Terhességmegszakítás - Indukált abortusz

Szerző: WEBBeteg - Dr. Lengyel Csongor, fül-orr-gégész
szakorvos

A köznyelv az abortusz kifejezés alatt a terhesség művi megszakítását érti, ez az azonosítás valójában helytelen. Az abortusz lehet természetes (spontán) is.

A terhesség megszakítása lehet elektív (választott időpontban történő, tervezett) vagy terápiás (amennyiben a terhes nő egészségének megóvása, vagy életének megmentése miatt történik a beavatkozás).

A terhességmegszakítás (interrupció graviditátisz), más néven művi vetélés (abortusz arteficiálisz) orvosi javallatai közé tartozik, ha a magzatnak élettel összeegyeztethetetlen betegsége, fejlődési rendellenessége van, vagy ha magas a gnetikai vagy a méhen belüli magzati ártalmak miatti ( teratológiai) kockázata. Ezen túl szintén orvosi szempontból szóba jöhetnek egyéb, az anya egészségét veszélyeztető állapotok (súlyosan magas vérnyomás, szívbetegség, depresszió vagy pszichiátriai betegségek, vesebetegségek, fertőzések, daganatok).

A megszakítást végző intézmények
  • Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Szülészeti-Nőgyógyászati Klinikája;
  • Semmelweis Orvostudományi Egyetem I. Számú Szülészeti-Nőgyógyászati Klinikája;
  • Debreceni Orvostudományi Egyetem Szülészeti-Nőgyógyászati Klinikája;
  • Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Orvosi Biológiai Intézete;
  • Pécsi Orvostudományi Egyetem Szülészeti-Nőgyógyászati Klinikája és Gyermekklinikája.

A nő indokai a terhesség megszakítására szociális indokok, a bűncselekményből adódó terhesség, a terhes nő fiatalkorúsága vagy korlátozott cselekvőképessége lehetnek. A terhesség befejezéséről annak 12. hetéig dönthet az anya, amennyiben nagykorú. Később (a 13-18. hét között) is végeznek terhességmegszakítást elsősorban az "anya súlyos válsághelyzete" esetén, vagy ha a terhesség megszakítása a terhesnek nem felróható okból nem történt meg a 12. hét előtt.

A magzat súlyos betegsége esetén általában a 20., de maximum a 24. hétig végeznek ilyen műtétet. Élettel összeegyeztethetetlen fejlődési rendellenesség esetén a terhesség megszakítása a 24. hétig lehetséges. A 24. héttől szigorú orvosi javallattal a terhesség befelyezése lehetséges, spontán szülés, indokolt esetben császármetszés útján, de ekkor már nem abortuszról, hanem szülésről beszélünk, és az élve született újszülöttet a szakma szabályai szerint fogják ellátni.

A terhességmegszakítás akkor végezhető a legbiztonságosabban, ha az utolsó menstruációt követő 6-10 héten belül történik - ekkor a szövődmények ritkábban lépnek fel. A 13. és 24. hét között (a második trimeszterben) végzett beavatkozások gyakrabban járnak szövődményekkel.

Bár a terhesség megszakítása az első trimeszterben biztonságosabban végezhető, esetenként a magzat betegségének felismerése elhúzódik, mivel egyes genetikai tesztek eredménye csak a második trimeszterre érkezik meg. A tizenévesek terhessége a késői felismerés és a korai, erős lelki megterhelés miatt gyakran a második trimeszterre húzódik.

Gyógyszeres terhességmegszakítás

A gyógyszeres terhességmegszakítás a terhesség első trimeszterében végezhető.

Előnyei: non-invazív (azaz sebészi beavatkozás nem történik), anesztézia nem szükséges, a gyógyszerek szájon keresztül, vagy injekció formájában alkalmazhatók. A gyógyszerek hatására vetélés történik, amely a természetes vetéléshez hasonló.

Hátrányuk az esetenként elhúzódó vérzés, a kellemetlen mellékhatások, illetve az, hogy a 7. hét után hatékonyságuk csökken. Többféle gyógyszer alkalmazható, amelyek általában a sejtosztódás gátlásán vagy a progeszteron hormon hatásának gátlásán keresztül fejtik ki hatásukat. A gyógyszerek máj- vagy vesebetegségben, gyulladásos bélbetegségben, véralvadási zavarokban, immunhiányos állapotok esetén nem alkalmazhatók.

Sebészi terhességmegszakítás

A terhességmegszakítás jogi következményei Magyarországon


A tizedik terhességi hétig alkalmazható a manuális vákuum aspiráció, amely során a méh tartalmát a méhnyakon keresztül vezetett apró csövön át távolítják el. A beavatkozás körülbelül 15 percig tart, és igen hatékony (99.5%), viszonylag kevés (1% alatti) szövődménnyel. Hátránya, hogy a kicsiny mennyiségű magzati szöveteket nem mindig sikerül eltávolítani.

Tágítás (dilatáció) és kürettázs

A beavatkozás során a méhnyak tágítását speciális gyógyszerek, vagy egyre növekvő átmérőjű finom tágítópálcák alkalmazásával érik el. A méh tartalmát szívókészülék, majd a méh falát apró kanálhoz hasonló hurkok (kürett) segítségével távolítják el.

A beavatkozás előnyei: 10-15 perc alatt lezajlik, akár egy napos bentfekvéssel is végezhető, illetve az, hogy a műtét után a vérzés általában 5 napon belül szűnik.

Hátrányai: a műtét sebészi beavatkozást jelent, fertőzések léphetnek fel. A kürettázs az esetek 97-99%-ában hatékony. A méh helyi érzéstelenítéssel érzésteleníthető, azonban a méh görcseit ez nem csökkenti. Néhány óra pihenés után a nő otthonába bocsájtható.

