A csecsemőkori stroke

A stroke csecsemőknél nagyon ritkán fordul elő, és nehéz felismerni. Mi lehet ennek az oka, és milyen esélyei vannak a kis pácienseknek a gyógyulásra?

Az esetek egy-harmadában az agyi érkatasztrófa a baba születése előtt vagy közben következik be.

Mi az oka annak, hogy sokszor későn ismerik fel a stroke-ot?

Minél kisebb egy gyermek, annál nehezebb diagnosztizálni a betegséget. A nagyon korai stroke-ot eleinte sem a szülők, sem az orvosok nem tudják felismerni, mivel hiányoznak a tipikus tünetek. A szülőknek három-hat hónappal a születés után tűnik fel, hogy valami nincs rendben, mivel a baba ekkor már többet mozog, fejlődik, és felfigyelnek a valamelyik testfelet érintő mozgászavarra.

Az idősebb gyerekeknél sem egyszerű felállítani a pontos diagnózist

Ha egy gyermek például az iskolából hazaérve nem tudja rendesen mozgatni a karját, és túl kicsi ahhoz, hogy el tudja magyarázni, mi történt, és mit is érez pontosan, keveseknek jutna eszébe stroke-ra gyanakodni.

Előfordulhat, hogy a gyermek leesik a hintáról, elesik vagy esetleg nekimegy valaminek. Sok esetben valamilyen koordinációs problémára vagy ortopédiai betegségre gondolnak először. Ezért nagyon fontos, hogy a szokatlan tünetek és panaszok hátterében megtalálják a pontos okot. Ez különösen akkor okoz nagy nehézséget, ha a tünetek néhány napon belül megszűnnek.

Milyen késői szövődmények léphetnek fel?

Az agyban egy heg marad, ami később görcsöket okozat. Néhány gyermeknél tanulási nehézséghez, figyelemösszpontosítási nehézséghez, iskolai problémákhoz is vezethet.

A legnagyobb problémát az okozza, ha nem ismerik fel a stroke-ot, a tünetek okát, és a betegség kezeletlen marad. Emiatt fennáll a veszélye egy másik súlyos stroke-nak, ami életveszélyes is lehet.

Mi okozza a stroke-ot gyermekeknél?

Felnőtteknél többnyire az elmeszesedett artériák, a magas vérnyomás és a szívritmuszavarok következtében alakulhat ki stroke. Gyerekeknél másképp van. Az ok lehet szívhiba vagy szívbetegség. Normál esetben egy valahol a szervezetben keletkezett vérrög nem kerülhet a szív bal oldalába, ami a vért az agyba pumpálja. Ehelyett a tüdő szűri ki. Veleszületett szívhibánál egy lyuk van a jobb és a bal szívfél között, ezért a vérrög átkerülhet a bal oldalba, és így a szívbe. Ez pedig stroke-hoz vezet. A csecsemőkorban illetve az újszülöttkorban is előfordulhat vérzéses stroke, melynek oka lehet például szülési sérülés, trauma.

Egyéb okai is lehetnek a stroke-nak, így például fertőzések, a magzatot a szülés közben ért stressz vagy oxigénhiány.

Vannak gyerekek, akiknek veleszületett hajlamuk van a vérrögképződésre, náluk gyakran spontán alakul ki vérrög, ami az agyba kerülve stroke-hoz vezet.

Kisbabák születhetnek érszűkülettel is, a szűkület egész pontosan az agyat ellátó artériákat érinti, oka lehet az erek gyulladásával járó fertőzés. Az érfalban képződik vérrög, ami a vérárammal az agyba jut. Számos fertőzés szóba jöhet, ami stroke-ot okozhat, egyik leggyakoribb a bárányhimlő. A vírusok az agyi erek gyulladását okozhatják.

A stroke-nak tulajdonképpen nem lehet egyetlen oka, mindig több tényező együttese okozza. A kezelés megkezdése előtt meg kell találni a kockázati tényezőket, amelyek az egyes gyermekeknél a stroke-hoz vezettek.

A gyermekek agya gyorsabban regenerálódik, mint a felnőtteké?

A gyermeki agy még fejlődik, alapvetően sokkal rugalmasabb, jobbak a gyógyulási esélyek. Ha az egyik agyrégiót a stroke károsította, egy másik agyterület át tudja venni a szerepét. Ha például az újszülött beszédközpontja sérült meg, a gyermek akkor is megtanulhat teljesen normálisan beszélni. Az agy ezen képessége az életkor előrehaladtával csökken. Egy 14 éves gyermek beszédközpontjának károsodása után az agy sokkal nehezebben kompenzál.

Forrás: WEBBeteg
Bak Marianna, biológus szakfordító; NetDoktor.de
Lektorálta: Dr. Csuth Ágnes, családorvos