A vastagbélrák szűrési lehetőségei, kivizsgálása

A vastagbélrákszűrés 50 éves kor fölött mindenkinek ajánlott, de gyanú esetén bármely életkorban fontos lehet a betegség mielőbbi felismerése. Legnagyobb jelentősége a bélcsatorna endoszkópos vizsgálatának, a béltükrözésnek (kolonoszkópia) van, de más szűrési módszerek is elérhetőek.

A vastagbélrák diagnózisának alapját a szövettani mintavétel jelenti, azaz a béltükrözés során vett minta alapján jelenthető ki egyértelműen a daganat diagnózisa, illetve ez a módszer alkalmas a daganat típusának meghatározására és a folytatandó kezelés megválasztására is. Szűrési jelleggel számos más diagnosztikai eszköz áll rendelkezésre, azonban pozitív eredmény esetén mindenképpen szükséges a vastagbéltükrözés elvégzése is a pontos diagnózis érdekében.

Vastagbélrák tesztek, laborvizsgálatok

Székletvérteszt. A szabad szemmel nem látható székletvér kimutatására is alkalmas teszt patikában kapható és otthon is elvégezhető. A gyorsteszt diagnosztikus értéke alacsony. Egyrészt a pozitív eredmény sem igazolja a vastagbéldaganatot, mivel vérzést számos más betegség is okozhatja, mint a gyulladásos bélbetegségek vagy az aranyér. Másrészt a daganat vagy a vastagbélpolip sem jár minden esetben vérzéssel, így a negatív eredmény esetén sem vehető biztosra, hogy nincs kialakult daganat bélrendszerünkben. Mivel azonban a székletvérteszt a leggyorsabb, legegyszerűbb és fájdalommentes eljárás, ajánlható ennek elvégzése.

Amennyiben kimutatja a székletvért, mindenképp arra utal, hogy érdemes alaposabban kivizsgáltatni bélrendszerünk állapotát a minél korábbi felismerés és az eredményes kezelés érdekében. A székletvértesztet orvosi beutalóval laboratóriumi székletvizsgálat során is elvégeztethetjük, illetve sok esetben vizsgálat során elvégzi az orvos egy gyorsteszt segítségével.

Bővebben A székletvér lehetséges okairól itt olvashat bővebben

Enzimes béldaganatszűrés. A módszer azon alapszik, hogy a daganatos sejtek az egészségesektől eltérő anyagcserével rendelkeznek, és egy jellegzetes enzimet termelnek (M2-PK). Az egyes patikákban is kapható vagy az internetről rendelhető teszt ennek az enzimnek a kimutatására alkalmas a székletből. A pozitív eredmény rosszindulatú daganat vagy jóindulatú polipra is utalhat.

Pontossága rosszindulatú daganatok esetén 80-85 százalékos, azaz egyetlen vizsgálat teljes bizonyossággal nem képes igazolni vagy cáfolni a betegséget, de megismételt vizsgálat esetén már jó szűrési módszernek tekinthető. Tapasztalatok szerint még a kisebb polipok kimutatására is alkalmas, ám kisebb megbízhatósággal. Fontos tudni, hogy gyulladásos bélbetegségben szenvedőknél vagy hasmenés esetén nem alkalmazható a teszt.

Bővebben Az enzimes béldaganatszűrésről

Laboratóriumi vérvizsgálat. A vérkép - a tévhittel ellentétben - nem képes a vastagbélrák diagnosztizálására, azaz nincs olyan ún. tumormarker, amely egyértelműen jelezné vagy cáfolná a daganat kialakulását. Ennek ellenére orvosi kivizsgálás során vérvétel és laboratóriumi vizsgálat is történik, mivel a beteg általános állapotával kapcsolatos lényeges információkat szolgáltatnak az orvos számára.

Bővebben Laboreredmény-értelmező: székletvérvizsgálat

Vastagbéltükrözés

Betegséggyanú esetén vastagbéltükrözés (colonoscopia) történik, melynek során a vastagbél teljes hosszában átvizsgálható a végbélen keresztül felvezetett endoszkóp segítségével. A vizsgálat folyamán az orvos nemcsak végignézheti a bélfal elváltozásait, hanem szövettani mintavétel is történik, továbbá a kisméretű polip alakú daganatokat is eltávolíthatja az orvos.

A vizsgálat diagnosztikus találati biztonsága 95 százalék felett van, ami azt jelenti, hogy 100 megbetegedésből 95-öt felismernek a beavatkozás során. Tömeges szűrésként ennek ellenére jelenleg nem alkalmazzák a módszert. Ennek egyik oka, hogy panaszok nélkül vagy a nem veszélyeztetett rizikócsoportba tartozók esetében az egészségbiztosító nem támogatja a vizsgálatot, így az csak magánintézményekben vehető igénybe. Ráadásul a tapasztalatok szerint a vizsgálat kellemetlenségei miatt a lakosság sem szívesen választja a vastagbéltükrözést. Panaszok jelentkezése, betegséggyanú esetén vagy a rizikócsoportokba tartozóknál ugyanakkor mindenképp javasolt a vastagbéltükrözés elvégzése, mivel minden módszer közül ez a legbiztosabb, továbbá ez nyújtja a legtöbb információt az orvos számára. A beavatkozás számos intézményben bódításban is elvégeztethető.

