A lábdagadás kialakulásának okai

Gyakori panasz a lábdagadás, amelyet szinte minden ember megtapasztal élete során. A hátterében álló okok változatosak lehetnek, az életmódbeli sajátosságok éppúgy kiválthatják, mint egy komoly betegség. Hogyan különíthető el a két véglet? Mi minden okozhatja a lábak vizesedését?

A kiváltó okok beazonosításában gyakran a vizenyő lokalizációja segít a legtöbbet: kérdés, hogy dagadt-e az egész lábszár, vagy csak egy területet érint az elváltozás (a helyi dagadás oka mindig a környező területen keresendő). Fontos szempont továbbá, hogy egyoldali vagy mindkét oldalt érintő lábdagadásról van-e szó.

A leggyakoribb okok, melyek lábdagadáshoz vezethetnek:

• a keringési rendszer elváltozásai,
• a kiválasztó rendszer (vesék) elváltozásai,
• a nyirokrendszer elváltozásai.

A fiziológiai okok lehetnek:

• folyadéktöbblet,
• tartós ülőhelyzet,
• meleg időjárás.

Az egyoldali lábdagadás kiváltó okai

Általában egy lábat érintő betegségek a következők:

• mélyvénás trombózis (kísérő tünete a duzzadt, lilásan elszíneződött, feszes láb, a lábikra fájdalom, tüdőembólia esetén fulladás, szívelégtelenség),

• mélyvénás elégtelenség (pl. lezajlott trombózist követően elégtelen véna billentyűműködés),

• sérülés, mely a lábat, ízületet, esetleg izomszövetet érinti (törés, akár zúzódás, Baker-ciszta, arthritis, cellulitis),

• a lábat vagy ízületet érintő gyulladás (pl. arthritis, bursitis, esetleg rovarcsípés), ilyenkor jellemzően hidegrázás, láz kíséri a lábdagadást,

• égés (a szövetekben fellépő folyadékkilépés miatt),

• lymphödéma, a nyirokút lokális elzáródása, (pl. daganat miatt).

A kétoldali lábdagadás kiváltó okai

A leggyakoribb tényezők, melyek a többlet folyadék révén okoznak lábdagadást, általában mindkét lábat érintve:

• akut veseelégtelenség (kísérő tünete lehet a csökkenő mennyiségű vizelet, az általános rosszullét),

• krónikus veseelégtelenség (kísérő tünete az étvágytalanság, fogyás, rossz közérzet, kevés vizelet vagy a vizelet hiánya),

• nefrózis-szindróma (veseelégtelenséghez vezethet),

• krónikus szívelégtelenség (kísérő tünete a szapora pulzus, a vérnyomáseltérés, fulladás, csökkent terhelhetőség, fáradékonyság, gyakori mellkasi fájdalom, illetve a hasi terület ödémája),

• terhesség (alacsonyabb a fehérjeszint a hígult vér miatt, a perifériás erek pedig kitágulnak),

• májzsugor (kísérő tünete hasi ödéma, vérzékenység, sárgaság),

• hormonkezelés (hormonpótló terápia, fogamzásgátló szedése), hormonális problémák (a hormonok eltérései vízvisszatartást eredményezhetnek),

• gyógyszermellékhatás (pl. szteroidok, nemszteroid gyulladáscsökkentők, vérnyomáscsökkentők, antidepresszánsok szedése esetén),

• hosszabb távú ülés (pl. repülőút, ülőmunka),

• hosszú távú álló testhelyzet.

Ez is érdeklheti Angina pectoris: a mellkasi fájdalom

Fontos tudni Mi a teendő szívinfarktus esetén?

Mikor kell orvoshoz fordulni lábdagadás miatt?

A kísérő tünetektől és a lábdagadás kialakulásának gyorsaságától függően kell mérlegelnünk. Gyakran a dagadás kiváltó oka már ismert, például törés vagy sérülés esetén, ilyenkor nem kell tovább keresgélni, a háttérben álló tényezőt kell elsősorban kezelni. Ha nincs ismeretünk konkrét kiváltó okról, akár súlyos kórkép (pl. heveny veseelégtelenség, tüdőembólia, szívelégtelenség) is állhat a lábdagadás hátterében, ilyenkor figyelni kell a fennálló társuló panaszokra, mint a fulladás, a mellkasi fájdalom.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus