A csókbetegség avagy mononucleosis infectiosa

Dr. Kónya Judit
Szerző: WEBBeteg - Dr. Kónya Judit, családorvos

A mononucleosis infectiosa (mononukleózis) leggyakrabban serdülőkorban és fiatal felnőttkorban előforduló heveny vírusos megbetegedés. A mononukleózist nevezik Pfeiffer-féle mirigyláznak, illetve csókbetegségnek is, utalva ezzel a kór leírója mellett a fő terjedési mechanizmusra (nyál útján).

A mononucleosis infectiosa hátterében a herpeszvírusok családjába tartozó Epstein-Barr vírus (EBV) áll az esetek több mint 80 százalékában. Az EBV-fertőzésen az emberek többsége gyermekkorában átesik (tünetmentesen vagy enyhe tünetekkel), ám akik kamaszkorban vagy fiatal felnőttkorban fertőződnek meg, azoknál nagyobb eséllyel alakul ki megbetegedés, a mononucleosis infectiosa.

A mononucleosis infectiosa tünetei

A vírus lappangási ideje a megfertőződést követően 4-6 hét. A fertőzés maga a nyálmirigyekben keletkezik, amelyek aztán nagymennyiségű vírust juttatnak a nyálba, ezt követően pedig a fertőzés továbbterjed a fehérvérsejtekre, amelyek ezért többször osztódnak, mint normális esetben kellene.

A betegség típusosan az alábbi panaszokkal jár:

  • elhúzódó magas (jellemzően 39°C körüli) láz;
  • a nyelést és táplálékfelvételt (ritkább esetekben a légvételt is) nehezítő nyelési fájdalom, torokfájás;
  • a mandulákat összefolyóan befedő sűrű, szürkés lepedék, a mandulák megnagyobbodása (ami miatt gyakran keverik össze a mandulagyulladással);
  • nyirokcsomó-megnagyobbodás (a nyirokcsomók megnagyobbodása esetenként csak a részletes orvosi vizsgálat során ismerhető fel).

A klasszikus tüneteken kívül a megbetegedett személy esetenként az alábbiakra is panaszkodhat: rossz közérzet, hidegrázás, fejfájás, gyengeség, izomfájdalom, hányinger, hányás, hasfájás, ízületi fájdalom.

A diagnózis felállításához szükség van laboratóriumi vizsgálatra, mert több kórokozó válthat ki hasonló lefolyású kórképet.

Ritkán bőrpír és bőrkiütés megjelenése egészíti ki a fenti tüneteket, amely antibiotikum (aminopenicillin) adása esetén a terápia megkezdéséhez képest néhány napos késéssel szinte törvényszerűen megjelenik (ampicillin rash). Valószínűsíthető, hogy a vírusfertőzés következtében olyan molekulák keringenek a vérben, melyek az aminopenicillinnel reakcióba lépnek, és a penicillin érzékenység bőrtünetéhez hasonló foltos, majd összefolyó pírt, viszketését idéznek elő.

Mennyire súlyos betegség?

A mononucleosis infectiosa bár igen kellemetlen tünetekkel jár, az esetek többségében 2-3 hét alatt spontán gyógyul. A torokfájás az első hét végén a legerősebb, a láz akár 2-3 hétig is folyamatosan fennmaradhat, akár a többi tünet elmúlása után is, a lázas szakaszt hőemelkedésekkel kísért lecsengés kísérheti.

A gyógyulási folyamat az esetek egy részében akár fél évig vagy még tovább is elhúzódhat. Számos kamasz esetében megfigyelték, hogy a hőemelkedés és az egyéb panaszok megszűnését követően ún. krónikus fáradtság szindróma alakult ki, amely több hónappal, ritkán akár 1-2 évvel a betegség után is fennállhat.

Szövődménnyel járó esetekben

A mononukleózis a szervezet bármely szervét képes megbetegíteni.

Leggyakrabban májgyulladás alakul ki, amely a májenzimek szintjének emelkedésén kívül sokszor egyéb jeleket nem ad (időnként sárgaság jelenhet meg). A májmegnagyobbodással, lépmegnagyobbodással, májenzimszint emelkedéssel járó esetekben a máj gyulladása (hepatitis) és a szerv méretének teljes normalizálódása több hetet is igénybe vehet, mely idő alatt a fizikai aktivitás és az ütődéses sérülésekkel járó tevékenységek kerülése elengedhetetlen. Különösan az aktív sportolók figyelmét kell felhívni a több hetes pihenés és fizikai kímélet szükségességére (még a gyógyulást követően is), ugyanis az ütéssel kapcsolatos májrepedés ilyenkor fokozott veszélyt jelenthet.

Milyen vírus okozza a mononucleosis infectiosát?

A mononukleózist leggyakrabban okozó kórokozó az Epstein-Barr vírus (EBV). Az EBV rendszertanilag a herpeszvírusok közé tartozik, és kb. a lakosság 90 százaléka fertőződik meg vele élete során legalább egyszer. A vírus a B-limfocitákban örökre fennmarad egy fertőzés után, így bármikor azonosítható.
A terjedés főleg a nyál közvetítésével történik, így szoros közelségben élő közösségekben (család) nagyon valószínű a fertőzés átadása. A fejlődő országokban a gyermekek közel 100 százaléka átesik az első fertőzésen. A fejlettebb államok lakossága jellemzően 15-24 éves kor között találkozik először a vírussal, ilyenkor a fertőzés a mononukleózis tüneteit idézi elő. A vírus a torok és az orr nyálkahártyájában is képes életben maradni, hogy a későbbiek folyamán fertőzésforrás legyen.
Hasonló tünetegyüttest ugyanakkor több kórokozó is kiválthat, például a Cytomegalovírus (CMV), a HIV I-es típusa, illetve a Toxoplasma gondii.

