Inzulinrezisztencia: a cukorbetegség előszobája

Szerző: WEBBeteg - Dr. Borsi-Lieber Katalin

Az inzulinrezisztencia azt jelenti, hogy az inzulinérzékeny szövetek inzulin jelenlétében a normálisnál kevesebb glükózt képesek csak felvenni, aminek eredménye, hogy a normális biológiai válasz létrejöttéhez jóval magasabb inzulinmennyiségre van szükség.

Az egészséges éhgyomri vércukorszint 3.9-6.0 mmol/l. Ezen tartomány alatt alacsony vércukorszintről (hipoglikémiáról), az a feletti érték esetén magas vércukorszintről (hiperglikémiáról) beszélünk. A magas vércukorszinttel járó szénhidrát anyagcsere zavarnak a nemzetközi osztályozás szerint három stádiuma van:

  • Az emelkedett éhomi vércukor érték, amikor az éhomi vércukor szint magasabb az élettani értéknél, de nem éri el a cukorbetegségre jellemző értéket.

  • A második stádiumra, a csökkent glükóz toleranciára alacsonyabb cukortűrő képesség jellemző, mint az egészségesek esetében.

  • A harmadik stádium maga a cukorbetegség.

Emelkedett éhomi vércukorszint állapotáról akkor beszélhetünk, ha az ismételt éhgyomri vércukormérések során a vénás vérben mért vércukor 6.1-6.9 mmol/l között van. Ez az állapot általában panaszmentes, azonban felismerése fontos, egyrészt mert cukorbetegség kialakulásához vezethet, illetve azért is, mert már ez az állapot is fokozhatja a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Felismerése csak rendszeresen elvégzett vércukorszint ellenőrzéssel lehetséges.

A csökkent glükóztolerancia diagnózisa az ún. orális glükóztolerancia teszt segítségével állítható fel. A vizsgálat menete: a páciensnek előzetes kb. 10 órás éhezést követően, 75 g cukor tartalmú vizet kell elfogyasztania. Az első vércukormérés, még a teszt előtt, a második mérés pedig, 120 perccel a cukor elfogyasztása után történik. IGT fennállásáról akkor beszélhetünk, ha a 120 perces érték 7.8-11.1 mmol/l között mérhető.

Hogyan vezet az inzulinrezisztencia cukorbetegséghez?

A 2-es típusú cukorbetegség

A 2-es típusú cukorbetegség (diabétesz mellitusz) kialakulásáról sokan nem is tudnak, mivel a szervezet egy ideig képes ellensúlyozni az inzulinrezisztenciát.
A 2-es típusú cukorbetegségről bővebben

Szerveink sejtjeinek jelentős része csak inzulin hatására képesek felvenni a működésükhöz szükséges glükózt. Inzulinrezisztencia (IR) esetében azonban szöveteink csak az átlagosnál nagyobb mennyiségű inzulin jelenlétében képesek a megfelelő mennyiségű cukor hasznosítására. Az inzulinrezisztencia az izomszövetek, a máj, a zsírszövetek és az agy sejtjeit érintik.

Ezt az extra inzulinszükségletet a hasnyálmirigyben lévő Langerhans-szigetek ß-sejtjei fokozott inzulintermeléssel próbálják kielégíteni. Amíg a hasnyálmirigy több inzulint termel, még nem jelentkeznek a betegség jellegzetes tünetei, így a szénhidrát anyagcsere zavara sokáig rejtve maradhat.

Kezelés nélkül azonban a ß-sejtek csak egy bizonyos határig képesek kielégíteni az inzulinszükségletet, majd kimerülnek, és már nem lesznek képesek a fokozott mennyiségű inzulin előállítására. IR esetén már gyakran ebben a stádiumban, a cukorbetegség jellegzetes tünetei alapján (szomjúság, szájszáradás, sok folyadék fogyasztása, gyakori vizeletürítés, bőrviszketés) következtetni lehet a betegségre.

Tesztelje! Önnél is fennállhat az inzulinrezisztencia? Tesztelje magát!

A diagnózisa akkor állítható fel, ha két egymást követő alkalommal a vénás vérben mért éhomi vércukorszint eléri a 7.0 mmol/l feletti értéket vagy véletlenszerű mérés során a vénás vércukor eléri vagy meghaladja a 11.1 mmol/l értéket.

Mik a kockázati tényezők?

Az inzulinrezisztencia kockázati tényezői hasonlóak a 2-es típusú cukorbetegség rizikófaktoraihoz. Általában az életkor előrehaladásával fokozódik a kockázat, de fontos tényező a fizikai aktivitás mértéke is, azaz keveset sportolóknál fokozódik az IR kialakulásának esélye.

