Még mindig téves kép él a köztudatban a patológusokról

Szerző: WEBBeteg - Balogh Mária, újságíró

Napjainkban sokan hiszik azt, hogy a patológus szakorvosok csupán az elhunytak boncolását, illetve a diagnózis ismeretében a halál okának megállapítását végzik. A valóság ennél sokkal szélesebb körű és életbevágóbb hivatást takar, ami méltatlanul háttérbe szorul a hazai egészségügyben is.

A patológus szakorvosok sokrétű tevékenységével, több alkalommal is találkoztam az utóbbi években, hónapokban. Legutóbb egykori kolléganőm várta hatalmas izgalommal szövettani eredményét, nőgyógyászati műtétje után egy esztendővel. A sokadik eredményre várt, de ennek sorsdöntő szerepe volt, mondta akkor, és nem értette: miért csúszik heteket a patológiai intézetből várt eredmény. „Sok a beteg, a munka, és kevés a szövettani, citológiai, a betegszervből vett mintát vizsgáló, és diagnózist felállító patológus szakorvos.” – ismételgetik a szakorvosok, ha a páciens aggódva érdeklődik hetente többször is leletének eredményéről. A méh- és petefészek eltávolító operációt, majd az azt követő speciális kezelések után egy évvel a fent említett hölgy várva várt szövettani eredménye negatív lett. A kiadott orvosi lelet számára nem csupán egy papír volt, hanem maga az élet, az újjászületés.

Ugyanezt érezte az a középkorú nő is, akinek négy centis göböt távolított el pajzsmirigyéről dr. Lukács Géza professzor, aki a szokásos eljárás szerint, még a műtét közben sürgős szövettani vizsgálatot kért patológus kollégáitól. Miután bizonyságot nyert, hogy a daganat jó indulatú, a nemzetközi hírű professzor nem távolított el további részt az asszony pajzsmirigyéből. A műtétet követő eszmélés után, a sebész professzor megfogta az asszony kezét, s csak ennyit mondott: - Gratulálok, maga kétszer született!

Többnyire a háttérben dolgoznak, mégis az egyik legfontosabb feladat az övék

Vélhetően ebben az esetben sem gondolta végig a páciens, hogy a hatalmas műtét micsoda csapatmunka eredményeként vált teljes egésszé, aminek nélkülözhetetlen résztvevői a patológus orvosok is.

S végül egy harmadik, fájó emlék, amiről a patológia juthat eszünkbe az, ha szerettünk elmegy közülünk, s halálát követően megtörténik a boncolása, a patológusok legprecízebb munkájának közreműködésével. S amikor elérkezik az idő, a legközelebbi családtag kézhez kapja a boncolási jegyzőkönyvet, amelyben szeretettjéről szinte mindent megtud, ami a betegségével, a halál okával összefüggésben állt. Ez az a dokumentum az, amit soha nem veszünk szívesen a kezünkbe, s aminek a „születését” bizonyosan a patológus orvossal azonosítjuk.

Hol találkozunk a mindennapok során a patológus munkájával?

- betegségek szűrése során
- nőgyógyászati, valamint emlőszűrés citológiai, szövettani vizsgálata alkalmával
- idült máj- és vesebetegségek pontos diagnózisának megállapításához szükséges szövettani vizsgálatkor
- bármilyen szervből vett mintavétel során (a mintából készített kenetet, vagy metszetet a patológus értékeli)
- gyomor- és bélpanaszok esetén végzett endoszkópos vizsgálat alkalmával, amennyiben a szövettani ellenőrzés is indokolt
- megbetegedések gyógyítása során, például számos, speciális sebészeti beavatkozás során (műtét közben), azonnal szövettani-, intraoperatív vizsgálat indokolt az operáció további folytatásához

(A patológus orvosok egyéb, napi tevékenységéről, munkavégzéséről a teljesség igénye nélkül adtunk tájékoztatást.)

