A bőrdaganatokról

A bőrdaganat összefoglaló elnevezés, amely eredetét, jellegét, kezelését és kilátásait tekintve különböző daganattípusokat foglal magába. A bőrben jóindulatú, rosszindulatú és átmeneti tulajdonságú, úgynevezett szemimalignus elváltozások alakulhatnak ki, továbbá az elsődleges bőrdaganatok mellett több szerv daganata is adhat áttétet a bőrben.

Bár nem kell minden bőrelváltozás esetén rosszindulatú bőrdaganatra gondolni, a gyanús elváltozások feltétlenül kivizsgálást igényelnek, ugyanis egyértelműen csak az orvosi vizsgálat tudja eldönteni, hogy valóban rosszindulatú tumorról van-e szó.

A bőr rosszindulatú daganatai

A rosszindulatú bőrdaganatok leggyakrabban a napsugárzásnak kitett helyeken alakulnak ki. Az ultraibolya sugárzáson kívül egyéb ionizáló sugár és különböző kémiai anyagok is oki szerepet tölthetnek be a bőrdaganatok kialakulásában. Ismert tény, hogy abban az esetben, ha a szervezet védekezőképessége csökken, akkor a rosszindulatú bőrelváltozások száma is növekszik.

A rosszindulatú bőrdaganat kifejezés ugyancsak több típusú eltérő tumort jelenthet, azzal is összefüggésben, hogy a bőr mely részéből indul ki. Leggyakrabban a hám eredetű basalioma és laphámrák (spinalioma) kerül felismerésre, illetve a festékes daganat, az ún. melanoma malignum.

Ezen kívül rosszindulatú fibromák (fibroszarkómák), különböző érburjánzások (angioszarkómák) alakulhatnak ki a bőrben. A mély irharétegben található egyéb képletekből más típusú szarkomák, pl. a zsír eredetű liposzarkóma megjelenésére is lehet számítani. Nem ritkák a bőrből kiinduló rosszindulatú nyirokbetegségek, a limfómák megjelenése. Külön kategóriát képez az idegszálak végein kialakuló, ún. Merkel-sejtes bőrrák.

Előfordulás, gyakoriság típusok szerint

A rosszindulatú bőrdaganatok száma világszerte egyre növekszik. A Nemzeti Rákregiszter adatai alapján Magyarországon 2005-ben összesen 11 018 nem melanoma bőrdaganatot diagnosztizáltak, 2015-ben ez az érték 15 524-nek bizonyult. (Megjegyzendő, hogy egy egyén bőréről esetleg 1 év alatt többször távolítanak el bőrképleteket. A statisztikai adatok nem minden esetben külön személyt jelentenek, hanem a bőrdaganatos esetek számát.) 2001-ben összesen 1253 melanóma esetet fedeztek fel, 2005-ben 1763-t és 2015-ben 2839-t.

A bőr bazális sejtjeiből kiinduló rákok (basalioma) 2-5-ször gyakoribbak, mint a laphám rosszindulatú daganatai. Az előző típus nagyobb arányban terjed a környezetében, károsítva, elpusztítva az ott lévő szöveteket. A bőrfesték sejtjeiből kiinduló rosszindulatú daganat a melanoma. Ahogy a statisztikai adatokból látszik, nem ez a leggyakoribb rosszindulatú tumoros bőrelváltozás, ugyanakkor a melanoma számít a legagresszívebb bőrdaganatnak.

Bőrdaganat mint áttét

Előrehaladott daganatos betegség esetén a bőrben áttétek (metasztázis) jelennek meg. Leggyakrabban az eredeti daganat műtéti hegében fedeznek fel áttéteket, például emlő, vese stb. kiindulás után. Ezen kívül a bőrben távoli áttétet is tudnak adni különböző daganatok. Leggyakrabban tüdőrák és emésztőszervi daganatok esetén fedezhető fel a bőrben áttét. Ezek ellátását az eredeti (primer) daganat stádiuma határozza meg.

Gyógyulási esélyek

Az egyesült államokbeli közleményben 2004-2010 között vizsgálták a melanoma malignum az 5 éves túlélést, amely átlagosan 91% volt. Abban az esetben, ha melanómás elváltozást csak a kiindulási helyen fedeztek fel, az 5 éves túlélés 98%-os volt, azonban ha már helyi kiterjedésű volt (a bőr mélyebb rétegeibe, nyirokutakba terjedt), akkor a betegek 63%-a élt 5 évnél tovább. Távoli áttétes betegek esetén az 5 éves túlélés csak 16%-nak bizonyult. A bőrrákok szűrésének, a korai felfedezésnek, a korszerű diagnosztikának és a komplex kezeléseknek köszönhetően ezek az eredmények azóta tovább javultak. Ugyanakkor az áttétes melanoma malignumban szenvedő betegek kevesebb, mint 10%-a tartozik a hosszútávú túlélők körébe!

