A fertőzéses eredetű szájnyálkahártya-gyulladás (stomatitis)

Az aftás szájnyálkahártya-gyulladás az esetek egy jelentős részében vírusok által okozott, fertőzéses eredetű betegség, mely a szájnyálkahártya fekélyesedésével, fájdalmas afták kialakulásával jár, amelyek akadályozhatják a beteg folyadék- és táplálékfelvételét, így a betegség különösen gyermekek esetében könnyen kiszáradáshoz vezethet.

A betegség lefolyása gyakran magas lázzal jár együtt, a folyamat teljes gyógyulása pedig akár 1-2 hetet is igénybe vehet, mely idő alatt biztosítani szükséges a beteg megfelelő folyadékbevitelét, ez gyakran kórházi kezelést, infúziós folyadékpótlást tehet szükségessé.

Az aftás szájnyálkahártya-gyulladás kórokozótól függően jelentkezhet izoláltan, illetve társulhat egyéb, akár testszerte jelentkező hólyagos bőrtünet megjelenését okozó vírusfertőzés zajlásához is.

Kórokozók és tünetek

Az egyik típusosan izolált, aftás szájnyálkahártya- és ínygyulladást okozó fertőzés az 1-es típusú herpes simplex vírus infekció, melyen fiatal felnőtt korig a populáció jelentős százaléka átesik. A közismert ajakherpesz kórokozója a szervezetünkkel történő első találkozáskor az ajakherpesz jellegzetességeitől teljesen eltérő betegséget, az úgynevezett herpeszes gingivostomatitist váltja ki, melynek típusos előfordulása kisgyermekkorra tehető. A betegség cseppfertőzéssel, emellett gyakran az ajakherpesztől szenvedő szülőtől, a hólyag bennékéből, közvetlen kontaktus útján kerül a kisded szervezetébe. A vírusfertőzés gyakran magas lázzal kezdődik, majd megjelennek a szájnyálkahártyán, túlnyomórészt az ajkak belfelszínén és az íny nyálkahártyáján előforduló, gombostűfejnyi, fájdalmas fekélyek, az íny egész területe vörössé, gyulladttá és fájdalmassá válhat, emiatt a gyermek táplálhatósága, folyadékbevitele vontatottá válik.

Hasonló szájnyálkahártya-tüneteket láthatunk a szintén herpes családba tartozó varicella-zoster vírus által okozott bárányhimlő lefolyása során. A hevesen viszkető, hólyagos-pörkös stádiumon át gyógyuló, testszerte megjelenő bőrtünetek mellé klasszikus esetben a szájnyálkahártya aftás-hólyagos betegsége is társul, melynek lefolyása, megjelenése a hepreszes gingivostomatitishez hasonló lehet. Egyes esetekben a nyálkahártya fekélyes gyulladása az emésztőszervrendszer más területeit is érintheti.

Az általában enyhe formában zajló kéz-láb-száj betegség kórokozója a Coxsackie-vírus. A vírus szintén cseppfertőzéssel, gyermekközösségekben közvetlen kontaktussal terjed. A betegséget sok esetben szintén láz kísérheti, a szájnyálkahártya-fekélyek pedig túlnyomórészt a szájüreg hátsó részén, a garatfalon, a szájpadíveken, a szájpadláson jelennek meg, melyek összefolyóvá válása esetén a gyermek szinte képtelen folyadék- és táplálékfelvételre. A betegség ritkán felnőttekben is előfordul, a mély, fájdalmas afták lassú gyógyulása esetükben is kórházi kezelést tehet szükségessé. A kéz-láb-száj betegség lefolyása során nemcsak a szájnyálkahártyán, de a száj körül az arc bőrén, a tenyereken, talpakon, emellett halványabban és elszórtabban a végtagok bőrén, de akár a gyermek fenekén, csípőjén is megjelennek a feszes, viszkető, a bárányhimlő bőrtüneteitől kifejezetten eltérő megjelenésű, fel nem szakadó hólyagok, melyek nagyobb kiterjedés esetén diagnosztikai nehézséget jelenthetnek, és gyakran tévesen bárányhimlőnek véleményezik őket.