Tágítás (dilatáció) és kiürítés (evakuáció)

Ha a terhesség a második trimeszterbe ért, megszakításához a dilatációt és evakuációt alkalmazzák. A beavatkozás a tágítás és kürettázs módszeréhez hasonló, azonban nagyobb tágítás, nagyobb méretű szívó, illetve fogó alkalmazására van szükség, emiatt a műtéttel járó kényelmetlenség is nő.

Egyéb sebészi lehetőségek

A második trimeszterben igen ritkán egyéb sebészi beavatkozásokat végeznek:

Mire kell odafigyelni?


Ha terhességmegszakítást követően az alábbi tünetek bármelyikét tapasztalja, azonnal konzultáljon orvosával!

  • erős fájdalom
  • 38.2°C feletti láz
  • erős vérzés, amely óránként egynél több betétet áztat át
  • kellemetlen szagú hüvelyi folyás
  • a terhesség fennállásának további jelei

Tágítás (dilatáció) és eltávolítás (extrakció): A méhnyak korábban ismertetett előkészítése után a magzatot egyben távolítják el - ilyenkor a magzat fejét összenyomják, annak érdekében, hogy az a méhnyakon átférjen.

Vetélés kiváltása (indukció): A méhnyak gyógyszeres vagy mechanikai tágítása után gyógyszeres úton méhösszehúzódásokat váltanak ki, amelyek hatására 8-72 órán belül a magzat megszületik. A mellékhatások hányinger, hányás, hasmenés lehetnek.

A méhfal bemetszése (hiszterotómia): A méhfalon ejtett metszésen keresztül távolítják el a méh tartalmát. Ezt a beavatkozást akkor végzik, ha az indukció eredménytelen volt.

Diagnózis és előkészítés

Az orvosnak ismernie kell a terhesség korát, ennek pontos megállapításához a kikérdezésen túl vizsgálatot is végez. A terhességmegszakítás előtt fontos, hogy a terhes nő valamennyi kérdésére választ kapjon, és legyen kellő ideje átgondolnia döntését. Kiskorú anya esetén a beavatkozáshoz a szülők beleegyezése elengedhetetlen.

Utókezelés

A beavatkozást követően a vérzés mennyiségének és a vérnyomás változásának megfigyelésre van szükség. Rh-negatív (immunválaszt kiváltó, genetikailag meghatározott vércsoport antigén hiánya) anya magzata esetén humán Rh-immunglobulin adására van szükség, ezzel későbbi terhességeknél fellépő vércsoport összeférhetetlenség megelőzhető.

A vérzés sebészi terhességmegszakítás esetén 5 napig, gyógyszeres terhességmegszakítás esetén tovább is folytatódhat. Ezen túl a fertőzések megelőzésére szükség lehet antibiotikus kezelésre, valamint kerülendő a nemi érintkezés és a tamponhasználat.

Az abortusz lehetséges szövődményei

  • vérzés
  • fertőzések
  • méhfal perforáció: komoly vérzést, esetleg csonkoló műtétet eredményez
  • magzatrész visszamaradása: vérzést, lázat, gyulladást okoz
  • a méh üregében felgyülemlő véralvadék
  • hegesedés a méhnyak vagy a méh üregében meddőséghez vezet
  • nyakcsatorna sérülése: a tág cervix állandó folyást, krónikus gyulladást okozhat, az újabb terhesség nagyobb eséllyel vezet vetéléshez, koraszüléshez
  • Rh-szenzibilizáció (ld. fent)
  • lelki következmények.

A legtöbb esetben a terhesség megszakítása szövődmény nélküli és nem befolyásolja a jövőbeni terhesség esélyeit. Egy amerikai tanulmány szerint a tizenharmadik terhességi hét előtt végzett terhességmegszakítások 2,5 százalékában fordul elő valamilyen enyhe szövődmény. A súlyosabb, kórházi felvételt igénylő szövődmények előfordulási valószínűsége azonban már fél százalék alatti.

A terhességmegszakítás alternatívája a gyermekről való lemondás, az örökbeadás lehetősége. Számos szülő szeretne gyermeket örökbefogadni, elsősorban gyermektelenség, másodsorban a segíteni vágyás miatt - ebben egyre több alapítvány és egyesület nyújt segítséget. Ilyen esetekben az örökbefogadni vágyó szülőknek átlagosan két évig kell várniuk a gyermekre.

(Dr. Lengyel Csongor, fül-orr-gégész, fej- és nyaksebész)

Vissza a műtéti eljárásokhoz, leírásokhoz!

Módosítva: 2008.06.26 23:40, Megjelenés: 2008.06.26 23:40

CIKKAJÁNLÓ

 Alvászavar
Melyek a leggyakoribb háttérben álló pszichés betegségek?
A te életedet mennyiben befolyásolja a migrén? Alábbi tesztünkből kiderül.
Az emberi szervezetben a vas létfontosságú nyomelem, melynek elengedhetetlen a szerepe többek között a vörösvértestek működéséhez, segítségével szállítódik...
A pulzoximéter egy rendkívül egyszerű, általában kis méretű, műanyag házba foglalt diagnosztikai eszköz, melyet az ujjára csíptetve tud használni a...
A terhességmegszakítás költségeit az Egészségbiztosítási Alap fedezi, amennyiben a terhesség megszakítására a biztosítással rendelkező állapotos...
A terhesség a hatályos jogszabályoknak megfelelően csak veszélyeztetettség, illetőleg az állapotos nő súlyos válsághelyzete esetén, meghatározott feltételekkel...
Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Ha szeretne értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.