Diagnosztikai módszerek - Ultrahangvizsgálat

Szerző: WEBBeteg - Lektorálta: Dr. Laki András,
radiológus

Az ultrahang a 70-es évek elején terjedt el az orvosi gyakorlatban. Napjainkban igen gyakran használt vizsgálati módszer, hiszen semmilyen kellemetlenséget vagy kockázatot nem jelent a páciens számára.

Nem jár sugárterheléssel sem, ezért szükség esetén többször is ismételhető. Alapvizsgálat, melyet az orvosok a képalkotó módszerek közül általában elsőként alkalmaznak.

Szervezetünk különböző szövetei jól vezetik az ultrahangot, azonban az egyes szervek vezetőképessége különböző. Ha az ultrahang elér egy szervet, akkor egy része visszaverődik, másik része továbbhalad. A vizsgálófej piezoelektromos kristályokat tartalmaz, és ezek segítségével ultrahanghullámokat állít elő, valamint képes a szövetek felületéről visszavert hullámok felvételére is. Az emberi test és a vizsgálófej közé zselés anyagot kell juttatni, mert enélkül a bőr és a vizsgálófej közötti vékony levegőrétegről az ultrahang visszaverődne, és nem keletkezne a szervekről kép.

A fej egy számítógéphez van kötve, így a vizsgáló rögtön látja az eltéréseket, nem kell napokat, heteket várni az eredményre. A különféle szervekhez - has, méh, herék - eltérő vizsgálófejek használatosak, melyek felbontó- és áthatolóképessége a célnak megfelelően különböző.

Hol használható az ultrahang?

Az ultrahangot általában a hasi-, illetve kismedencei szervek vizsgálatára használják, jól megítélhető segítségével a vese, a máj, a lép, a hasnyálmirigy, a nagyobb erek, az epehólyag és az esetlegesen megnagyobbodott nyirokcsomók. A vizsgálat során kimutathatók daganatok, ciszták, fejlődési rendellenességek, epe- és vesekövek, valamint az általuk okozott elzáródás.

Lehetőség van arra is, hogy bizonyos testüregekbe az erre a célra kialakított, speciális vizsgálófejet vezessen be az orvos. Az urológusok például gyakran használják a végbélbe vezetve (transzrektális ultrahang) a prosztata vizsgálatára, a daganat nagyságának megítélésére, a szövettani mintavétel (biopszia) helyének kiválasztására. Szintén urológusok végzik a húgyhólyag belső felületének ultrahangos vizsgálatát (intravezikális ultrahang). A legújabb ilyen speciális technikák közé tartozik a koszorúereken belül végzett ultrahangvizsgálat.

Ez a cikk is rédeklheti Önt! A prosztatarák tünetei

Az ultrahang a nőgyógyászatban

A nőgyógyászok munkája is elképzelhetetlen lenne ultrahang nélkül, hiszen a terhesség folyamán így követik nyomon a magzat érettségét, méhen belüli elhelyezkedését, méreteinek változását, valamint így állapítják meg a nemét, és hogy nincs-e valamilyen fejlődési rendellenessége. A terhesség fennállásának bizonyítására leghamarabb a terhesség 16-17. napján van lehetőség a hüvelybe bevezetett vizsgálófej segítségével (transzvaginális ultrahang).

Ez a módszer alkalmas különböző nőgyógyászati fertőzések - petevezeték-gyulladás, méhnyálkahártya-gyulladás - diagnosztizálására, a folyamat súlyosságának megítélésére. Alkalmazzák még az ultrahangot nőgyógyászati tumorok, méhen kívüli terhesség kimutatására is. Szerepe van a meddőség kivizsgálásában, hiszen több, egymás után készített kismedencei ultrahangvizsgálattal meg lehet állapítani, hogy van-e a petefészekben tüszőnövekedés, és ha van, akkor mérete elegendő-e az ovulációhoz, mely a megtermékenyítés egyik feltétele. Ha ugyanis a tüsző nem nő elég nagyra, akkor nem reped meg, nem szabadul ki belőle a petesejt, és nem tud megtermékenyülni.

Az ultrahang egyéb felhasználása

Az ultrahangvizsgálat nemcsak diagnózis felállítására vagy feltételezésére alkalmas, hanem ultrahangvezérlés segítségével különféle beavatkozásokat is el lehet végezni. Így egy gyanús szövetből mintát - biopsziát - lehet venni, cisztákat vagy a hasüregben lévő folyadékot lehet leszívni.

