Krónikus veseelégtelenség

Szerző: WEBBeteg - Dr. Dobi Gyöngyi

Krónikus veseelégtelenségnek nevezzük a vesefunkció visszafordíthatatlan károsodását, amelynek következtében a vese által normálisan kiválasztott salakanyagok felhalmozódnak a vérben.

A téma cikkei

10/1 Mit mutat a laboreredmény? - Vesefunkció
10/2 Kik hajlamosak veseelégtelenség kialakulására?
10/3 Gyógyszerek által okozott vesekárosodás
10/4 Az akut veseelégtelenség
10/5 Krónikus veseelégtelenség
10/6 A dialízis formái
10/7 A veseátültetés
10/8 Veseelégtelenség - Milyen betegségekre hajlamosít?
10/9 Gyógyszerszedés vesebetegség esetén
10/10 Diéta krónikus veseelégtelenség esetén

A vesefunkció beszűkülése a szervezetben lévő folyadék egy részének visszatartásához vezet. A vesének a kalcium kiválasztásában, a D-vitamin képzésében, valamint a vérképzésben betöltött funkciója is károsodik.

A krónikus veseelégtelenség kezdete tünetmentes is lehet. Később, a betegség előrehaladásával egyre több tünet jelentkezik. A tünetek egy része a vérben visszamaradt salakanyagok következménye. Ilyen panaszok a fáradékonyság, a gyengeség, a fejfájás, a nehézlégzés, az étvágytalanság, a fogyás, a hányinger, hányás. A folyadék visszatartásának következménye a vizenyősödés (ödema), mely főként a bokákon, lábszárakon, valamint az arcon jelenik meg.

A kalcium kiválasztás zavara, valamint a D-vitamin képződés csökkenése együttesen vezetnek a csontképzés zavarához, csontritkulást okozva. A vese működés zavara következtében vérszegénység (anaemia) is kialakul, mivel csökken a vese által termelt vérképzést segítő anyag (erythropoetin) képződése.

A krónikus veseelégtelenség kialakulásának okai

A krónikus veseelégtelenség kialakulásához leggyakrabban vezető állapotok az alábbiak.

  • Cukorbetegség (diabétesz)
  • Magasvérnyomás-betegség (hipertónia)
  • Krónikus vesegyulladások, amelyek érinthetik a vizeletkiválasztó szervecskéket, a vese szövetközti állományát (krónikus interstitialis nephritis), és a vesemedencét egyaránt. Kialakulásához a húgyutakban lévő különböző szűkületek vezetnek. Ezek a vizelet kiválasztást akadályozzák, ezzel vizeletpangáshoz és krónikus gyulladás fenntartásához vezetnek.
  • A vese cisztás átalakulásával járó betegsége (polycystas vese).

A betegség stádiumai

A krónikus veseelégtelenséget 4 stádiumba szokás osztani. Az egyes stádiumokban eltérőek a laboratóriumi leletek (elsősorban a kreatininszint), a tünetek és természetesen a terápia is változó.

Az I. stádiumban az úgynevezett teljes kompenzáció szakaszában a szérum kreatitin szintje kisebb, mint 120 umol/l. A páciens általában tünetmentes, esetleg enyhe fáradékonyság, levertség észlelhető.

A II. stádiumban (kompenzált retentio) a szérum kreatinin szint 130-800 umol/l, ekkor már vérszegénység (anaemia) is észlelhető. Csökkent teljesítőképesség, hányinger, vizenyősödés, magas vérnyomás, kezdődő csontritkulás észlelhető.

A III. stádiumban (dekompenzált retentio) a szérum kreatinin szintje 800-1200 umol/l, fokozódó vérszegénység, ionzavarok (magas káliumszint), a vér fokozódó savasodása észlelhetők. A beteg terhelhetősége minimális. A vérnyomás tovább emelkedik, fokozódik a vizenyősödés, a szívelégtelenség, a tüdővizenyő mértéke. Hányinger, idegbántalom (polyneuritis), szívburokgyulladás (pericarditis) és mellhártyagyulladás (pleuritis), valamint szívritmuszavarok is megfigyelhetők.

A IV. stádium a terminális veseelégtelenség, a húgyvérűség (uraemia) szakasza. A szérum kreatinin szintje 1200 umol/l feletti. Az eddig észlelt tünetek kiteljesedését észlelhetjük. Feltétlenül vesepótló kezelésre (dialízis) van szükség.

Diagnózis és kezelés

A vese
A vese

A krónikus veseelégtelenség kialakulását leginkább a szérum urea és kreatinin szintjének emelkedése kíséri, ezek mellett szükséges a szérum ionok (nátrium, kálium, kalcium), a vérkép és a vizelet rendszeres ellenőrzése.

