Inzulinrezisztencia: a cukorbetegség előszobája

Szerző: WEBBeteg - Dr. Borsi-Lieber Katalin

Az inzulinrezisztencia (IR) azt jelenti, hogy szöveteink a normálisnál kevesebb glükózt képesek csak felvenni inzulin jelenlétében, így jóval magasabb inzulinmennyiségre van szükség a megfelelő vércukor-anyagcsere fenntartásához.

Az egészséges éhgyomri vércukorszint 3.9-6.0 mmol/l. Ezen tartomány alatt alacsony vércukorszintről (hipoglikémiáról), az a feletti érték esetén magas vércukorszintről (hiperglikémiáról) beszélünk. A magas vércukorszint már szénhidrátanyagcsere zavarra, az esetek egy részében kialakult cukorbetegségre utal. Az inzulinrezisztencia is ezen zavarok egy formája, amely azonban még nem feltétlenül jár a kialakult betegségre jellemző magas vércukorszinttel.

Inzulinrezisztencia esetén még nem minden esetben emelkedett a vércukorszint, azaz normális vércukor értékek mellett is lehet valaki inzulinrezisztens. Ennek az az oka, hogy a szervezet a fokozott inzulintermeléssel egy ideig képes kompenzálni azt, hogy az inzulinérzékeny szövetek már kevesebb glükőz felvételére képesek a korábbi inzulinmennyiség mellett. Ez az állapot ugyanakkor nem tartható fenn hosszabb ideig, így mindenképp fontos az IR felismerése és életmódunk átalakítása annak érdekében, hogy ne alakuljon ki rövid időn belül a 2-es típusú cukorbetegség.

Hogyan vezet az inzulinrezisztencia cukorbetegséghez?

Szerveink sejtjeinek jelentős része csak inzulin hatására képesek felvenni a működésükhöz szükséges glükózt. Inzulinrezisztencia esetében azonban szöveteink csak az átlagosnál nagyobb mennyiségű inzulin jelenlétében képesek a megfelelő mennyiségű cukor hasznosítására. Az inzulinrezisztencia az izomszövetek, a máj, a zsírszövetek és az agy sejtjeit érintik.

Ezt az extra inzulinszükségletet a hasnyálmirigyben lévő Langerhans-szigetek ß-sejtjei fokozott inzulintermeléssel próbálják kielégíteni. Amíg a hasnyálmirigy több inzulint termel, még nem jelentkeznek a betegség jellegzetes tünetei, így a szénhidrát-anyagcsere zavara sokáig rejtve maradhat.

Kezelés nélkül azonban a ß-sejtek csak egy bizonyos határig képesek kielégíteni az inzulinszükségletet, majd kimerülnek, és már nem lesznek képesek a fokozott mennyiségű inzulin előállítására. Amikor ez megtörténik, kialakulnak a cukorbetegség jellegzetes tünetei (szomjúság, szájszáradás, sok folyadék fogyasztása, gyakori vizeletürítés, bőrviszketés).

Inzulinrezisztenciára a laboreredményben

Mivel magas inzulinszint mellett a szervezetünk még képes a normális vércukorszint fenntartására, önmagában a vércukorszint érték nem jelzi megfelelően az inzulinrezisztenciát. A betegség kifejezéséhez ezért az ún. HOMA indexet használják. A HOMA index az éhomi vércukorszit x éhomi inzulinszint / 22,5, azaz azt fejezi ki, hogy milyen magas inzulinszint mellett jelentkezik az adott vércukorszint. Amennyiben az így kiszámított érték 2 feletti, inzulinrezisztenciáról beszélünk.

Amennyiben önmagában a vércukorszint is az egészségesnél magasabb értéket mutat, már kialakult a szénhidrátanyagcsere valamilyen stádiumú zavara.

A szénhidrát anyagcsere zavarai

A magas vércukorszinttel járó szénhidrátanyagcsere-zavarnak a nemzetközi osztályozás szerint három stádiuma van.