Color-Doppler: Az utóbbi évtizedekben elterjedt egy speciális ultrahangtechnika, a color-Doppler, mely segítségével nemcsak a szervek anatómiája, hanem a vérellátása is vizsgálható. Megállapítható, hogy egy adott területen jó irányú-e a keringés, milyen az erek átmérője, van-e szűkület, elzáródás. Ezt a módszert kiterjedten alkalmazzák trombózisok diagnosztizálására, a nyaki erek szűkületének kimutatására is.

Echocardiographia: A szív vizsgálatában is nélkülözhetetlen az ultrahang - echocardiographia -, melyet a mellkason, bizonyos esetekben a nyelőcsövön keresztül végeznek. A szívultrahang, az EKG és a laborvizsgálatok mellett jelenleg a legfontosabb kardiológiai vizsgálómódszer. A vizsgáló az ultrahang segítségével vizsgálni tudja a szív és a környezetében lévő nagy erek - aorta, vénák - anatómiáját, a billentyűk működését, a szívüregek tágasságát, az esetleg jelen lévő falmozgászavart, valamint azt, hogy van-e vérrög vagy tumor a szívben, folyadék a szív körül. Az ultrahangvizsgálat alkalmazható a szemészetben (például bevérzések, idegentestek, érképletek, daganatok vizsgálatában), továbbá a bőrgyógyászatban a bőr és bőr alatti rétegek elváltozásainak megítélésére – utóbbihoz igen nagy felbontású, kifejezetten erre való vizsgálófej szükséges.

Endoszkópos ultrahangvizsgálatok

Nagy felbontású ultrahangfejjel kombinált speciális endoszkóppal végzik, mellyel a vizsgált szerv és környezetének közeli, részletes ultrahangvizsgálata végezhető. Az endoszkópos ultrahang a legpontosabban mutatja ki a tápcsatorna egyes szakaszainak daganatairól, hogy a falon belül mely rétegeket érinti. A gyomor-nyombél falán keresztül a hasnyálmirigy kisebb daganatainak kimutatásában, valamint egyes esetekben kis epeúti kövek ábrázolásában is hasznos. Az eszköz endoszkópos beavatkozásokra is alkalmazható (pl. mintavétel, hasnyálmirigy-álciszta lebocsátása, egyéb kezelések), ami az ultrahangképen vezérelhető, követhető.

Intraoperatív (műtét alatti) ultrahangvizsgálatok

Bizonyos esetekben szükség lehet műtét alatti ultrahangvizsgálatra is. Ilyenkor steril körülmények között nagy felbontású speciális ultrahangfejet helyeznek közvetlenül a kérdéses szervre, így lehetőség nyílik olyan kis elváltozások, pl. máj és hasnyálmirigy-daganatok ábrázolására, melyek a műtét alatt másként nem észlelhetőek.

Kontrasztanyagos ultrahangvizsgálatok

Az ultrahanghoz kifejlesztett kontrasztanyagot intravénásan beadva egy szerv vagy kóros képlet vérellátását, keringési dinamikáját lehet követni, és ebből lehet következtetni az elváltozás eredetére. A keringésvizsgálatokhoz egy speciális szoftverrel ellátott ultrahang-berendezés szükséges. A kontrasztanyaggal katéteres feltöltések is végezhetők, így a húgyhólyagba juttatott kontrasztanyaggal a kóros vizeletvisszafolyás (reflux) ítélhető meg, továbbá meddőség esetén a méhkürtök átjárhatóságának vizsgálatára is alkalmazható.

Szonoelasztográfia

Az ultrahangon belül az utóbbi évtizedek technikai fejlesztése a szonoelasztográfia, amely a szövetek keménységét, rugalmasságát egyrészt számadatokkal jellemzi, másrészt képileg, színskálán jeleníti meg. Jelenleg többek között a máj kötőszövetes elváltozása (fibrosis, májzsugor) súlyossági fokának megítélését segíti, de számos szerv esetén - pl. emlő, pajzsmirigy - is egyre több kutatási eredmény gyűlik össze a jó- vagy rosszindulatú elváltozások elkülönítésében.

Diagnosztiakai módszerek

Olvasson tovább! Mit jelent a hypodensitás?

Dr. Laki AndrásForrás: WEBBeteg
Lektorálta: Dr. Laki András, radiológus

Legutóbb frissült: 2018.12.06 14:36
Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Ha szeretne értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

CIKKAJÁNLÓ

 A migrén okai
Vannak egyéntől függően különböző faktorok, melyek migrént válthatnak ki.
 Küzdje le az aftát!
A fájdalmas gyulladással az emberek többsége találkozik életében. Mit tehet? (x)