Mit kell tudni a mumpszról?

Dr. Lesznyák Judit
Szerző: WEBBeteg - Dr. Lesznyák Judit, csecsemő-
és gyermekgyógyász

A mumpszvírus a Paramixoviridae család tagja, csak egyetlen szerotípusa ismert, amely jelentősen megkönnyítette az ellene létrehozott vakcina kialakítását. Ráadásul humánpatogén kórokozó, ami azt jelenti, hogy csak és kizárólag az emberi szervezetben életképes.

Emiatt relatíve stabil, állandó génállománnyal rendelkezik. Nem úgy, mint az influenza-vírus, amely, mint ismeretes, vízi szárnyasokban, sertésekben is megél, és ezek a különböző eredetű vírusok az állatok szervezetében bekövetkező szaporodás során, igen jelentős genetikai változásokat hoznak létre, mely miatt újabb és újabb járványokkal kell számolnunk.

A mumpsz kialakulása

A mumpsz cseppfertőzéssel terjed. Sajnos, elmondható, hogy igen nagy fertőzőképességgel bír: egyes kutatások szerint a fertőzésnek kitett (pl. egy háztartásban élők) egyének akár 70-80 százaléka is megbetegedhet. A lappangási idő elég hosszú, 16-25 nap is lehet, és már ez alatt kialakul a fertőzőképesség.

A légutakon keresztül bejutott vírus a nyálkahártya sejtjeiben szaporodik, majd bekerül a véráramba, s azon keresztül szóródik a szervezetben. Zömük végül a nyálmirigyekben, azok közül is elsősorban a fültőmirigyben telepedik meg, és ott gyulladást hoznak létre. A nyálmirigy mellett egyéb szervek, elsősorban a here/petefészek, a központi idegrendszer (agy) és a hasnyálmirigy is érintettek lehetnek, ezek azonban már a szövődmények közé tartoznak.

A mumpsz tünetei

A lappangási időt követően általános tünetek (nem túl magas láz, fáradékonyság, gyengeség) jelentkeznek, majd megjelenik az egyik, vagy akár mindkét oldali fültőmirigy duzzanata, fájdalma. Ehhez még torokfájás, nyelési nehezítettség is társulhatnak. Legenyhébb esetben ezek a tünetek 1-2 héten belül lecsengenek, és a beteg meggyógyul.

Néhány esetben a fertőzés akár teljesen tünetmentesen is lezajlik, ez az ún. néma mumpsz. Ilyenkor csak egy esetleges laborvizsgálat eredménye igazolhatja az aktuálisan fennálló betegséget.

Lehetséges szövődmények

Azonban, a fertőzés következtében szövődmények is kialakulhatnak; ezek elsősorban a kisgyermekeknél, illetve az idősebb korosztály tagjainál léphetnek fel.

Gyermekkorban agyhártyagyulladás, agyvelőgyulladás alakulhat ki (fejfájás, magas láz, esetleg aluszékonyság, hányás, szédülés), melyek következménye halál vagy gyógyulást követően idegrendszeri tünetek visszamaradása lehet.

Fiatal felnőttkorban heregyulladás (hereduzzanat, bőrpír) fenyeget, amely akár teljes sterilitást is okozhat.

Lezajlott vírusfertőzés után több esetben halláscsökkenés maradhat vissza, ezért minden, mumpszon átesett kisgyermeket ez irányban szűrni kell.

Ritkábban ugyan, de nem egy esetben kialakulhat a hasnyálmirigy gyulladása, melynek figyelmeztető jelei a következőek: hasi fájdalom, hasmenés, zsíros széklet.

A mumpsz kezelése

A diagnózis alapja a fizikális vizsgálat mellett a vérből kimutatható kórokozó.

Kezelésére speciális szer nem áll rendelkezésre, csak a betegség tünetei enyhíthetőek (láz- és fájdalomcsillapítók, ágynyugalom, közösségtől való tartózkodás). A szövődmények kezelése speciális, intézményi feladat.

Láz és lázcsillapítás gyermekkorban

A gyermekorvosok mindennapi munkájuk során gyakran találkoznak azzal, hogy a szülők nincsenek tisztában a láz fogalmával és a lázcsillapítás módjaival. Tisztázzuk a fogalmakat!

Láz és lázcsillapítás gyermekkorban

Mumpsz elleni védőoltás

A mumpsz elleni védőoltás a hazai oltási protokoll részét képezik: a gyermekek betöltött 15 hónapos koruk után kapják az ún. MMR (morbilli - mumpsz – rubeola) oltást, amely a mumpsz mellett a kanyaró és a rózsahimlő elleni is tartalmaz oltóanyagot. Ezek gyengített vírusok, melyek révén az immunrendszer aktiválódik a kórokozó ellen, és egy esetleges fertőzés esetén gyorsan és hatékonyan elpusztítja azokat. Az oltást az általános iskolákban, 11 éves korban kötelező jelleggel megismétlik.

Gyermekkori védőoltások - Amit tudnunk kell róluk

A védőoltások az úgynevezett aktív immunizálás eszközei. Ez azt jelenti, hogy az élő, legyengített kórokozót, elölt kórokozót vagy a kórokozó valamely alegységét tartalmazó oltás beadása után a szervezet saját immunválasza hozza létre a védő hatást. Legyünk tisztában a kötelező és a szabadon választott védőoltásokkal.

Gyermekkori védőoltások - Amit tudnunk kell róluk

Dr. Lesznyák Judit, csecsemő- és gyermekgyógyász


Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Lesznyák Judit, csecsemő- és gyermekgyógyász

Módosítva: 2018.07.28 20:11, Megjelenés: 2017.07.12 16:04

CIKKAJÁNLÓ

 Stressz

Stressz

A leggyakoribb betegségek, amelyek a krónikus stressz következtében kialakulhatnak.

Mi vezethet alvászavarhoz?

Mi vezethet alvászavarhoz?

Az alvásra a szervezetnek az evésnél is nagyobb szüksége van.

COVID-19 kisokos

COVID-19 kisokos

Amit tudnia kell és érdemes a járványról. A legfontosabb ismeretek egy helyen.

Sejtes letapadás (veleszületett fitymaszűkület)...

A gyermekeknél születés után a pénisz előbőre többnyire nem hátrahúzható, ezért ezt az állapotot veleszületett fitymaszűkületként jelöli a nemzetközi...

Honnan tudhatom, hogy koronavírusos-e a...

Kezeljük még a tünet nélküli, egészségesnek látszó gyereket is úgy, mintha fertőzött volna. Hiszen bármennyire is a megszokott módon viselkedik, ő...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Ha szeretne értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Infografika és videó