A plazmaterápia biztonságos és a COVID-19 betegek nagy részénél javulást hoz

szerző: Füzesi Zsuzsa, fordító - WEBBeteg
lektorálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus megjelent:

A COVID-19 fertőzésből felépült betegek vérét felhasználó plazmaterápia biztonságos, és a betegek 76 százalékánál javulást hoz.

Az USA első, független szakértők által véleményezett tanulmánya - ami a COVID-19 azon terápiáját vizsgálta, amelynek során felgyógyult betegek vérplazmáját adták be kritikus állapotú betegeknek - kimutatta, hogy 25 beteg közül 19 állapota javult, beleértve 11 olyan személyt is, akiket kiengedtek a kórházból.

Március 28-án a ’Houstoni Metodista Kórház’ volt az első akadémiai egészségügyi központ az Egyesült Államokban, ahol COVID-19 fertőzésből felépült betegek vérplazmáját adták be két kritikus állapotban lévő betegnek. A ’University of Texas at Austin’ egyetem munkatársai kifejlesztettek egy antitest kimutatására irányuló vizsgálatot, és olyan, a betegségből már felépült betegeket választottak ki a véradáshoz, akinél a legtöbb antitest termelődött.

A vizsgálat eredményei

Mivel a plazmatranszfúzió nem járt káros mellékhatásokkal, a vizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy a felépült páciensek vérét felhasználó plazmaterápia biztonságos kezelési alternatíva a COVID-19 súlyos formájában szenvedő betegek számára. Eddig világszerte ez a legnagyobb tanulmány, ami a COVID-19-ből felépült betegek plazmatranszfúziójának eredményeit vizsgálta.

Az eredményeket május 26-án tették közzé a ’The American Journal of Pathology’ szakfolyóirat egyik cikkében. Ez az első, független szakértők által is felülvizsgált publikáció a gyógyultak vérét felhasználó plazmaterápiát illetően az Egyesült Államokban.

„Miközben szakorvosok és kutatók szerte a világon igyekeznek új gyógyszereket és kezeléseket tesztelni a COVID-19 megbetegedést okozó vírus ellen, a betegségből már felépült páciensek plazmáját felhasználó terápia potenciálisan az egyik legígéretesebb stratégiának tűnik” - mondta James M. Musser, a ’Houstoni Metodista Kórház’ patológiai és genomikai medicina osztályának vezetője, és a tanulmány egyik szerzője. „Mivel nem létezik bevált kezelés vagy gyógymód a COVID-19 megbetegedésben szenvedő betegek számára, most volt itt az ideje, hogy gyorsan lépjünk egyet előre.”

A betegeket eleinte az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság (FDA) vészhelyzetben történő használatra vonatkozó irányelveinek megfelelően kezelték, majd április 3-án az FDA engedélyezte, hogy több betegnél meginduljanak a vizsgálatok hasonlóan egy kutatási stádiumban levő új gyógyszerhez. Ez az FDA általi gyors engedélyezés hozzáférést biztosított a COVID-19 megbetegedésben szenvedő betegek számára a betegségből felépült páciensek vérét felhasználó plazmaterápiához.

A vizsgálat során kapott további eredmények azt mutatták, hogy a plazmaterápiát követően a betegeknél elért eredmények hasonlóak voltak azokhoz a nemrégiben közzétett eredményekhez, amikor a betegeket az engedélyezés előtt álló remdesivir hatóanyagtartalmú vírusellenes gyógyszerrel kezelték. A kutatócsoport azt is megállapította, hogy a megfigyelt szövődmények összefüggtek a COVID-19 megbetegedés progressziója során jelentett szövődményekkel és nem a plazmatranszfúzió eredményeként következtek be. A vizsgálat átfogó megállapításai megegyeztek számos olyan egyéb, kisebb esettanulmányéval, amelyek a súlyos állapotú COVID-19 megbetegedésben szenvedő betegeknél a felépült betegek vérét felhasználó plazmaterápia eredményességét és biztonságosságát vizsgálták, és amelyekről a közelmúltban számoltak be.

További vizsgálatokat terveznek a terápia optimalizálása érdekében

Végezetül, ugyan a plazmaterápia alkalmazására a ’Houstoni Metodista Kórházban’ a „frontvonalban”, sürgősségi kezelésként került sor, a kutatás szerzői felismerték, hogy a terápiás hatékonyság meghatározásához szükség van kontrollált klinikai vizsgálatok végrehajtására. A ’Houstoni Metodista Kórházban’ jelenleg épp egy randomizált kontrollált vizsgálat lebonyolítását fontolgatják, ahol közelebbről megvizsgálnának bizonyos változókat is, mint például a transzfúzió beadásának időzítését a tünetek megjelenését követően, a transzfúziók számát és volumenét a betegek biometrikus adataihoz igazítva, az antitestek szintjét a donor plazmában, és számos egyéb paramétert, amelyek ahhoz szükségesek, hogy hatékonyan értékelni tudják, hogyan optimalizálható ez a terápia. Mindezek segíthetnek néhány kérdés megválaszolásában, ideértve azt is, hogy a betegek felépülése eredményesebb-e, ha a plazmatranszfúzióra hamarabb, a tünetek megjelenését követően kerülne sor.

Tovább

WEBBeteg logóWEBBeteg
Forrás: Füzesi Zsuzsa, fordító; COVID-19 Convalescent Plasma Therapy is Safe, With 76% of Patients Improving (news.utexas.edu)
Lektorálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus

Cikkajánló

Szürke hályog
Szürke hályog

A C-vitamin segíthet és árthat is.

Fáradékonyság
Fáradékonyság

Legtöbbször az életmódból fakadó okai vannak.

WEBBeteg - Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos
WEBBeteg - Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta
WEBBeteg - Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta
WEBBeteg - Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta
WEBBeteg - Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus
Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.