Fehérje (összfehérje)
Adatlap - Fehérje (összfehérje)
vérvizsgálat
Mikor végzik?
A fehérjék minden sejt és szövet építőelemei, a vérben a véralvadási rendszer tagjai, hormonok, szállítómolekulák, enzimek, az immunrendszer működésében résztvevő antitestek lehetnek. A szérum, illetve plazma összfehérje több mint 100 szerkezetileg ismert fehérjéből áll. A fehérjék vérszintje számos ok (táplálkozás, májbetegség, vesebetegség) miatt csökkenhet vagy növekedhet. A kóros vizsgálati eredmény esetén az okok felderítésére újabb tesztek végzendők.
Előkészületek
Nem szükséges speciális előkészület a páciens részéről.
Fehérje (összfehérje) normálérték:
60 - 80 g/l
Ha magasabb...
Az extrém magas fehérjekoncentráció a vér áramlási tulajdonságainak romlását okozza. A magas fehérjeszint oka lehet krónikus gyulladás, folyadékvesztés (hányás, hasmenés), vérfehérjéket termelő sejtek burjánzása.
Ha alacsonyabb...
A fehérjék alacsony vérszintje a vízháztartás zavarát okozza, az érpályából a víz a szövetek felé áramlik, vizenyő (ödéma) alakul ki. Az alacsony fehérjeszint (hypoproteinaemia) oka lehet csökkent fehérjeszintézis, súlyosan Hiányos táplálkozás (malnutritio), felszívódási problémák, súlyos májkárosodás (pl. májzsugor), előrehaladott neopláziák, fokozott fehérjevesztés, Crohn-betegség, colitis ulcerosa, Whipple-kór, nephrosis szindróma, kiterjedt égés, ascites-szel járó betegségek. De okozhatják különböző daganatos betegségek is.
