Eredmények a rutin vérképben - Alkalikus foszfatáz (AP, ALP)

Szerző: WEBBeteg - Dr. Dobi Gyöngyi, belgyógyász,
Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus

Az alkalikus foszfatáz egy enzim, amely a a szervezetben előforduló fehérjék lebontásában vesz részt. A vérvételen alapuló laboratóriumi vizsgálatot általában máj-, és csontbetegségek vizsgálatának céljából végzik célzottan, de sokszor része az általános rutin vizsgálatnak is.

Alkalikus foszfatáz normálérték

Vizsgálati anyag: vérszérum
Az AP normál értéke: 20-140 U/l (egység/liter).

Az alkalikus foszfatáz enzim a szervezet minden szövetében megtalálható, de nagyobb mennyiségben tartalmazza a máj, az epe, a belek, a csontok, a vese és a méhlepény. Három fő típusa létezik: a bél, a méhlepény, és a nem-specifikus típusú. A vérben kimutatott alkalikus foszfatáz (AP) két leggyakoribb tipusa a máj és vázrendszer (csont) eredetű, éppen ezért főleg e szervek működéséről nyújt információt.

Mi okozhatja az alkalikus foszfatáz alacsonyabb szintjét?

A normálisnál jelentősen alacsonyabb alkalikus foszfatáz aktivitás sokkal ritkább, mint a magasabb. Ennek oka lehet vérszegénység, pajzsmirigy-alulműködés, éhezés, jelentős alultápláltság. Enyhén csökkent értéke előfordul felszívódási zavarok melletti soványság, vagy súlyos bélgyulladás lezajlását követően is.

Mi okozhat magas alkalikus foszfatáz értéket?

A fenti jellemző elváltozások mellett terhesség, szarkoidózis, szívinfarktus, pajzsmirigy- és mellékpajzsmirigy-túlműködés és diétával nem kezelt lisztérzékenység is okozhatja az alkalilkus foszfatáz szintjének emelkedését. Fontos, hogy egy érték alapján önmagában nem diagnosztizálható betegség, azokat mindig más laboreredményekkel összefüggésben kell vizsgálni. A máj vagy epeúti elváltozás esetén például párhuzamosan értékelendő a GGT (Gamma-GT) enzim szintjének emelkedése.

Ezt olvasta már? Rutin vérkép - A leggyakoribb vérvizsgálati adatok értelmezése

Dr. Dobi Gyöngyi, belgyógyászDr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőink: Dr. Dobi Gyöngyi, belgyógyász, Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus

Módosítva: 2018.03.30 14:55, Megjelenés: 2018.03.30 14:55

CIKKAJÁNLÓ

 Prosztatagyulladás

Prosztatagyulladás

Milyen tünetei lehetnek? Ha prosztatagyulladásra gyanakszik, keresse fel orvosát!

GOT (glutamát-oxálacetát-transzamináz)...

A glutamát-oxálacetát-transzamináz, más néven aszpartát-aminotranszferáz (AST) főleg a májban és a szívben előforduló enzim, azonban az említett szerveken...

Hgb - Mi okozhatja a normál tartománytól...

A Hgb (haemoglobin) a vörösvértestek alkotóeleme, egy olyan vastartalmú fehérjemolekula, mely az oxigén megkötéséért és annak szállításáért felelős...

Koleszterin: összkoleszterin, HDL, LDL

A koleszterin minden emberi és állati sejtben megtalálható vegyület. Kisebb részét táplálékkal vesszük magunkhoz, a másik, nagyobb hányada a májban...

Májfunkció - Milyen laborértékek informálnak...

A máj működéséről a laborértékek közül bizonyos enzimek, illetve a bilirubin vérben mért koncentrációja szolgáltat információkat. Sokan azt gondolják,...

Gamma-GT (GGT) - Miről informál ez a laboratóriumi...

A Gamma-GT (teljes nevén gamma-glutamil-transzferáz, rövidített nevén GGT) a máj, a hasnyálmirigy és a vesék által termelt enzim. Legnagyobb koncentrációban...

GPT (glutamát-piruvát-transzamináz)

A glutamát-piruvát-transzamináz, hivatalos nevén alanin-aminotranszferáz (ALAT vagy ALT) túlnyomóan a májsejtekben termelődő enzim, amely az ott bekövetkező...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Ha szeretne értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.