A visszérbetegség kialakulása
frissítve:
A visszérbetegség (varicositas), azaz a felületes vénák kitágulása, kanyargóssá válása Magyarországon igen gyakori betegség. Becslések szerint a harminc-ötven év közöttiek tizedét érinti, míg a hetven felettiek esetében minden második embernél észlelhetőek a tünetei.
Visszérbetegségről |
| 7/1 A visszérbetegség kialakulása 7/2 Mi hajlamosít a visszértágulatra?7/3 A visszérbetegség fokozatai 7/4 Milyen vizsgálatokra számíthat? 7/5 Hogyan kezelhető a visszeresség? 7/6 Visszér - Mit tehet erei védelmében? 7/7 Ha kezeletlen marad a visszértágulat |
A szív felől a szövetek felé az azok működéséhez szükséges oxigénben dús vért a verőerek (artériák) szállítják. Miután az oxigént és a tápanyagokat felveszik a környező szövetek, a visszerek (vénák) feladata a vér visszapumpálása a szív felé. Visszere tehát mindenkinek van, így helytelenül használjuk a köznyelvben a "visszeresség" kifejezést a vénák tágulatával járó visszérbetegség jelölésére.
A visszér rendszer betegségeinek döntő többsége az alsó végtagokon következik be. Oka a "felegyenesedett" életmód. Az ember fejlődéstörténete során kialakult két lábon járáshoz az alsó végtag erei nem alkalmazkodtak kellőképp, és a láb vénás rendszerét a tartós ülő vagy álló helyzetben túlzottan megterheljük.
A felületes vénák kitágulásában kulcsszerepe van a vénabillentyűk elégtelen záródásának. A nem záródó billentyű miatt megnő a nyomás a szívtől távolabbi érszakaszban, emiatt ezeken a területeken kitágulnak, kanyargóssá, merevfalúvá válnak az erek.
A vénafal károsodásának másik fontos faktora a fehérvérsejtek "csapdába esése". A megnövekedett vénás nyomás miatt a kiserekben fehérvérsejt dugók alakulnak ki, melyek a belőlük felszabaduló enzimek segítségével károsítják az érfalat. A hajszálerek és a kis vénák fala emiatt áteresztővé válik, még több folyadékot és salakanyagot engedve a környező szövetekbe.
A visszérhálózat működése |
| Megkülönböztetünk az alsó végtagon felületes és mély vénás hálózatot, valamint az e kettőt összekapcsoló vénákat. A mély rendszer a csontokhoz közeli rétegekben, az izmok között, a felületes a bőr alatt futó erekből áll. Egészséges körülmények között a vér a felületes erekből a mélyek felé, onnan a szív irányába áramlik. A gravitációval ellentétes véráramot az izmok összehúzódása pumpaként biztosítja, miközben a visszafolyást az erekben lévő billentyűk akadályozzák meg. |
Elsődleges és másodlagos visszérbetegség
A billentyűk elégtelen működése hátterében lehet öröklött hajlam, a kötőszövetek veleszületett gyengesége. A visszérbetegség ezen formáját nevezzük elsődlegesnek. Ezen betegeknél észlelhetőek a kötőszöveti gyengeség egyéb tünetei is, úgymint lúdtalpasság, aranyeres csomók megléte, sérvek, és megfigyelhető ezen kórképek halmozódása, gyakoribb előfordulása az adott családokban.
A visszérbetegség másodlagos formájáról akkor beszélünk, amikor a billentyűk nem megfelelő záródása a mély vénás rendszer elzáródása miatt (mélyvénás trombózis) alakul ki. A mély vénák vérrög okozta elzáródásának oka pedig lehet műtét, szülés, baleset. Kialakulhat hosszantartó fekvés kapcsán, a lassult véráram miatt. Előidézhetik szájon át szedett fogamzásgátlók is az arra hajlamos fiatal nőkön. Mélyvénás elzáródás daganatos állapotokban és egyes autoimmun betegségek esetében is létrejöhet.
A visszeresség két formája természetesen keverten is előfordulhat. Akármelyik formája is áll fenn a betegségnek, a szövődmények, a kialakuló bőrtünetek azonosak lesznek.
| Varikozitás |
 |
Folytatás Mi hajlamosít a visszértágulatra?
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Gál Mónika, bőrgyógyász
