Időzített bomba a testben - Az aorta aneurysma

Szerző: WEBBeteg - Dr. Debreczeni Anikó

A verőerek valamelyikén kialakuló tágulatot aneurizmának (orvosi nyelven aneurysmának) nevezik. Ilyen elváltozás leggyakrabban az aortának nevezett nagy verőér hasi vagy mellkasi szakaszán jön létre, de ritkábban kialakul a comb verőerében, a térdhajlatban futó érben, esetleg a nyaki erekben vagy a szívet ellátó koszorúerekben, valamint az agyi ereken is.

Az anerurysma téma cikkei

2/2 Aorta aneurysma - Időzített bomba a testben
2/1 Aneurysma ruptura - életet veszélyeztető súlyos állapot

Mi okozhat aneurysmát? Milyen veszélyeket hordoz?

Az aneurysma kialakulásának leggyakoribb oka az érelmeszesedés, de okozhatja sérülés vagy gyulladás is. Néhány betegség, mint például a szifilisznek nevezett fertőző betegség, vagy egy öröklődő, kötőszöveti rendellenességekkel járó kórkép, a Marfan szindróma, szintén együtt jár a nagy verőerek egyes szakaszainak tágulatával.

A aneurysma legfőbb veszélye, hogy mivel ezeken a helyeken a kiboltosuló ér fala elvékonyodott, az érben uralkodó nyomás hatására megrepedhet, vérrel árasztva el a környező szerveket és testüregeket. Ez az aneurysma rupturának nevezett esemény, azaz az érfal megrepedése életveszélyes lehet!

A másik veszély, hogy mivel a kitágult érszakaszban a vér áramlása lelassul, könnyebben képződik vérrög, úgynevezett thrombus. A vérrög az érfalról leszakadva trombózist, embóliát okozhat.

Aneurizma műtét

Gyakori kérdések Pár éve 5,21 cm-es mellkasi aneurysmát állapított meg a CT-vizsgálat a Klinikán, a múlt heti ellenőrzés alkalmával ez az érték (szintén CT-vizsgalat alkalmával) 5,52 cm-es nagyobbodást mutat. Kérdésem az lenne, hogy indokolt-e a műtéti beavatkozás?

Dr. Bene Orsolya, kardiológus válasza

Milyen tünetei vannak a betegnek?

A beteg tünetei nagymértékben függnek attól, hogy mely érszakaszon található az elváltozás és milyen mértékű a tágulat. Előfordulhat, hogy egyáltalán nem okoz tünetet, csupán más okból készített mellkasfelvételen vagy hasi ultrahangon veszik észre véletlenül az eltérést.

Máskor képalkotó vizsgálat sem szükséges a gyanú felmerüléséhez, mert ha a tágult (dilatált) érszakasz közvetlenül az aorta szívből való eredésénél található, akkor billentyű elégtelenséget okoz (úgynevezett aorta insufficiencia). Ez pedig azzal jár, hogy a szívből kipumpált vér egy része visszafelé áramlik (regurgitál) a rosszul záródó billentyűkön keresztül. A visszafelé áramló vér típusos zörejt kelt, mely fonendoszkóppal az orvos számára jól hallható.

Aortoanulectasia (főverőér kezdeti szakaszának tágulata) (Forrás: MNSZA)Amennyiben az aneurysma nagy kiterjedésű és az aorta mellkasi részén található, könnyen lehet, hogy nyomja a nyelőcsövet vagy a légcsövet, ezzel nyelési és légzési nehézséget, köhögést, ritkán vérköpést okozva.

Hol fordulhat elő aneurysma?

Szintén a dilatált érszakasz által kifejtett nyomás következtében kimaródások jöhetnek létre a bordákon, de hát és mellkasi fájdalomra is gyakran panaszkodnak a betegek.

Ha a tágult ér a gégét ellátó ideget is érinti, akkor állandó rekedtségre panaszkodhat a beteg, ha pedig egy másik ideget érint, akkor egy Horner-triásznak nevezett jellegzetes tünetegyüttes alakul ki, szűk pupillával, lógó szemhéjjal és az arc fél oldalának verejtékezésével.

Ha a tágulat a hasi aortán található, akkor gyakran a furcsa lüktető érzést veszi észre először a beteg. E mellett erős hátfájdalom jelentkezhet, valamint a környező szervek nyomása miatti diszkomfortérzés lehet a panasz.

Az aneurysma diagnosztikája és kezelése

A tünetek alapján felmerülő gyanú alapos kivizsgálást igényel. A képalkotó vizsgálatok közül sima MR- és CT-vizsgálattal vagy MR- és CT-angiográfiával is pontosítható az aneurysma elhelyezkedése és mérete. Mellkasi érszakasz tágulata esetén speciális ultrahang vizsgálatot is végezhetnek a nyelőcső falán keresztül. Ezt az eljárást nevezik transoesophagealis ultrahangnak.

Diagnosztikai módszerek

Bővebben Diagnosztikai módszerek - MR

Bővebben Diagnosztikai módszerek - CT

Bővebben Az angiográfia

A méret pontos ismerete azért is fontos, mert ez határozza meg a terápiát. Általánosságban 5-5,5 cm-t meghaladó átmérő esetén műtéti megoldást javasolnak, melynek során stent segítségével korrigálják a tágult érszakaszt, megerősítik az érfalat.

Marfan-szindrómás betegeknél, akiknél az örökletes betegség miatt az érfalak eleve sérülékenyebbek, már ennél kisebb átmérő esetén is műtétet végeznek.

Ha 5 cm-nél kisebb az aneurysma, akkor rendszeres kontroll mellett gyógyszeres kezelést írnak elő, melynek célja elsősorban a vérnyomás csökkentésével csökkenteni az érfal feszülését. A gyógyszerek nagymértékben csökkentik az aneurysma megrepedésének valószínüségét, de teljes mértékben sajnos nem tudják kiküszöbölni a kockázatot.

Éppen ezért fontos a rendszeres orvosi kontroll betartása, ahol a képalkotó vizsgálatok segítségével figyelemmel kísérik az aneurysma méretének alakulását és szükség esetén – amennyiben az értágulat tovább növekszik – javasolják a műtét elvégzését.

Olvasson tovább Aneurysma ruptura - az érfal megrepedése

Dr. Debreczeni Anikó, általános orvos

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Debreczeni Anikó

Legutóbb frissült: 2018.05.31 14:55
Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Ha szeretne értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

CIKKAJÁNLÓ

 Lábzsibbadás
Mi okozhat lábzsibbadást? Milyen vizsgálatok szükségesek ilyen panasz esetén?
Nem kizárólag a nők problémája, gyakran előfordul a férfiaknál is.
A verőerek tágult szakaszainak, az úgynevezett aneurysmáknak egyik legnagyobb veszélye az elvékonyodott érfal megrepedése (aneurysma ruptura). Függetlenül...