Csontvelőgyulladás

Szerző: WEBBeteg - Dr. Dobi Gyöngyi, belgyógyász

Akut csontvelőgyulladás, krónikus csontvelőgyulladás, Brodie-tályog. A betegségek tünetei, diagnosztizálása és kezelésük.

Akut csontvelőgyulladás

Az akut csontvelőgyulladás a csont és a csontvelő gennykeltő baktériumok által okozott megbetegedése. Leggyakrabban a hosszú, csöves csontok az érintettek (combcsont, lábszárcsont, felkarcsont, alkarcsont - a gyakoriság csökkenő sorrendjében). Az esetek közel 90 százalékában a Staphylococcus aureus nevű gennykeltő baktérium a kórokozó.

Ön tudta?
Akut csontvelőgyulladás többnyire gyermekekben fordul elő, 16 éves kor után ritkán alakul ki. Felnőttekben csak kivételes esetben, idősebb, legyengült immunrendszerű betegekben, vagy műtéti szövődményként alakulhat ki csontvelőgyulladás.

Többnyire a szervezetben lévő más fertőzőforrásból, a véráram útján a csontba jutó kórokozók a felelősek a gyulladás kialakulásáért. A fertőzés forrása leggyakrabban egy gennyes-gyulladt fog, bőrgyulladás, középfülgyulladás lehet.

Ritkán helyi hatásra (lokálisan) fertőződik a csont, így alakulhat ki csontvelőgyulladás baleseti nyílt csonttörés után, vagy csontműtétet követően.

A gyulladás kiterjedése, súlyossága a szervezet védekezőképességétől függ. Erős immunrendszerű betegekben a folyamat lokalizált marad az érintett csontban. Ellenkező esetben a csont felszíne felé törve eléri a szomszédos lágyrészeket (izmok, inak), illetve a kórokozók a véráram útján eljutva más szerveket is megfertőznek.

Csontvelőgyulladás esetén az érintett végtag fájdalmas, duzzadt, felette a bőr melegebb tapintatú, piros. A fájdalom nyugalomban is fennáll és lüktető jellegű. Érzékeny és duzzadt lehet a szomszédos ízület is. Emellett magas láz, elesettség tapasztalható.

Vizsgálatok és kezelés

Laboratóriumi vizsgálattal emelkedett fehérvérsejtszám (fvs), gyorsult süllyedés (We) és magas CRP-szint észlelhető. A röntgeneltérések csak néhány nap elteltével jelentkeznek.

A diagnosztikában használatos még a csont-izotópvizsgálat, mely során a csonthoz jól kötődő kontrasztanyagot adnak be intravénásan, mely a gyulladt területen dúsul fel és a készített képeken kirajzolja azt.

Mozgásszervi megbetegedések
Csontritkulás, derékfájás, köszvény, lúdtalp, porckopás, rheumatoid arthritis, csontritkulás teszt, tápanyagtartalom. Minden a mozgásszervi megbetegedésekről itt.

Az akut csontvelőgyulladás kórházi kezelést igényel. Az érintett végtag nyugalomba helyezése és széles spektrumú antibiotikum intravénás adása szükséges.

Amennyiben az antibiotikum hatására a gyulladás nem enyhül, szükség lehet a gyulladásos terület feltárására és az elhalt csontrész eltávolítására (trepanálás). Ezt követően szívó-öblítő draint helyeznek be a feltárt területbe, melyen keresztül antibiotikumos oldattal öblítik a területet. A folyamat megnyugvása után is még néhány hétig antibiotikum szedése szükséges.

Krónikus csontvelőgyulladás (osteomyelitis chronica)

Megfelelő és idejében alkalmazott terápia ellenére is előfordul, hogy a korábban kezelt osteomyelitis évek múlva kiújul.

A régi gyulladás helyén a végtag ismét fájdalmassá és duzzadttá válik, felette a bőr feszes, piros lesz. A szomszédos ízületben fájdalom és mozgáskorlátozottság keletkezik. A folyamat előrehaladtával akár kis erőbehatásra is törés alakulhat ki az érintett csontban.

Vizsgálatok és kezelés

A diagnosztikában ebben az esetben is hasznos a röntgen, illetve a csontscan vizsgálat. A kiterjedés megítélésében CT-vizsgálat lehet az orvos segítségére.

Krónikus osteomyelitis esetén végleges gyógyulást csak radikális sebészi beavatkozást követően várhatunk. A műtét során az érintett területet feltárják, majd ezt követően eltávolítják a gyulladásos szöveteket.

A műtétet követően a feltárt területbe egy draincsövet helyeznek, melyen 8-10 napig antibiotikus oldatot áramoltatnak keresztül.

Újabb eljárás az antibiotikus lánc alkalmazása. Ennek lényege, hogy az üregbe egy olyan 30-60 antibiotikumos golyóból álló sodort láncot helyeznek, mely folyamatosan bocsátja ki a hatóanyagot.

Ezt a láncot 2-3 hét után távolítják el. A kitakarított üreg helyét a gyulladás megszűnését követően vagy izomlebennyel, vagy saját csont-beültetéssel töltik ki.

Brodie-tályog

A Brodie-tályog csekély tüneteket okozó, jellegzetes elhelyezkedésű csontvelőgyulladás. Az akut és krónikus csontvelőgyulladással ellentétben nem a csontok középső részében, hanem azok végeiben az ízületek közelében alakul ki a gyulladás.

A megbetegedés az érintett rész kisfokú duzzanatával, nyomásérzékenységével jár. Jellemző rá a húzó jellegű fájdalom. A szomszédos ízület általában megduzzad és benne folyadék jelenik meg.

Vizsgálatok és kezelés

Jellegzetes röntgenképet ad, a laboratóriumi leletek (gyulladásos paraméterek) viszont ritkán kórosak.

A Brodie-tályog kezelése sebészi úton történik, az üreg feltárása után annak teljes kitisztítása a feladat. Ezt követően a végleges gyógyulás érdekében antibiotikumos kezelés szükséges.

Dr. Dobi Gyöngyi, belgyógyász

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Dobi Gyöngyi, belgyógyász

Módosítva: 2019.03.29 19:03, Megjelenés: 2018.03.11 16:45

CIKKAJÁNLÓ

 Kenőcs a száraz bőr ellen
Segít a száraz, igénybe vett bőrrel összefüggő tüneteket enyhíteni, megszüntetni. (x)
A Ceralbin kenőcs feladata a száraz bőrrel összefüggő tünetek megszüntetése.
Terápiás kutyák segítik a betegek mielőbbi felépülését az egri Markhot Ferenc Kórház mozgásszervi rehabilitációs osztályán, az intézmény egy másik...
Az orvoslás máig nem biztos abban, hogy mi okozza a fibromialgiát. A fibromialgia egy olyan betegség, melynek során sérülés vagy gyulladás nélkül fájdalmat...
Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Ha szeretne értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

LEGFRISSEBB TARTALOM