Női nemi szervek

A képek szerzői jogi védelem alatt állnak, felhasználásuk törvénysértő.

A belső női nemi szervek: hüvely, méh, petefészek

A méh körte alakú, több rétegű izomrendszerrel rendelkező szerv, melynek feladata a terhesség alatt a megtermékenyített petesejt befogadása, védelme és táplálása. A méh helyzetét a kismedencében szalagrendszerek biztosítják.

A méh része a méhnyak, amelynek hüvelyi része a méhszáj, a kismedencében található méhtest, ami a nyakhoz képest előrehajolt helyzetben van.

A méhet kívülről hashártya borítja, a belső felületén lévő nyálkahártya az első menstruációtól a menopauzáig havonta leválik és megújul.

A méhnyaktól a külső hüvelynyílásig terjedő izmos falú cső a hüvely.

A méhtest két oldalán helyezkedik el a két petevezeték és a két petefészek. A petefészeknek kettős szerepe van: női ivarsejteket (petesejteket) és női nemi hormonokat termel. Ez utóbbiból két csoportot különböztetünk meg, az ösztrogéneket és a progesztagéneket.

A normális nemi ivarérettség időszakában, a petefészekben a petesejt egy érési folyamaton megy át, és kialakul belőle és a körülötte lévő sejtekből az úgynevezett tüsző.

Ez a tüsző termeli az ösztrogéneket, más néven tüszőhormonokat. Nagyjából a folyamat közepén a megérett petesejt kiszabadul a tüszőből (ez az ovuláció), és bejut a petevezetékbe.

Ha ekkor találkozik a hímivarsejttel, megtermékenyül és beágyazódik a méhbe. Amennyiben nincs fogamzás, akkor a petesejt 2-3 nap alatt elpusztul.

A tüszőből kijutott petesejt helyén megjelenő új sejtek termelik a progesztagént, más néven sárgatesthormont. Ennek egyik fő feladata, hogy előkészítse a méh nyálkahártyáját az megtermékenyült petesejt befogadására.

Ha nem történik fogamzás, akkor ez az előkészített nyálkahártya leválik, és a hüvelyen át kiürül a szervezetből – ezt nevezzük menstruációnak.

Amennyiben nem alakul ki várandósság, az ovulációs és a menstruációs ciklus általában 2-2 hetenként ismétlődik. A ciklus első napjának mindig a menstruáció első napját tekintjük.


LEGFRISSEBB TARTALOM