A foglalkozási tüdőbetegség

Szerző: WEBBeteg - Dr. Brugós László, tüdőgyógyász
szakorvos

Nagyon sok olyan tüdőbetegséget okozó anyag létezik környezetünkben, amelyet munkánk során, munkánk miatt lélegezhetünk be. Az összes asztmás megbetegedés jelentős részét a foglalkozási asztma teszi ki.

A munkahelyen vagy a környezetből a szervezetbe bekerült különböző anyagok különböző tüdőbetegségeket válthatnak ki, vagy súlyosbítják a már meglévő panaszokat. Veszélyesek lehetnek a különböző gázok, füstök, a szénpor, sőt, még a liszt is!

A foglalkozási ártalmak kimutatása ráadásul sokszor nehézkes, mert a bizonyított foglalkozási betegségeknek komoly jogi következményei vannak, aminek a munkáltatók nem örülnek.

Az alábbi táblázat a munkahelyi vagy környezeti károsodásokat foglalja össze.

Betegségek
Kiváltó ok
Példák
Ipari bronchitis Irritánsok Gázok, füstök, dohányzás
Foglalkozási asztma Vegyszerek, állati vagy növényi fehérjék, fémek Izocyanát, laboratóriumi állatok, liszt, nikkel
Hiperszenzitiv pneumonitis Biológiai eredetű porok Actynomycetes
Pneumoconiózisok Ásványi porok Azbeszt, szilicium, szén
Tüdőcarcinoma

Ásványi porok, fém porok, radiáció

Azbeszt, arzén, radon
  • A korábbi és jelenlegi munkahelyek időbeli feltérképezése.
  • Milyen anyaggal került kapcsolatba munka közben?
  • A munkahelyen elszenvedett hatások időtartama és intenzitása.
  • Védőruha, védőfelszerelések használata (maszkok, kesztyűk).
  • Van-e megfelelő munkahelyi szellőztetés?
  • A munkatársak tevékenysége, anyaghasználata.
  • Részidőben végzett munkák.
  • Otthoni hatások (háziállatok, hobby tevékenységek).
  • A betegség kronológiája a munkával és környezeti ártalmakkal összefüggésben.

Az ilyen jellegű betegségek kivizsgálásakor nagyon fontos a tünetek mérlegelése, a munkahelyi tünetekkel való szoros összefüggések kimutatása és bizonyítása. Ki kell deríteni, ha lehet, hogy a tünetek mikor jelentkeznek, minek a hatására romlanak vagy javulnak, illetve hogy milyen összefüggésben állnak a munkahelyen töltött idővel és a hétvégi szabadidővel.

A foglalkozási eredete megállapításához nagyon fontos a dohányzási szokások, korábbi betegségek (már meglévő allergia, asztma) felmérése, illetve a nehézlégzés nem légzőszervi okának kizárása (pl. elhízás, szívbetegség).

Ha a munkahelyi vagy környezeti ártalom körvonalazódik, akkor célzott kezelések elvégzésével szűkíteni kell a kört.

  • Mellkas felvételt kell készíteni a silicózis kizárására.
  • Légzésfunkciós vizsgálatok, melyek során megszorító vagy elzáró zavarokat észlelhetnek.
  • A munkaképesség eldöntésére terheléses vizsgálatokat kell végezni.
  • Speciális vizsgálatok: bőrpróbák, RAST a munkahelyi asztma kimutatására.
  • Invazív beavatkozások: bronchofiberoszkópia, hörgő mosófolyadék, nyílt tüdőbiopszia.

A betegség súlyosbodása

Egyesek állapota gyorsan javul a munka után és szinte teljesen rendeződnek másnapra, míg másoknak legalább két napra van szükségük, hogy rendbe jöjjenek. Ez folyamatos romlást okozhat a légzésfunkcióban, és nehezen lehet elkülöníteni egy nem munkahelyi ártalmak kiváltotta COPD-től. Ilyenkor hosszasabb munkahelyi elvonás szükséges, hogy a légzésfunkció normalizálódjon.

A foglalkozási asztma felismerése

A foglalkozási asztma tipikus tünete a nehézlégzés, mellkasi merevség, köhögés, sípolás a munkaidőben, vagy pár órával a munka vége után. Jellegzetessége, hogy a légúti szűkület mindkét tüdőfélre kiterjed, spontán módon vagy kezelés hatására visszafordítható, és nem kardiovaszkuláris ok hozza létre.

Gyakran kísérik az asztmát náthás, kötőhártyagyulladásos panaszok, és visszatérő hörghurut is. Ha a tünetek azonnal, vagy kevéssel az első tünetek után jelentkeznek a munkahelyen és mindig ugyanazon anyagra, akkor a felismerés nem nehéz. Nehezebb azonban a betegség megállapítása késői asztmás reakció esetén, amikor órákkal az asztmát kiváltó anyaggal történő kapcsolatba kerülést követően jelentkeznek a panaszok.