Az esetek 1 százalékában a központi idegrendszer is érintetté válik, az alábbi szindrómák megjelenésének lehetőségével: sclerosis multiplex, Guillain-Barré-szindróma, ideggyulladások, agyvelőgyulladás.

A felső légutak szűkülete, nagyon ritkán elzáródása légzési nehezítettséget okozhat.

A szövődmények többsége magához az alapbetegséghez hasonlóan spontán gyógyul, ám amennyiben a betegség gyengült immunitású szervezetet támad meg, a kór komolyabb kimenetelű is lehet. Szerencsére a súlyos szövődmények kialakulása nagyon ritka.

Immunhiányos, csontvelő transzplantált betegekben a vírus (herpesvírusokra jellemzően) szervezetben történő megbúvása, majd reaktivációja okozhat súlyosabb betegséget. A fertőzés hosszabb távon szerepet játszhat egyes rosszindulatú hematológiai és fül-orr-gégészeti kórképek kialakulásában is.

Kivizsgálás, a betegség diagnózisa

A diagnózisalkotás első lépése a részletes fizikális vizsgálat. Ennek során a torokba tekintve a mandulák jelentős megnagyobbodása, lepedékessége, a száraz nyelv és a jellegzetes lehellet, valamint beszéd közben a galuskás, nehézkes hang, a nyaki nyirokcsomók megnagyobbodása gyakorlott vizsgáló esetén szinte azonnali diagnózis jelenthet.

A lép és a máj megnagyobbodása, fájdalmas feszülése, az ebből származó hasi fájdalom, a magas láz valamint az esetlegesen megjelenő bőrtünetek együttesen már mindenképp a mononucleosis diagnózis irányába terelik a vizsgálót.

A laboratóriumi vizsgálatok során jellegzetes a tipikus megjelenésű aktivált lymphociták túlsúlya, a gyulladásos érték emelkedése (60-70 körüli CRP érték is előfordul). Az esetek egy részében májenzim szint emelkedés valamint az EBV vírus ellenes antitestek vérből történő kimutatása is segíti a diagnózist.

Hogyan kezelhető a mononukleózis?

A mononucleosis infectiosa terápiája tüneti, vagyis a kellemetlen tünetek kezelésére és enyhítésére irányul, nincs speciális vírusellenes terápiája. Nem létezik ellenszere, nincs lehetőség védőoltás útján történő megelőzésre sem.

A betegség erőteljes megjelenése és várhatóan elhúzódó időtartama, a betegek legyengült fizikai állapota miatt ágynyugalom, kímélet szükséges.

A lázat gyógyszeresen (lázcsillapítók), illetve ha szükséges, fizikális módszerekkel (vizes ruha, hűtőfürdő) kell csillapítani, attól függően, hogy a beteg mennyire terhelőnek éli meg lázas állapotát.

Fontos a láz miatt a megfelelő, bőséges folyadékutánpótlás. Amennyiben a nyelés fájdalma miatt a beteg ezt elutasítja, szükség lehet infúzió útján történő folyadékpótlásra, ez az egyik leggyakoribb indoka a kórházi felvételnek.

A torokfájdalom és az esetleges egyéb fájdalmak (pl. ízületi fájdalom) a fájdalomcsillapítókra, nem szteroid gyulladásgátlókra jól reagál. A torokfájdalom ellen lokális fertőtlenítő öblögetők, ecsetelők, spray-k széles tárháza is rendelkezésre áll.

A tejtermékben, szénhidrátban gazdag, fűszermentes, zsírmentes májkímélő étrend segíti a máj gyorsabb gyógyulását.

Hasznos linkek

A torok gyulladásos képe ellenére antibiotikumot választani és adni az esetek nagy részében indokolatlan és hatástalan, továbbá a beteget kellemetlen szövődményekkel terheli (viszkető kiütés). Antibiotikum alkalmazására a bakteriális felülfertőzés ritka esetében kerülhet sor, ekkor azonban nem aminopenicillin hatóanyagtartalmú készítményt szükséges adni.

Viszkető bőrtünetek esetén antihisztaminok, lokális mentolos hűsítő készítmények enyhíthetik a kellemetlenséget.

Dr. Kónya JuditForrás: WEBBeteg
Szerző:
Dr. Kónya Judit, családorvos
Aktualizálta: Dr. Sarkadi Adrien, infektológus

Módosítva: 2020.05.05 20:35, Megjelenés: 2018.04.27 14:55

CIKKAJÁNLÓ

 SARS-CoV-2 koronavírus

SARS-CoV-2 koronavírus

Az új típusú koronavírus képes terjedni a levegőben is, ezt bizonyítékok támasztják alá.

Modern daganatterápia

Modern daganatterápia

Személyre szabott kezelési terv, mesterséges intelligencia segítségével.

Tehet a hüvelygomba ellen

Tehet a hüvelygomba ellen

A bórsav jótékony hatása hüvelygomba kezelésére már régóta ismert.

Koronavírus: negyedik napja nincs újabb...

Öt újabb magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 4210 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma....

Koronavírus - Továbbra is be kell tartani...

Továbbra is indokolt a járványügyi megelőző szabályok fokozott betartása - közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) kedden az MTI-vel, azzal...

Mononukleózis: krónikus fáradtságszindróma...

A mononukleózissal (mirigylázzal, csókbetegséggel) megfertőződött tizenéveseknél krónikus fáradtság-szindróma alakulhat ki - közölték amerikai orvosok...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Ha szeretne értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Infografika és videó