Emelkedett éhomi vércukorszint állapotáról akkor beszélhetünk, ha az ismételt éhgyomri vércukormérések során a vénás vérben mért vércukor 6.1-6.9 mmol/l között van. Ez az állapot általában panaszmentes, azonban felismerése fontos, egyrészt mert diabétesz kialakulásához vezethet, illetve azért is, mert már ez az állapot is fokozhatja a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Felismerése csak rendszeresen elvégzett vércukorszint ellenőrzéssel lehetséges.

A csökkent glükóztolerancia diagnózisa az ún. orális glükóztolerancia teszt segítségével állítható fel. A vizsgálat menete: a páciensnek előzetes kb. 10 órás éhezést követően, 75 g cukor tartalmú vizet kell elfogyasztania. Az első vércukormérés, még a teszt előtt, a második mérés pedig, 120 perccel a cukor elfogyasztása után történik. IGT fennállásáról akkor beszélhetünk, ha a 120 perces érték 7.8-11.1 mmol/l között mérhető.

A harmadik stádium maga a cukorbetegség.

Mik a kockázati tényezők?

Az inzulinrezisztencia kockázati tényezői hasonlóak a 2-es típusú cukorbetegség rizikófaktoraihoz. Általában az életkor előrehaladásával fokozódik a kockázat, de fontos tényező a fizikai aktivitás mértéke is, azaz keveset sportolóknál fokozódik az IR kialakulásának esélye.

További jelentőséggel bír az ún. testtömegindex (BMI) 27 feletti értéke, amit egyszerűen kiszámolhatunk, ha a kg-ban mért testsúlyt elosztjuk a m-ben megadott testmagasság négyzetével. A szénhidrát-anyagcsere zavarát kutatások szerint a kóros tirozin aminosavak okozzák, amelyek megzavarják a sejtek jelátvitelét, a tirozin pedig bizonyítottan a túlzott energiabevitel esetén keletkezik nagyobb mennyiségben.

Az IGT-s egyének esetében gyakori a hasi vagy centrális elhízás (ún. alma típusú elhízás) és a magas trigliceridszint (hipertrigliceridémia) is. Az inzulinrezisztencia kialakulásában az öröklődés szerepe sem elhanyagolható, de az említett életmódbeli tényezőknek nagyobb szerep jut.

Egy kutatás eredménye szerint a magzati alultápláltság miatt kialakult alacsony születési súly is előidézhet IGT-t és 2-es típusú cukorbetegséget kb. 40-60 évvel később.

Hasznos linkek

Az inzulinrezisztencia kezelésének lehetőségei

Inzulinrezisztencia kezelésére jelenleg nincsen Magyarországon törzskönyvezett gyógyszer, bár számos közlemény szerint hatékony lenne metformin alkalmazása. A metformin a 2-es típusú cukorbetegség kezelésekor elsőként adandó gyógyszer. Kérhető azonban az „indikáción túli gyógyszerrendelés” lehetősége az OGYÉI-tól (Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet).

Az Egyesült Államokban tanulmányozták a metformin hatékonyságát inzulinrezisztens betegeknél. Az eredmények szerint a metformin 31%-kal csökkentette a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát. Ugyanakkor tapasztalták, hogy még ennél is hatékonyabb az életmód terápia, vagyis a megfelelő étrend és mozgás.

Az inzulinrezisztencia az életmód megváltoztatását teszi szükségessé:

  • törekedni kell a testsúly normalizálására (azonban tartózkodni kell az energiabevitel túlzott korlátozásától is),
  • figyelni kell az inzulinrezisztencia diéta szerinti étrend követésére (túlzott szénhidrát- és zsírbevitel mellőzése),
  • fontos a rendszeres testmozgás és
  • a társuló betegségek megfelelő kezelése.

Jelenlegi ajánlás szerint az akut anyagcsere-kisiklással nem járó esetekben megengedhető az intenzív életmódkezelés önmagában, azaz nem szükséges gyógyszeres kezelés. Amennyiben az inzulinrezisztencia a szénhidrátanyagcsere következő fázisába lép át, elengedhetetlen a gyógyszeres kezelés megkezdése. Célértékként minden kezelési fázisban a <7% HbA1C-érték szerepel. Terápiaváltás szükséges, ha az alkalmazott kezelés a kívánt glykaemiás kontrollt (<7% HbA1C) 3 hónap elteltével sem biztosítja.