A Magyar Patológusok Társaságának tagjai nem ok nélkül tesznek meg mindent azért, hogy szakembereikre a civilek ne csupán mint boncolásokat végző orvosokra tekintsenek - akik ráadásul méltatlanul alulfizetettek, és a legtöbb egészségügyi intézményben rossz körülmények között végzik munkájukat -, hanem mint kulcsfontosságú, szövettani és citológiai diagnózist megállapító orvosként is elismerjék őket.

A patológusok alapos, elemző tevékenysége a betegágyak mellett gyógyító orvosok munkájához elengedhetetlen. Napjainkban már egyre több olyan patológus orvos dolgozik a klinikákon, akik egy-egy adott kóros elváltozásból maguk vesznek mintát, majd annak mikroszkópos vizsgálata után, diagnosztizálják a betegséget – tudtuk meg dr. Kiss Attila szakorvostól.

Mit csinál pontosan a patológus orvos?

- A betegvizsgálati, illetve a képalkotó diagnosztikai eljárások adataiból, valamint a szövettani mintákból készített metszetek vizsgálata alapján megállapítja a betegség típusát, súlyosságát, bizonyos esetekben azonosítja a kórokozó baktériumokat, gombákat. Daganatos betegségek esetén pontosítja a kórság lefolyásának stádiumát is.

- A patológusok vizsgálódása gyakran a gyógyulás első és legfontosabb lépése, amivel a gyógyító orvosok munkáját segítik.

- Munkájukhoz tartozik az elhunytak boncolása is, amikor a halálhoz vezető folyamatok tisztázódnak, tehát kiderül a halál közvetlen oka.

(WEBBeteg - Balogh Mária, újságíró, Lektorálta: Dr. Méhes Gábor, a Magyar Patológusok Társaságának elnöke)

Módosítva: 2017.04.11 11:09, Megjelenés: 2017.04.11 11:09

CIKKAJÁNLÓ

 Száraz szem

Száraz szem

A száraz szem okai és hajlamosító tényezői. Mire figyeljünk?

Rákgyógyítás

Rákgyógyítás

Így vesz részt a mesterséges intelligencia a kezelésben.

Füstmentes jövő?

Füstmentes jövő?

Az ártalomcsökkentés a társadalom, és így végső soron mindannyiunk érdeke. (x)

Mintavételi eljárások - Mikor és melyik...

Orvosi szempontból a mintavételi eljárások jelentősége a pontos diagnózis felállítása szempontjából bizonyos esetekben nélkülözhetetlen. Például...

A húgyhólyag daganatokról

A húgyhólyag a vizelet tárolására alkalmas szervünk, sajnálatos módon a féktelen dohányzás évek alatt daganat kialakulásához vezethet ebben a szervben...

A jövő patológusai: Dr. Pap Anita rezidens...

2013 szeptemberében kezdte el a patológus képzést a PTE Általános Orvostudományi Kar Pathologiai Intézetében dr. Pap Anita rezidens orvos, aki idén októberben...

Mi az az intraoperatív fagyasztásos szövettani...

A patológusok munkájának egyik érdekes és kevésbé ismert része az úgynevezett intraoperatív fagyasztásos vizsgálat. Ennek során sürgősségi jelleggel,...

Sokat tesznek egészségünkért, mégsem...

Az orvostudomány szövevényes világa a betegek, illetve laikusok számára leginkább arról az oldaláról ismert, amelyet ők maguk is rendszeresen tapasztalnak,...

Citológiai mintavétel - Mikor kerülhet...

A sejtek vagy kisebb sejtcsoportok mikroszkópos vizsgálata útján történő diagnosztikai eljárást citológiának vagy citopatológiának nevezzük, amely...

Összetett rendszer, szerteágazó vizsgálatok:...

A patológusok az általános tévhittel ellentétben sokkal nagyobb arányban foglalkoznak az élő betegekkel, mint a már elhunyt emberek vizsgálatával. Feladatuk...

Fiatal, patológusnak készül, és a daganatok...

Az osteosarcoma a leggyakoribb gyermekkori primer rosszindulatú csontdaganat, amelynek komplex a diagnosztikája, a röntgen, CT és MR képalkotó vizsgálatok...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Ha szeretne értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Infografika és videó