Az asztmára jellemző hörgőgörcs kialakulása lehet reflex-szerű, történhet gyulladás miatt, vagy bekövetkezhet farmakológiai és allergiás okokból is.

A reflexes mechanizmus esetén a légút stimulálásában nagy szerepet játszhat a hideg levegő, a szervetlen porok, a gázok és füstök. Bár ezek akár hörgőgörcsöt is kiválthatnak, a reakció nem immunválasz és legtöbb betegnél már korábbról ismert az asztma.

Nem egyik napról a másikra alakul ki

Az asztma érzékenység kialakulásához időre van szükség és a lappangás időtartama hetektől évekig terjedhet. A cigarettázás kétszeresére növeli a rizikót, mivel a gyulladásos sejteket a légutakba toborozza és ezek már készen állnak, hogy reakcióba léphessenek az ingerlőszerekkel és az érzékenység gyorsabban és súlyosabb formában jöhet létre.

A gyulladásos folyamat (reaktív légúti diszfunkciós szindróma) által okozott hörgőgörcs esetén az ingerlő anyag korlátozza a hangszálak működését. Ez rekedtséggel, köhögéssel és nehézlégzéssel jár, de tévesen minősítik gyon gyakran asztmának.

Az allergiás hörgőgörcs a leggyakoribb oka a foglalkozási asztmának. Ha magas molekulasúlyú anyagról van szó (például pékek asztmája), akkor a veleszületett allergiás túlérzékeny (atópiás) beteg gyakrabban és gyorsabban válik érzékenyebbé, így fokozott a kockázata a foglalkozási asztma kialakulására. Ennek ellenére az allergiás érzékenység nem hajlamosító tényező, ha alacsony molekulasúlyú anyagokkal szembeni reakció kialakulásáról van szó. Farmakológiai hörgőgörcsről akkor beszélünk, ha a munkahelyen különleges gyógyszeres hatás éri a tüdőt.

A foglalkozási betegségek terápiájában a kiváltó ok megvonása fontos szerepet tölt be. A légzőszervi panaszokat az asztmának vagy COPD-nek megfelelően kell kezelni.

Foglalkozási asztma: gyakoribb, mint gondolnánk

Az összes asztmás megbetegedésből a foglalkozási asztma az esetek 2-15 százalékáért felelős, ami természetesen nagyon változik foglalkozástól és munkahelytől függően, valamint a hatás mértékétől.

Az ipari előfordulás valószínűleg a valóságban nagyobb, mint amennyi adattal rendelkezünk, mert mindenki félti az állását, és ha teheti "nem betegszik meg". Leírták, hogy a dolgozók körében 10-20 százalékkal alacsonyabb a megbetegedések száma, mint az általános populációban, amit "egészséges munkás" effektusként ismerünk.


Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Brugós László, allergológus, pulmonológus

Módosítva: 2018.06.24 22:12, Megjelenés: 2017.06.23 18:56
Címkék: Asztma, COPD, Gyulladás

CIKKAJÁNLÓ

 Neuropátia
Milyen következményekkel járhat, ha nem kezelik? Az elhanyagolás veszélyei.
Töltse le leszokást segítő mobil alkalmazásunkat!
Noha bizonyítottan nincs olyan diéta, mely megszünteti az asztma tüneteit, bizonyos élelmiszerek fogyasztásával csökkenthetők a kellemetlen panaszok.
Magyarországon 300 ezer gondozott asztmás él, de feltehetően további 150 ezer ember életét nehezíti meg a betegség; itthon évente 15-20 ezer új beteget...
Az asztma a leggyakoribb gyerekkori krónikus betegség, ami gyakran áll az iskolai hiányzások hátterében. Kialakulásában vélhetőleg genetikai és környezeti...
A legtöbb asztmás beteg esetén a gyógyszerek kombinációban biztosítják a hosszú távú tünetmentességet és a rohamoldást. Orvosa segít Önnek eldönteni,...
Az asztma évente több százezer nap iskolai és munkahelyi hiányzásért felel minden évben. A súlyos asztmás rohamok kialakulásának kockázata csökkenthető...
Roham esetén a diagnózis felállítása nem nehéz. Annyira jellegzetes a megnyúlt kilégzés, és a hörgők által kiadott sípoló, búgó hang, hogy ilyenkor...
Mit tegyünk, ha a gyógyszerszedésben kimarad néhány alkalom, pótoljuk-e és ha igen, hogyan az elfeledett gyógyszert?
Az asztma népegészségügyi felmérések szerint egyre gyakoribb betegséggé válik, és a fejlődő ipari háttérrel együtt egyre súlyosabbak a betegség...
Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Ha szeretne értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
Asztma teszt

Asztma teszt

LEGFRISSEBB TARTALOM