Szövődmények, panaszok inzulinrezisztencia esetén

Bővebben Az inzulinrezisztencia tünetei

Az inzulinrezisztencia legfontosabb szövődménye az, hogy az esetek döntő többségében átalakul cukorbetegséggé. Számos olyan betegség létezik azonban, amelynek - kezeletlen esetben - az IR fázisában lévő cukoranyagcsere zavar az okozója. Az inzulinrezisztencia fokozott összefüggésben áll nőgyógyászati panaszokkal, a szív-érrendszeri betegségekkel, a magas koleszterinszinttel. Különösen akkor igaz az összefüggés, ha az magas vérnyomással és hasi típusú elhízással párosul.

Különösen fontos a policisztás ovárium szindrómával (PCOS) és más hormonzavarokkal való összefüggés. A PCOS által érintett nők többsége inzulinrezisztenciában szenved. A hormonzavarok különböző tüneteket okozhatnak, amelyeket a laboratóriumi kivizsgálásig sokszor nem is kötnek az inzulinrezisztenciához. Ilyen lehet a menstruációs zavar, a teherbeesés nehézsége, vagy akár a migrén.

Teszt Önnél is fennállhat a betegség? Inzulinrezisztencia teszt

Tudta-e az inzulinrezisztenciáról?
  • A hasüregen belüli (sörhas) és májban felhalmozódó zsír tömegével párhuzamosan nő az inzulinrezisztencia.
  • A metabolikus szindróma (elhízás, magas vérnyomás, magas vérzsír-szintek és cukoranyagcsere zavar – cukorbetegség és előállapotai – együttes előfordulása) kialakulásának, tudósok által feltételezett kiváltója az inzulinrezisztencia.
  • Policisztás petefészek szindróma (PCOS) esetén gyakori (szakirodalom szerint 50-70 %-os) az inzulinrezisztencia előfordulása, még normál testtömeg mellett is.
  • Inzulinrezisztencia diagnózisának felállításához nélkülözhetetlen a vércukor vizsgálat, és az ezzel párhuzamosan végzett inzulinszint mérése.

Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége

WWEBBetegSzerzők: Dr. Borsi-Lieber Katalin, Dr. Rakk Erika diabetológus
További felhasznált irodalom: Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége
Forrás: WEBBeteg

Legutóbb frissült: 2018.11.12 11:32
Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Ha szeretne értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

CIKKAJÁNLÓ

 Prosztatagyulladás
Már az első tünetek jelentkezésekor ajánlott felkeresni egy szakorvost.
 Ízületi fájdalmak
A reuma összefoglaló név, gyulladásos és degeneratív folyamatokat foglal magába.
Az elhízás és a 2-es típusú diabétesz napjainkban az iparilag fejlett országok legjelentősebb népegészségügyi problémája, gyakoriságuk az elmúlt...
A gasztroparézis kezelése a tünetek súlyosságától függ. Az esetek többségében a kezelés a betegséget nem gyógyítja, viszont egy kielégítő egészségi...
A vérnyomás a szív által kipumpált vér áramlása által létrehozott paraméter. Amikor a szív összehúzódik, kilöki magából a vért, azt nevezzük...
Rendszeres, szükségleten felüli táplálkozás esetén annyi glükóz keletkezik a szervezetben, amennyire a sejteknek már nincs szüksége. A glükózzal telített...
Elsősorban az inzulinnal kezelt betegeknél jelentkezhet hipoglikémiás állapot, bár előfordulhat más gyógyszerrel kezelt cukorbetegeknél is. Fontos figyelnie...
Az inzulinrezisztencia (IR) alapvetően a cukoranyagcsere betegsége, ám igen sokrétű következményt vonhat maga után. A tünetei is igen változatosak, ilyen...