Legyengült immunrendszerrel a járvány idején – Hematológiai megbetegedések és a COVID
megjelent:
A koronavírus-járvány mindenkit érint, de vannak, akiknek a fenyegetettsége ma is jelentősebb az átlagosnál. Ilyenek a hematológiai betegek, hiszen eleve legyengült immunrendszerük miatt egy COVID-fertőzés sokkal nagyobb eséllyel válhat súlyossá náluk. Ráadásul ezeknek a betegeknek rendszeres kórházi kezelésre van szükségük, az egészségügyi intézményekbe való rendszeres bejárás pedig fokozott kockázatot jelent.
A hematológiai betegségek a vérképző rendszer megbetegedését jelentik, amely rendszer többek között az immunrendszer működésért is felelős. A hematológiai betegségek közé tartoznak a leukémiák, a limfómák és egy speciális kórkép, a myeloma multiplex. Ezek a kórképek majdnem az összes esetben olyan immunhiánnyal járnak, amelyek egy fertőzés lezajlását – azt akár vírusok, baktériumok vagy gombák okozzák – lényegesen hosszabbá, súlyosabbá vagy esetleg életveszélyessé tehetik. Emellett számos hematológiai betegség kezelése is úgy zajlik, hogy ezt a kedvezőtlen tendenciát tovább rontja.
A COVID-fertőzés azért speciális, mert a légúti fertőzést okozó vírusokhoz hasonlóan a kórokozója igen változékony, és a korábban átvészelt hasonló koronavírusokkal szemben szerzett védettséget, úgy tűnik, az egyéb légúti vírusoknál megszokottaknál is könnyebben képes kikerülni. Ez a nemcsak szeszélyes, de egyben veszélyesnek is tekinthető változékonyság a hematológiai betegeket fokozottan fenyegeti.
El kell fogadni azt a tényt, hogy ezen betegségek esetében sokszorosan fokozott elővigyázatosságra van szükség.
Családi látogatás, orvosi kontrollvizsgálat vagy bármilyen társasági esemény előtt át kell gondolni, megéri-e az adott helyzetben vállalni a kockázatot. Mérlegelni kell az oltás lehetőségét akkor is, ha valaki fél a mellékhatásoktól, hiszen épp az oltás adhatja meg a biztonságot egy olyan vírussal szemben, amely talán erősebb, mint a saját szervezete.
Védőoltásból minél több, annál jobb.
Főleg a krónikus, hosszú lefolyású betegségben szenvedő pácienseknél fontos ez, hiszen náluk várhatóan gyorsabban csökken majd az a COVID-ellenes immunitás, amit egyetlen oltás nyújt nekik. A megfigyelések szerint a 3. oltás egy hematológiai betegnél 20-30%-kal növeli a védettséget a 2. oltáshoz viszonyítva.
A hematológiai betegek minden egyes kórházi kontroll vagy kezelés előtt azóta is kötelező szűrésen vesznek részt.
Ez elsősorban azért történik, hogy a vírus ne terjedjen tovább, és ne veszélyeztesse a többi beteget. Ez a járvány kitörése idején is így volt, de a hematológiai betegeknél azóta is megmaradt, hiszen az egyes kezelések, immunterápiák – elsősorban a B-sejt-ellenes terápia – az eleve gyenge immunrendszert ideiglenesen még tovább gyengítik.
A kezeléseket is adaptálták a COVID-helyzetre
Az orvosok igyekeznek kihasználni a telemedicina nyújtotta lehetőségeket és minél kevesebb kórházi kontrollra hívni a betegeket. Az EESZT rendszerbe (Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér) feltöltött adatok, radiológiai leletek immár lehetővé teszik, hogy a hematológusok akár a beteg személyes jelenléte nélkül hozzanak meg bizonyos döntéseket, ezáltal csökkentve a betegek kontaktkockázatát. Az alkalmazott kezelések tekintetében is visszaszorulnak a direkt infúziós terápiák. Ma már számos olyan új kezelési eljárás létezik, amely adott helyzetben bizonyítottan ugyanolyan hatékonyságot tud biztosítani.
A szigorú izolálási és dezinfekciós szabályok a mindennapok részévé váltak
A betegek és az orvosok szoros együttműködése és a prevenciós intézkedések betartása teszi lehetővé a COVID kontroll alatt tartását. Ezen védekező előírásoknak köszönhetően ma már a hematológiai betegek ugyanazokban a korszerű terápiákban részesülhetnek, mint a COVID éra előtt.
A tájékoztató anyag az Abbvie támogatásával készült.
(Well PR)