Az egyik magyarországi onko-dermatológiai centrumban¹ a melanómás betegek 43%-ában kis kiterjedésű volt a daganat és csak 0,4%-ban volt áttétes a betegség felismerésekor. Felmérések bizonyítják², hogy a felnőtt lakosság a kardiovaszkuláris megbetegedések okairól, korai tüneteiről többet tud, míg az egyik legrosszabb indulatú daganatról, a melanóma malignumról hiányosak az ismereteik. Azok az egyének, akik ilyen szempontból is egészségtudatosan élnek, a daganatos betegségek is kis kiterjedésű állapotban kerülnek felismerésre, és a gyógyulási hajlamaik ennek megfelelően jobbak, mint az előrehaladott esetekben.

Átmeneti típus: szemimalignus bőrdaganat

A szemimalignus daganatok a szövetek között terjednek, nem képeznek tokot és a környező szöveteket roncsolhatják, de áttétet nem adnak. Abban az esetben, ha a bőr további rákkeltő anyag szennyeződésének van kitéve, akkor ezek is rosszindulatúvá válhatnak.

Jóindulatú bőrdaganatok

A bőrelváltozások az emberek többségénél jóindulatúak. Ezek közös jellemzője, hogy határuk éles, lassan vagy egyáltalán nem növekednek. Jóindulatú daganatnak számítanak az anyajegyek, a fibrómák, hámszemölcsök. Ezekről itt olvashat részletesebben.

Hogyan állapítható meg a bőrdaganat típusa?

A bőrtakaró részletes vizsgálatával az elváltozások idejekorán felismerésre kerülhetnek. A bőrfelszín áttekintését – gyanú esetén – javasolt dermatoszkóppal végezni, ami egy megvilágított, nagyított képet ad az egyes elváltozásokról. A bőrképletek változását objektíven lehet nyomon követni, ha a dermatoszkópos képet számítógép rögzíti és a következő vizsgálat során készült felvétellel össze lehet hasonlítani. Pontosan megállapítható a különbség, s ennek megfelelően lehet az egyén további ellátását tervezni.

A bőrdaganatok szövettani vizsgálata elengedhetetlen. Az elváltozás kimetszésével vagy - ha erre nincs lehetőség - biopsziával nyert minta szövettani elemzése állapíthatja meg a kezelés további menetét.

Áttét kizárása vagy megerősítése céljából emellett képalkotó vizsgálatok is rendelkezésre állnak, továbbá a pontosabb diagnózis során laboratóriumi vizsgálat során tumor marker meghatározások is szükségessé válhatnak.

Mikor forduljunk orvoshoz?

Azokban az esetekben, ha testtájanként (karok, törzs, alsó végtagok) csak néhány bőrképletet észlelünk, és számuk nem haladja meg kb. az 5-öt, akkor ezeket folyamatosan megfigyelheti az egyén. Javasoljuk, hogy a háton lévő elváltozásokat hozzátartozó kísérje figyelemmel vagy esetleg tükörben tudjuk követni a bőrelváltozások alakulását. Abban az esetben, ha a bőrképletek száma ennél magasabb, javasolt bőrgyógyászati szűrővizsgálaton vagy rendszeres kontrollon megjelenni.

Ha a bőrelváltozások száma vagy nagysága növekszik, forduljunk bőrgyógyászhoz. Olyankor, ha a meglévő festékes képletben a festék elrendeződése nem egyenletes, a határa elmosódott, szintén javasolt a bőrgyógyászati vizsgálat. Hosszabb ideig fennálló seb, ami esetleg fizikai behatás nélkül keletkezett és vérzik, szintén felhívhatja a figyelmet bőrdaganat megjelenésére. A különböző bőrdaganatok jeleit az egyes fajtáknál részletesen tárgyaljuk.

A kezelés lehetőségei rosszindulatú bőrdaganatok esetén

A tumor kezelésére több kezelési mód is rendelkezésre áll, a daganatos elváltozás eredete, típusa, stádiuma alapján dönt kezelőorvosa ezek alkalmazásáról. Bőrdaganat esetén gyakran kerül sor műtéti eltávolításra, a daganatos bőrfelület kimetszésével. Helyi kezelés is szükségessé válhat, például lézer- és/vagy sugárterápia.

Néhány esetben gyógyszeres kezelés alkalmazható a műtét helyett, de ennek eredménye rosszabb, mintha a daganatot teljes mértékben eltávolították volna. Amennyiben az a cél, hogy a kemoterápiás szer nagyobb mennyiségben jusson el a bőr rosszindulatú elváltozásába, akkor elektrokemoterápiás eljárás is végezhető.

Távoli áttétek esetén a klasszikus kemoterápiás szereken kívül ún. célzott terápia és immunoterápia alkalmazható. Ezen utóbbi szerek különböző kombinációi hatására az eddig igen nehezen kezelhető agyi áttétek esetén is javulás érhető el.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerző: Dr. Baki Márta, onkológus

Hivatkozások:
¹ Semmelweis Egyetem Bőrgyógyászati Klinika, megjelent: Tóth V: A melanóma korai felismerését javító prevenciós program szükségessége hazánkban az epidemiológiai adatok tükrében, Magyar Onkológia 60:78-83, 2016.
² Petrovszki I, Csányi I, Szűcs M és mts-ai: A melanóma malignum korai felismerését befolyásoló tényezők, Orvosi Hetilap 157:2028-33. 2016.