További eljárások a vastagbélrák felismeréséért

Mivel sok beteg tart a vastagbéltükrözéssel járó kellemetlenségektől (béltisztítás, a vizsgáló eszköz), számos vizsgálati módszer jött létre annak alternatívájaként. Az alábbi eljárásokban közös, hogy megbízható eredményt nyújtanak, fájdalom vagy kellemetlenség nélkül, ugyanakkor nem alkalmasak szövettani mintavételre. Megfelelő módszerek tehát a vastagbélrák felismerésére, ám amennyiben igazolódik a daganat, szükséges lesz a béltükrözés elvégzése is a mintavétel és a pontos diagnózis megállapítása érdekében.

CT-colonographia, CT-colonoscopia. Amennyiben a beteg állapota nem teszi lehetővé a vastagbéltükrözés elvégzését, akkor CT-colonographia (más néven virtuális colonoscopia, CT-colonoscopia, vastagbél-CT) is végezhető. Sokan azért választják ezt a szűrőmódszert, mert hasonló eredményeket ad, mint a kolonoszkópia, mindezt kellemetlenség vagy fájdalom nélkül.

Flexibilis szigmoidoszkóp. A kolonoszkóphoz hasonló, ám annál rövidebb eszköz. Nem teszi lehetővé a teljes vastagbél átvizsgálását, de a bélszakasz nagy részének átvizsgálására alkalmas. Kevesebb előkészületet igényel, és a vizsgálat rövidebb ideig tart.

Kapszulás endoszkópia. A kolonoszkópia speciális alternatívája lehet az ún. kapszulás endoszkóp, ami lenyelve, a gyomron keresztül jut el a belekbe. Ez sem jár a tükrözésre jellemző kényelmetlenséggel, azonban jelenleg csak a vékonybél vizsgálata esetén nyújt kellően értékelhető eredményt.

Kinek, mikor és milyen szűrés ajánlott?

1. Ötven éves kor fölött akkor is ajánlott a szűrés, amennyiben nem tapasztalhatóak a vastagbélrák tünetei, úgymint a széklet és székelési szokások megváltozása, a hasmenés és székrekedés váltakozása, a véres széklet vagy az indokolatlan fogyás és fáradtság. 50 és 75 éves kor között ugyanis ugrásszerűen megnő a betegség előfordulása férfiak és nők esetében is. Nemzetközi ajánlások szerint a vastagbéltükrözést legfeljebb 10 évente meg kell ismételni, de a székletvizsgálatot évente is ajánlott.

2. Amennyiben valakinek a családjában előfordult vastagbéldaganatos eset, úgy legkésőbb 40 éves korában vegyen részt szűrésen, vagy 10 évvel fiatalabb életkorban, ahogy a családtagnál kialakult a betegség. (Azaz például ha a szülőnél 45 éves korában alakult ki a tumor, a gyerekeknek 35 éves korukban érdemes részt venniük a szűrésen). A rizikócsoportba tartozók esetében a kolonoszkópia a javasolt módszer, mivel ez adja a legbiztosabb és legmegbízhatóbb eredményt.

3. Amennyiben a fent is leírt panaszokat tapasztalja, minél előbb részt kell venni a kivizsgáláson. Orvosa a vastagbéltükrözést vagy a CT-kolonoszkópiát fogja javasolni. Ebben az esetben - orvosi beutalóval - az egészségbiztosító is támogatja a kivizsgálást, de magán egészségügyi intézmények is biztosítják a vizsgálatot.

Ötven éves életkor alatt, kis rizikó esetén, ha a vastagbéldaganatra jellemző panaszok sem állnak fenn, akkor szűrési jelleggel elsősorban a székletvizsgálat elvégzése ajánlott, és pozitív eredmény esetén kell orvoshoz fordulni. A kolonoszkópia megbízható, ám annál fájdalmatlanabb alternatívájaként egyre több intézményben lehetőség van a CT-colonoscopia (virtuális kolonoszkópia) elvégzésére is.

Ez is érdekelheti Szűrési útmutató: vajon Önnek is el kellene mennie vizsgálatra?

A daganat pontos diagnózisa

Vastagbélrák gyanúja esetén mindenképp szükséges a béltükrözés. Az ennek során nyert szövettani minta a diagnózis alapja.

A megfelelő kezelés megválasztása érdekében fontos megbizonyosodni arról, hogy kialakult-e daganatos szóródás a helyi, regionális vagy távoli nyirokcsomókban, illetve más szervekben, valamint arról is, hogy milyenek a daganat genetikai jellegzetességei.

A vastagbélrák kivizsgálás fontos részét képezi a daganat genetikai jellemzőinek a feltérképezése a molekuláris diagnosztikai vizsgálatokkal. A vizsgálatok célja, hogy a genetikai háttér feltérképezésével a daganatra célzottan ható speciális kezelést tegyen lehetővé. A molekuláris diagnosztikai vizsgálat indokolt esetben szintén a szövettani leletből történik, nem szükséges külön mintavétel, beavatkozás.

A részletes kivizsgálás részét képezik további képalkotó diagnosztikai eljárások (CT, MR, ultrahang, röntgen stb.), amelyek részletesebb információt nyújthatnak a daganat kiterjedéséről, áttéteiről, esetlegesen szövődményekről (pl. bélperforáció), vagy a daganat aktivitásáról is.

Kapcsolódó A vastagbéldaganat szövettani típusai, stádiumai

Kapcsolódó További vizsgálatok a vastagbélrák kezelése érdekében

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Kónya Judit, családorvos