További jelentőséggel bír az ún. testtömegindex (body mass index=BMI) 27 feletti értéke, amit egyszerűen kiszámolhatunk, ha a kg-ban mért testsúlyt elosztjuk a m-ben megadott testmagasság négyzetével. A szénhidrát anyagcsere zavarát kutatások szerint a kóros tirozin aminosavak okozzák, amelyek megzavarják a sejtek jelátvitelét, a tirozin pedig bizonyítottan a túlzott energiabevitel esetén keletkezik nagyobb mennyiségben.

Az IGT-s egyének esetében gyakori a hasi vagy centrális elhízás (ún. alma típusú elhízás) és a magas trigliceridszint (hipertrigliceridémia) is. Az inzulinrezisztencia kialakulásában az öröklődés szerepe sem elhanyagolható, de az említett életmódbeli tényezőknek nagyobb szerep jut.

Egy kutatás eredménye szerint a magzati alultápláltság miatt kialakult alacsony születési súly is előidézhet IGT-t és 2-es típusú cukorbetegséget kb. 40-60 évvel később.

Hasznos linkek!

Lehetséges az inzulinrezisztencia kezelése?

A szénhidrát anyagcsere zavara az életmód megváltoztatását teszi szükségessé: törekedni kell a testsúly normalizálására, azonban tartózkodni kell a túlzott energia bevitel korlátozásától is, figyelni kell a túlzott szénhidrát- és zsírbevitel mellőzésére, fontos a rendszeres testmozgás és a társuló betegségek megfelelő kezelése.

Jelenlegi ajánlás szerint az akut anyagcsere-kisiklással nem járó esetekben, egyéni mérlegelés alapján megengedhető az intenzív életmódkezelés önmagában, azaz nem szükséges gyógyszeres kezelés. Amennyiben azonban 6-8 hét után az életmódváltás nem hoz megfelelő eredményt, a vércukor még mindig a határérték felett található, akkor mindenképp javasolt a gyógyszeres kezelés megkezdése.

Más esetekben az elengedhetetlen életmódváltással egyidejűleg már javasolt a metformin (első választandó gyógyszer) terápia beállítása.

Célértékként minden kezelési fázisban a <7% HbA1C-érték szerepel. Terápiaváltás szükséges, ha az alkalmazott kezelés a kívánt glykaemiás kontrollt (<7% HbA1C) 3 hónap elteltével sem biztosítja.

Olvasson tovább Inzulinrezisztencia és életmódváltás - A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének ajánlásai

Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

Milyen szövődmények alakulhatnak ki?

Az inzulinrezisztencia legfontosabb szövődménye az, hogy az esetek döntő többségében átalakul cukorbetegséggé. Számos olyan betegség létezik azonban, amelynek - kezeletlen esetben - az IR fázisában lévő cukor anyagcsere zavar az okozója.

Az inzulinrezisztencia fokozott összefüggésben áll a szív-érrendszeri betegségekkel, a magas koleszterinszinttel, különösen akkor, ha az magas vérnyomással és hasi típusú elhízással párosul.

Különösen fontos a policisztás ovárium szindrómával (PCOS) és más hormonzavarokkal való összefüggés. A PCOS által érintett nők többsége inzulinrezisztenciában szenved.

Olvasson tovább Az inzulinrezisztencia szövődményei

WWEBBeteg logoForrás: WEBBeteg összeállítás
Orvos szerzőnk: Dr. Borsi-Lieber Katalin

Legutóbb frissült: 2018-02-08 17:02
Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Ha szeretne értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

CIKKAJÁNLÓ

2018. február 12-18. között 69 150 fő kereste fel orvosát. Ismerje meg a részleteket!
Mi az összefüggés a cukorbetegség és a szívbetegségek között?
A teljes kiőrlésű magvakat még a táplálkozástudományban járatlanabbak is egészségre kedvező hatásúként tartják számon. Valóban, a gabona feldolgozásának...
A glikémiás index egy számérték, mely a táplálékok besorolását jelenti egy 0-tól 100-ig terjedő skálán, a vércukorszintre gyakorolt hatásuk alapján....
A cukorbetegség (diabétesz mellitusz) a szervezet anyagcseréjének örökölhető, krónikus megbetegedése. Két nagy csoportot különíthetünk el: az 1-es...
Az inzulinkezelés elkezdésének több módja lehetséges a 2-es típusú cukorbetegek esetében. El lehet kezdeni a meglévő tablettás kezelés mellett, az úgynevezett...