A COPD és tünetei

Szerző: WEBBeteg - Dr. Zsuga Judit, neurológus,
Lektorálta: Dr. Gyulai Nóra, pulmonológus

A COPD a tüdőben lévő légutak tartós beszűkülésével (légúti szűkület) járó betegség, amely az egyik fő halálozási tényező világszerte. A betegség visszafordíthatatlan károsodásokat okoz, a tüdő szerkezetének helyreállítására nincs lehetőség.

COPD - A téma cikkei

5/1 A COPD és tünetei
- A COPD előfordulása
- A COPD tünetei
- COPD vagy asztma?
5/2 A légúti szűkület okai
5/3 COPD - Mikor forduljunk orvoshoz?
5/4 A COPD kezelési lehetőségei
5/5 Élet krónikus obstruktív légúti betegséggel

Krónikus obstruktív légúti betegségnek (COPD) az alsó légutak (vagyis a tüdőn belüli légutak) tartós beszűkülésével járó betegségeket nevezzük.

A COPD kónikus (idült), a kislégutak beszűkülésével járó betegség, melynek két fő csoportja a krónikus bronchitis (idült hörgőgyulladás) és a tüdőtágulás (emphysema). Előbbi esetén a gyulladt nyálkahártya és a csillószőrök mozgásának megbénulása okán alakulnak ki a tünetek, utóbbinál a gyulladásnak köszönhetően a gázcserében részt vevő léghólyagocskák fokozatos pusztulása, összeolvadása történik meg, melynek következtében a légzőfelület lecsökken, így alakulnak ki a jellegzetes panaszok.

A COPD előfordulása

A COPD gyakori betegségcsoport, az egyik leggyakoribb halálok világszerte, különösen az elöregedő társadalmakban. Szoros kapcsolatban áll a tartós dohányzással, ezért a COPD megelőzése szempontjából szinte teljes garanciát jelent, ha az ember soha nem dohányzik, illetve a kezelés első és legfontosabb lépése a dohányzás elhagyása COPD esetén.

A COPD irreverzibilis (vagyis visszafordíthatatlan) károsodások hátrahagyásával halad előre, a tüdő szerkezetének helyreállítására nincs lehetőség. A COPD kezelése elsősorban a tünetek mérséklésére és a további károsodások megelőzésére irányul.

Tesztelje magát COPD teszt - Ön mennyire veszélyeztetett?

A COPD tünetei

A COPD legveszélyesebb következménye éppen a tüdőtágulásnak nevezett irreverzibilis tüdőkárosodás, ami sokáig nem okoz panaszt, első megnyilvánulása a fizikai megerőltetésre jelentkező légszomj, ami a munka abbahagyásakor gyorsan rendeződik. A tüdőkárosodás előrehaladtával azonban a légszomj egyre kisebb megterhelésre jelentkezik és egyre lassabban szűnik meg, végül már nyugalomban is fennáll.

Főbb tünetek:

  • Érdes, időnként "húzós" (spasztikus) légzés.
  • Gyakori köhögés, kezdetben főleg ébredés után, később egész nap.
  • Fokozott nyáktermelés, bő köpetürítés (fehéres színű nyák, nem gennyes, sárgás-zöldes - ez utóbbi inkább fertőzésre utal).
  • Légszomj, zihálás, különösen fizikai aktivitás, sportolás közben.
  • Gyakori légúti fertőzések.
  • Mellkasi szorító érzés (kevésbé erős és ijesztő, mint a szív rossz vérellátása során jelentkező mellkasi fájdalom).

COPD vagy asztma okozza a nehézlégzést?

A legnyilvánvalóbb tüneti különbség az, hogy míg a COPD-nél egy állandó, maradandó tüdőkapacitás csökkenés, tüdőállomány pusztulás áll fenn, ezért a betegek terhelésre azonnal jelentkező nehézlégzést éreznek. Ezzel szemben az asztmás betegeknek a panaszai jellemzően rohamszerűen jelentkeznek, a rohamok megfelelő belégző gyógyszerekkel megelőzhetőek és amikor épp roham- és tünetmentes az asztmás beteg, akkor légzésfunkciós vizsgálattal akár normál eredményeket is produkálhat, míg ez COPD-nél nem fordulhat elő.

Ez a cikk is érdekelheti Az asztma tünetei

A koreloszlásra a két betegségben jellemző, hogy az asztma csecsemő-gyermekkorban kezdődik leggyakrabban, COPD 40 éves kor előtt kifejezetten ritka. Az asztma hátterében egy hörgő nyálkahártya túlérzékenység áll, mely bizonyos külső-belső ingerekre a hörgők összehúzódásával reagál. Ezek kiváltó okok a teljesség igénye nélkül lehetnek étel vagy levegőben lévő allergének (poratka, szőr, pollen stb.), lehet fizikai terhelés, mely nem azonnal okoz rohamot, hanem például a testnevelés óra második felében kezdi csak érezni a gyermek, hogy nem bírja úgy a játékot, mint társai, hamarabb elfárad. Ilyenkor gyakran sípoló légzés vagy köhécselés párosul a nehézlégzéshez. Asztmát provokálhat arra hajlamos egyéneknél lelki stressz, a családi perpatvar, iskolai szorongás is.

