgálat rendszerint nem ad értékelhető eredményt.

A vékonybél anatómiája

A vékonybél felépítése; Forrás: www.bastadeacidez.com.ar

A vékonybél a tápcsatorna középső, 6-7 méter hosszúságú szakasza, amelynek feladata az emésztés folyamán létrejött tápanyagok felszívása. Hely három részből áll: patkóbél, éhbél, csípőbél. A legbelső réteget a nyálkahártya alkotja, melyet kötőszövetes réteg vesz körül. Ezt egy izomréteg borítja, majd újabb kötőszövetes réteg következik, amire legkülső rétegként a hashártya fekszik rá. A vékonybél belső felszínét a tápanyagok felszívását végző bélboholyrendszer borítja.
A nyálkahártyaréteg sejtjei közt speciális sejtek, ún. enteroendokrin sejtek találhatók, melyek a vékonybél működését szabályozó hormonokat termelnek. A csípőbél nyálkahártyájában a nyirokrendszerhez tartozó számos úgynevezett nyiroktüsző található, melyek a kórokozók elleni védekezésben legnagyobb szerepet játszó fehérvérsejtek csoportokba tömörülnek.

Fontos információkkal szolgálhat a vérkép és az egyéb laboratóriumi értékek elemzése. A limfómák gyakran jellegzetes vérképet eredményeznek, a fehérvérsejtek számában és összetételében okozott hatásuk révén. A carcinoid tumorok esetében a daganat által termelt hormonszerű anyagok kerülnek be a vérbe és a vizeletbe.

A diagnózis felállításában a legnagyobb szerepe a képalkotó vizsgálatoknak és a szövettani mintavételnek (biopszia) van. A kivizsgálás folyamán röntgenfelvételek (has, mellkas) és hasi ultrahang vizsgálatok készülnek. A vékonybél kezdeti szakasza gyomortükrözéssel vizsgálható. A vékonybél távolabbi szakaszainak vizsgálatához speciálisabb eszköz szükséges, ez viszont nem minden kórházban érhető el.

A diagnózis biopsziás mintavétel alapján mondható ki (a vizsgálat endoszkópos úton történik vagy bőrön keresztül egy tű segítségével), amennyiben a szövettani feldolgozás során bebizonyosodik a daganat jelenléte. A daganatok kiterjedésének meghatározásához hasznos információkat szolgáltat a CT és a PET-CT vizsgálat. Bizonyos esetekben a bélvérzés helyének a meghatározására az angiográfiás vizsgálat elvégzésére is sor kerülhet. A limfómák esetében csontvelővizsgálatra lehet szükség, amihez a csontvelőt leggyakrabban a csípőcsontból nyerik helyi érzéstelenítésben. Carcinoid tumor gyanújakor az úgynevezett octreoscan (izotóppal jelölt octreotid) vizsgálat sokat segíthet az elsődleges daganat elhelyezkedésének, valamint az áttétek helyének a megállapításában.

Kezelési lehetőségek

A kezelést mindig a betegnek legmegfelelőbb módon kell megválasztani az általános állapot és a daganat stádiumának megfelelően.

A kuratív terápia alapja minden esetben a műtét, aminek során a cél a daganat minél tökéletesebb eltávolítása, a hozzá tartozó vékonybélrészlettel együtt. Áttétek esetén a műtét során sok esetben eltávolítják a daganatos nyirokcsomókat, illetve szükség esetén a májáttéteket is.

Esetenként kemoterápiára és sugárterápiára is sor kerül (elsősorban a limfómák esetében), amely sajnos gyakran nem eredményez teljes gyógyulást, csak a tüneteket enyhíti.

A palliatív terápia részeként sor kerülhet a belek szűkületének, elzáródásának és vérzésének sebészeti ellátására, illetve a daganat okozta fájdalom csillapítására.

A carcinoidok esetében speciális gyógyszerekkel érhető el javulás.

Dr. Kónya JuditForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Kónya Judit, családorvos
Lektorálta: Dr. Balázs Anna, onkomplex.hu

Legutóbb frissült: 2018.04.16 14:55
Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Ha szeretne értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

CIKKAJÁNLÓ

 Sclerosis multiplex
Miért ritkább a férfiaknál? Ebben a tesztoszteronnak is szerepe lehet.
Nem kizárólag a nők problémája, gyakran előfordul a férfiaknál is.
Az emlőrák kezdetben tünetszegény, a korai felismerés alapja a szűrővizsgálatokon való rendszeres részvétel és a havonkénti önellenőrzés, melyet...
A méhbetegségeket általában olyan állapotok hozzák létre, melyek magas ösztrogén- és alacsony progeszteronszinttel járnak. Ilyenek a petefészek-daganatok,...
Az elmúlt évtizedekben világszerte növekedett a nyelőcsőrák előfordulási gyakorisága, hazánkban sajnálatos módon az utóbbi 40 év során közel 4,5-szeresére...
A meningeoma jóindulatú agydaganat, az agyburok (meninx) sejtjeinek burjánzásából származik. Milyen tünetek utalnak a betegségre, hogyan ismerhető fel...
A rák kiújulásával egyidejűleg újra jelentkeznek mindazok az érzések, amelyek az első diagnózis sokkoló híre hallatán törtek fel Önből. Harag, félelem...
A tüdőtályog általában szövődményként jelenik meg, kialakulását vagy a legyengült, sérült, immunkárosodott szervezetet megtámadó virulens kórokozó...