Kezelés és ápolás

A szájnyálkahártya-tünetek fájdalmassága miatt elsődleges fontosságú a fájdalom csillapítása, szükség lehet több napig tartó, napi 2-3 dózisban alkalmazott, szájon át adott fájdalomcsillapító alkalmazására, mely jó hatást gyakorolhat a gyulladás csökkentése szempontjából is (nemszteroid gyulladásgátlók). A lokálisan alkalmazott fertőtlenítő, esetleg hűtő hatású készítmények megelőzik a nyálkahártya-fekélyek felülfertőződését és helyileg csökkentik a nyálkahártya fájdalmát. A hámosító hatású, aloevera-tartalmú gélek és szájnyálkahártyaspray-k meggyorsíthatják a fekélyek behámosodását és lerövidíthetik azok gyógyulási idejét. Nem lehet eléggé hangsúlyozni a forszírozott folyadékbevitel szerepét, melynek sikeressége dönti el, hogy szükség van-e a gyermek kórházi ápolására. Amennyiben a beteg lázaskodik, folyadékot, ételt nem fogad el és bágyadttá, kedvetlenné válik, infúziós folyadékpótlásra van szükség a kiszáradás elkerülése érdekében!

A megelőzés szempontjai

Az aftás szájnyálkahártya-fertőzés kialakulásának megelőzéséhez a fentebb említett vírusfertőzésekkel való megfertőződés megelőzésére volna szükség, ez azonban nem minden esetben kivitelezhető, különösen érvényes ez a gyermekközösségekre. A bárányhimlő ellen létezik védőoltás.

Ajakherpesz zajlása esetén kerüljük a kisgyermekkel történő érintkezést, erre hívjuk fel a rokonok, családtagok, barátok figyelmét is!

A bárányhimlő vírusa átlagosan 14 napig tünetmentesen lappang, így gyakran, mire az első bőrtünet megjelenik, már egy egész óvodai csoport is megfertőződhetett. Amennyiben gyermekünkön bizonytalan eredetű hólyagos bőrtünetet észlelünk (hajas fejbőrön, fül mögött), tartózkodjunk a közösségben történő megjelenéstől.

Az aftás szájbetegségek zajlása során jelentkező nyáladzással, nyálfolyással ürülő testváladékok nagy számban tartalmazhatnak kórokozót, így a gyermek lábadozása alatt alkalmazott törlőkendők, textíliák gondos fertőtlenítése szükséges, a műanyag eszközöket (cumi, cumisüveg, rágó játékok) szintén fertőtleníteni vagy lehetőség szerint cserélni javasolt.

Kiújulhat-e a betegség?

A bárányhimlő vírusának egyszeri átvészelése jellegzetesen élethosszig tartó védettséget hagy maga után, tehát a klasszikus bőr- és szájnyálkahártya-tünetek ismételt megjelenésére egészséges immunitású egyén esetén nem számíthatunk. Bizonyos körülmények következtében (immunrendszert gyengítő gyógyszerek, szteroidkezelés, nagy fizikai megterhelés, alultápláltság, rosszindulatú betegségek) a bárányhimlő vírusa izoláltan, övsömör formájában okozhat ismét hólyagos bőrtüneteket. Ritka, speciális esetben (idegellátási területtől függően), az arcidegeket érintő övsömör esetén előfordulhat, hogy a szájnyálkahártyát is érintheti az izolált bőrterületen megjelenő hólyagos betegség.

A herpes simplex 1 vírus első alkalommal történt átvészelését követően egészséges immunitású egyének esetén nem képes többé a szájnyálkahártya megbetegítésére, a vírus aktivációja már jellegzetesen az ajkak szélén vagy az arc bőrén, az orrnyílások körül okoz hólyagos-pörkös stádiumokon át gyógyuló bőrbetegséget.

A kéz-láb-száj betegséget okozó enterovírusoknak azonban több típusa is ismert, melyek egy adott típusának átvészelése nem jelent védettséget az egyéb típusok iránt, tehát a betegség ismételt lezajlásának elvi lehetősége adott.

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Sarkadi Adrien, infektológus