Míg az asztma sok esetben a korral enyhül, akár el is múlik, a COPD a fent leírt degeneratív tüdőszövet pusztulás miatt ez éppen ellenkezőleg van.

A népnyelvben használatos még a „szívasztma” szó is, mely szívelégtelenségből fakadó nehézlégzést jelent, de semmi egyéb köze az asztmához nincs, mint az, hogy fő tünete a terhelésre jelentkező nehézlégzés.

Összefoglalva a COPD és az asztma két egymástól eredetét és lefolyását tekintve is teljesen eltérő betegség, közös vonásuk a hasonló tünetekben (nehézlégzés, köhögés, gyakori légúti fertőzések) merülnek ki.

Mindkét betegség gyanújával tüdőgyógyászati szakrendelés felkeresése feltétlenül indokolt. A COPD nem gyógyítható, a betegnek együtt kell élnie a károsodással, ám a kezeléssel a folyamat előrehaladása nagymértékben lassítható, az életminőség javítható. A COPD kezeléséről itt olvashat bővebben.

Hogyan működik a tüdő?

A tüdő

Belélegzés során a levegő a légcsövön, majd két főhörgőn keresztül a tüdőbe áramlik. A tüdőben ezek tovább osztódnak egy fa ágaihoz hasonlóan, hörgőket (bronchusok) és hörgőcskéket (bronchiolusok) hozva létre. A hörgőcskék végén találhatók a tüdőléghólyagok (alveolusok). A léghólyagoknak nagyon vékony a fala, melyben számos pici ér (kapilláris) található.

A belégzett levegőben található oxigén átjut ezekbe az erekbe, a véráram révén pedig az egész szervezetbe. Ezzel egyidejűleg a széndioxid, az anyagcsere egyik végterméke a légutakon keresztül távozik és kilégzésre kerül.

Belégzés során a rekeszizom és a bordaközi izmok összehúzódnak, ami megnöveli a mellkas térfogatát és lehetővé teszi, hogy a levegő beáramoljon a tüdőkbe. Kilégzéskor a tüdők a saját természetes rugalmasságuknál fogva összehúzódnak és kipréselik magukból a levegőt.

Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológusDr. Gyulai Nóra, pulmonológus

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus

Lektorálta: Dr. Gyulai Nóra, pulmonológus

Előző oldal |5/1 | 5/2 A légúti szűkület okai
Módosítva: 2020.11.23 16:03, Megjelenés: 2017.12.01 13:11

CIKKAJÁNLÓ

 Korai menopauza

Korai menopauza

Mik a tünetei? Hogyan diagnosztizálják? Mire számíthat? Hogyan kezelhető?

Az urológus is csak ember

Az urológus is csak ember

Dr. Bánfi Gergely urológussal beszélgettünk a Movember mozgalomról.

Hüvelyfolyás és terhesség

Hüvelyfolyás és terhesség

Pánikba esni nem szabad. Bízzunk a segítségben.

A dohányos köhögést komolyan kell venni!...

A dohányosok gyakran nem veszik komolyan a köhögést és a légszomjat. Az állandó köhögés, köhécselés azonban már a krónikus tüdőbetegség figyelmeztető...

A COPD kezelési lehetőségei

A COPD nem gyógyítható, a tünetek viszont mérsékelhetők, csökkenthető a különböző szövődmények kockázata, illetve az életminőség is javítható....

A zöldségek enyhítik a COPD tüneteit...

A COPD sokak életét megkeserítő betegség, mely gyakori kiváltó oka a dohányzás, ám a nagyvárosok légszennyezettsége miatt bárkinél kialakulhat. Az...

COPD: maradjunk mozgásban a járvány idején...

A krónikus obstruktív légúti betegségben (COPD) szenvedők esetében fokozott óvatosság indokolt, hiszen alapbetegségük miatt a koronavírus járvány rizikócsoportjaiba...

Élet a COPD-vel - Hogyan tegyük le a cigarettát?...

A krónikus obstruktív tüdőbetegségben szenvedő betegek körében 90 százalék azoknak az aránya, akik a betegség diagnosztizálásakor dohányoztak vagy...

Az éneklés a légúti, a COPD-s betegek...

Az asztma és a belégzést durván nehezítő egy másik betegség - a magyarul csak nehézkes fordításban emlegetett kór: a krónikus obstruktív tüdőbetegség...

A légúti szűkület okai

A COPD legjelentősebb rizikófaktora a hosszú távú dohányzás. Minél több éve dohányzik, és minél több doboz cigarettát szív el naponta, annál nagyobb...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Ha szeretne értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
Milyen állapotban van a tüdeje?

Milyen állapotban van a tüdeje?