Visszér és női hormonok

Szerző: WEBBeteg - Dr. Bodnár Edina

A visszeresség megjelenését a női nemi hormonok jelentősen befolyásolják, ezért nők esetében sokkal gyakoribb a visszeresség. A női nemi hormonoknak hatása van a visszérrendszerre, ezért érthető, hogy miért csak pubertás után jelennek meg a nőkben a felületes hajszálerek, a pókvénák, illetve a tágult visszerek.

A visszeresség

A felületes vénák kitágulását a felületes vénákban megnövekedett nyomás okozza, mely a visszér kiürülését nehezíti. A megnehezített kiürülés miatt a mögöttes vénaszakaszokban pangás lép fel. A pangás miatt a vénafalra fehérvérsejtek tapadnak ki, melyek bizonyos érfalkárosító anyagok termelése révén tönkreteszik a visszerek falát, melynek eredménye a vénafal kitágulása.

Felmérések szerint a terhesek ötven százalékának vannak tágult visszerei, melyek hetvenöt százaléka az első, húsz százaléka a második, és öt százaléka a harmadik trimeszterben alakul ki. Ebből a felmérésből az következik, hogy a hormonális változás az elsődleges kiváltó ok, nem pedig a növekvő magzat térszűkítő, vénakompressziót okozó hatása.

A magzat térszűkítő hatása nem magának a visszereknek a kialakulásában, hanem inkább a visszeresség romlásában, a betegség progressziójában van. A terhességi visszérbetegség kialakulásának elsődleges oka tehát a terhességi hormonok (oestradiol, progesteron) megjelenése, melyek különböző mechanizmusok révén vezetnek a visszértágulatok megjelenéséhez. Ezen mechanizmusok között szerepel a különböző erek közötti összeköttetések (arteriovenosus shunt) megnyílása.

A másik, fontosabb mechanizmus az, amikor hormonhatásra (a terhesség során termelődő hormonok feladata a simaizmok, elsősorban a méh simaizmának tágítása) csökken a visszerek tónusa, mely miatt a vénafal nem képes ellenállni a véroszlop nyomásának, így a véna kitágul. Ilyen esetekben a vénatágulat következtében, tehát másodlagosan alakul ki billentyűelégtelenség.

A terhesség alatt kialakuló visszerek jellegzetességei

A terhességi visszerek annyiban különböznek a szokványos visszerektől, hogy a tágult erek feszesebbek, tágabbak, vörhenyesebb színűek, kiterjedtebbek.

Az alsó végtagi visszértágulatokon kívül speciálisan terhességben jelennek meg a gáttáji és a kismedencei vénatágulatok. A gáttáji visszeresség esetén a nagyajkakon vagy a gáttájon vannak tágult vénák. A kismedencei visszeresség kismedencei pangás szindróma képében jelenik meg, melyre jellemző az alhasi fájdalom, gáttáji húzó érzés, erőteljes vizelési inger, valamint látható visszértágulat a külső nemi szerveken, a gáttájon és a lágyékhajlatban.

Ezek a speciális visszerek általában nem az első terhesség alkalmával, hanem többszörös terhességet követően alakulnak ki, és a legtöbb esetben a szülés után csaknem teljesen visszafejlődnek.

A terhesség alatt kialakult visszeresség nem jelent közvetlen veszélyt sem a kismama, sem a magzat számára, viszont jelentős életminőség romlást okoz. Ezen kívül esetleges komplikációkat okozhat, melyek közül a felületes visszérgyulladás a leggyakoribb.

A terhesség alatt kialakult visszerek akár teljesen el is tűnhetnek

Jó hír azonban az, hogy szülés után a hormonszintek csökkenésével a visszerek visszanyerhetik tónusukat, újra ellent tudnak állni a véroszlop nyomásának, a tágult vénák részben vagy teljesen visszafejlődnek. Természetesen csak a terhesség során kialakult visszerek húzódnak vissza, a terhesség előtt is meglévő visszerek sajnos már nem tudnak visszafejlődni. Azonban a terhesség alatt megjelenő és a szülés után is megmaradó kisfokú visszeresség elindítója lehet a visszérbetegség folyamatának, és az újabb terhességek az állapot súlyosbodásához vezethetnek.

Komoly gondot jelenthet a terhesség vállalása már meglévő visszérbetegséggel, mert a fennálló vénatágulat a terhesség alatt jelentősen romlik, kellemetlen panaszok, helyrehozhatatlan bőrszövődmények, ismétlődő visszérgyulladások, trombózis alakulhat ki. Mindezek miatt a terhesség előtt érdemes a visszérműtét elvégzése, mert ugyan nem lehet garantálni a kiújulás mentességet, de az ismételten fellépő kisfokú visszértágulat könnyebben megoldható.

Dr. Bodnár Edina, bőrgyógyász
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Bodnár Edina, bőrgyógyász

Legutóbb frissült: 2017.09.28 17:25
Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Ha szeretne értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

CIKKAJÁNLÓ

 Akut fájdalom
Nem szükséges mindig orvoshoz fordulni. De mikor kell mégis?
Nem kizárólag a nők problémája, gyakran előfordul a férfiaknál is.
A visszérbetegség (varicositas), azaz a felületes vénák kitágulása, kanyargóssá válása Magyarországon igen gyakori betegség. Becslések szerint a harminc-ötven...
Lábszárgörcsök, visszeresség, seprűvénák, trombózis... A vénákat érintő betegségek nem csak esztétikai problémát jelentenek. Komoly betegségek,...
A visszérbetegség, a krónikus vénás elégtelenség következtében kialakult panaszok (nehéz-láb érzés, alsó végtagi duzzanat, ödéma, égő fájdalom,...
A visszérbetegség kezelése belgyógyász, érsebész és bőrgyógyász közreműködését egyaránt igényli, ugyanakkor az eredményes terápia a betegtől...
A visszeres panaszok megjelenését, későbbi szövődmények kialakulását nemcsak az orvos által előírt gyógyszerekkel, kompressziós fásli viselésével,...
A családi öröklődés, az életkor, az életmód és a testsúly mellett a szülés a visszértágulat egyik leggyakoribb rizikófaktora. Amennyiben Ön már...