A koncentrációzavar lehetséges okai

A koncentráció, a figyelmi képességek zavara egy tünet, nem egy betegség. Hátterében sokféle testi és lelki elváltozás állhat, ritkán jelentkezik önmagában. Rendszerint egyéb panaszokhoz társul, ami megkönnyíti a háttérben húzódó betegség diagnózisát.

A koncentráció képessége egészséges emberekben is hullámzást mutat. Függ az aktuális lelki és fizikai állapottól, a leterheltségtől, a feszültség mértékétől, és a külső környezeti feltételektől.

A koncentrációs zavar első jelei

A zavar első jeleit már kisgyermekkorban megfigyelhetjük. Egyes gyerekek figyelme nehezen köthető le, nehezebben jegyeznek meg dolgokat, kevéssé mélyülnek el a tevékenységekben. A többféle lehetséges ok között egyre gyakrabban diagnosztizált tünetegyüttes az ADHD, a figyelemhiányos-hiperaktivitás zavar. Már az iskoláskort megelőzően jelentkezik. Az ebben érintett gyerekek nehezen figyelnek hosszasabban egy dologra, gyakran nyugtalanok, az átlagnál mozgékonyabbak, impulzívak. A későbbi években az iskolai teljesítményt jelentősen ronthatja ez a magatartászavar, mely gyakran részképesség hiányokkal (diszlexia, diszgráfia stb.) jár együtt.

Az ADHD a kamaszkor környékén rendszerint javulást mutat. Az esetek kisebb százalékában azonban fennmarad, és a felnőttkornak is meghatározó viselkedészavarává válik. Az életkor előrehaladtával a testi és lelki működésben egyaránt beállhatnak olyan változások, melyek hatással vannak a koncentrálóképességre.

Mi minden okozhat koncentrációs zavart?

Hogyan kezelhető a mindennapi stressz?

A stressz különböző ingerek hatására az emberi szervezetben bekövetkező válaszreakció. A stressz-betegséget napjaink népbetegségének tartják, azonban már évezredekkel ezelőtt is ismert volt. Ilyen válaszreakciók alakultak ki őseink mindennapjaiban az élelem megszerzése kapcsán előforduló veszélyhelyzetek esetén.

Hogyan kezelhető a mindennapi stressz?

Betegségek, szervi okok

A belgyógyászati betegségek közül fontos megemlíteni a vérszegénységet, a szívműködés elégtelenségét, egyes máj- és vesebetegségeket, a magas vérnyomást, a cukorbetegséget, a vitaminhiányt, de a változókor során is romolhat a koncentráció.

A neurológiai elváltozások közül a mentális hanyatlással (demenciával) járó betegségek érintik a figyelmi funkciókat. Leggyakoribb az Alzheimer-kór és az agyi keringés zavarával járó úgynevezett vaszkuláris demencia. Az agyi vérátáramlás tartósan elégtelen volta – egyéb tünetek mellett – szintén koncentrációs nehézségekkel jár.

Pszichés okok

A koncentrációzavar legtöbbször mégis lelki jelenségekhez, pszichés betegségekhez társul.

A szorongásos betegségek (pl. szociális fóbia és egyéb fóbiák, generalizált szorongás, kényszerbetegség, pánikbetegség) különböző mértékben járhatnak a koncentrációs képesség romlásával.

Az elhúzódó stressz, túlterheltség, kiégés (burn out), a poszttraumás stressz szindróma a figyelmi funkciók jelentős hanyatlását okozhatják. Az alvás elhúzódó zavara szintén jelentős zavart okozhat ezen a téren.

A hangulati zavarok közül gyakrabban a depressziónak, de a felhangoltságnak is lehet vezető tünete a koncentrálás nehezítettsége. Paranoid kórképekben, skizofréniában, skizoaffektív zavarban szintén zavar jelentkezik ezen a területen is.

Összefoglalásként elmondható tehát, hogy a koncentráció zavara egy tünet, egy jelzés a szervezet részéről, mely – ha tartósan fennáll, vagy hirtelen nagymértékű hanyatlást mutat, - feltétlenül további belszervi vagy pszichiátriai vizsgálatokat igényel.

Dr. Pálvölgyi RitaForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Pálvölgyi Rita, pszichiáter, pszichoterapeuta
www.harmoniamuhely.hu

Rendelő: 1055 Budapest, Kossuth tér 13-15., 06-20/9419-096

Ezt olvasta már?

Cikkértesítő

Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Minden a témáról

Pszichés betegségek

Pszichés betegségek
673 cikk | 20927 regisztrált

▼ hirdetés

Infotár