A krónikus veseelégtelenség diagnózisának felállításakor azonnal el kell kezdeni a vese elégtelen működéséhez vezető ok keresését és kezelését. Az időben felfedezett eltérés kezelése megállíthatja a krónikus veseelégtelenség előrehaladását. A cukorbetegek és a magasvérnyomás-betegek esetében a veseelégtelenség kialakulásakor általában már ismert a kiváltó ok, náluk ilyenkor az alapbetegség még körültekintőbb kezelése a cél.

A hasi ultrahang vizsgálat fényt deríthet zsugorodott vesékre, polycystás veseelváltozásra, valamint a vizeletelvezető rendszert érintő elváltozásokra is. Vérvizsgálattal, illetve a vese szövetéből történő mintavétellel a vese gyulladásos folyamataira, illetve az azt kiváltó okokra következtethetnek.

Diéta
Fontos a megfelelő étrend: a diétának biztosítania kell a megfelelő kalóriabevitelt, ugyanakkor a szükséges legkevesebb fehérjét kell fogyasztani, mert ezzel a vese terhelése mérsékelhető. Nézzen utána élelmiszerei tápanyagtartalmának!

A krónikus veseelégtelenség kezelésében az első három stádiumban megfelelő diétával, illetve gyógyszeres kezeléssel megakadályozható, vagy lényegesen lassítható a veseműködés további romlása. A vérnyomáscsökkentő szerek közül az ún. ACE-gátlók részesítendők előnyben, mivel ezek lassítják leginkább a betegség előrehaladását. Vízhajtókat abból a megfontolásból adnak, hogy a vizeletképzés fokozásával serkenthető a salakanyagok kiválasztása. Amennyiben D-vitamin hiány van, annak pótlása szintén szükséges. A vérképzés serkentése erythropoetin injekcióval érhető el.

A IV. stádiumban a művesekezelés elindítása elengedhetetlen. A művesekezelés olyan külső beavatkozás, mely a hiányzó vesefunkciót pótolja. Három formája van: haemodialízis, haemofiltráció és hashártyán keresztüli (peritonealis) dialízis.

A művesekezelés

A haemodialízis és a haemofiltráció lényegileg hasonló eljárások. A testből (leggyakrabban az alkar egyik vénájából) a vért egy speciális készülékbe vezetik, mely kiszűri a vérplazmából a salakanyagokat, így helyettesítve a veseműködést. Az ilyen módon megtisztított vért juttatják vissza a páciens érpályájába. A vesepótló kezelés egyszeri időtartama 4-8 óra, és a krónikus veseelégtelen betegekben általában hetente három alkalommal végzik. A művesekezelésre hosszú távon rászorulók esetén a dialízis megkönnyítése érdekében gyakran egy úgynevezett "Cimino-shunt"-öt (egy alkari verőér és gyűjtőér összekapcsolása) készítenek.

A hashártyán keresztüli dialízis esetén tulajdonképpen a hashártyával igyekeznek a veséket helyettesíttetni. Az általános folyamat során a hasfalon keresztül bevezetett és rögzített katéteren keresztül megfelelő mennyiségű és összetételű folyadékot juttatnak a hasüregbe, várnak 2-3 órát, majd a folyadékot lebocsátják. Ezt a folyamatot napi 4-5 alkalommal ismétlik.

A végstádiumú veseelégtelenség legjobb életminőséget nyújtó megoldása a veseátültetés.

Dr. Dobi Gyöngyi, belgyógyász

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Dobi Gyöngyi, belgyógyász

Legutóbb frissült: 2017.04.26 07:38
Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Ha szeretne értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

CIKKAJÁNLÓ

 Sclerosis multiplex
Miért ritkább a férfiaknál? Ebben a tesztoszteronnak is szerepe lehet.
Nem kizárólag a nők problémája, gyakran előfordul a férfiaknál is.
A policisztás vesebetegség a vese ritka, öröklődő megbetegedése. Kezdetben a tünetek nem specifikusak: hasi vagy deréktáji fájdalom tapasztalható.
A vesekövesség kezelése csak a meglévő kövek eltávolítását és az általuk okozott panaszok megszüntetését célozhatja. Amennyiben azonban valakinek...
Az életminőséget jelentős mértékben rontó, eleinte észrevétlenül, különösebb tünetek nélkül, csendesen támadó vesebetegség (egyes szakértők...
Az urológiai szervek sérülései (traumái) ismertetése előtt érdemes tisztázni azok elhelyezkedését. A leggyakoribbak a vesék sérülései, és azok között...
Hat év várakozás helyett már hónapokon belül kapnak új vesét a magyar kisgyermekek a részleges Eurotransplant csatlakozás, vagyis 2012 januárja óta....