Segítünk felismerni a betegségeket - Így végezze az önvizsgálatokat

Nem lehet elégszer hangsúlyozni a tényt, hogy egy-egy daganatos elváltozás korai észlelése és a korai szakaszban adott orvosi kezelés jelentősen megnöveli a túlélési esélyeket. Ennek tükrében igen fontos, hogy bizonyos önvizsgálatokat havi rendszerességgel mindenki végezzen el. Milyen önvizsgálatok ajánlottak?

Mire kell figyelni az emlő önellenőrzése során?

Az emlő havonkénti önvizsgálatát 20 év felett minden nőnek ajánlott elvégezni, mégpedig a menstruáció utáni héten, mivel a hormonális állapot miatt ilyenkor a leginkább felismerhetők az esetleges elváltozások.

Fontos azonban tudni, hogy az önvizsgálat nem helyettesíti, csak kiegészíti a mammográfiás szűrővizsgálatot. A mammográfia segítségével átlagosan két évvel hamarabb felismerhetővé válik az emlőcarcinóma, mint tapintással, a korai diagnózis és kezelés pedig a túlélés szempontjából elengedhetetlen.

Az önvizsgálatot az emlők megtekintésével érdemes kezdeni. Elsőként figyelje meg, hogy az előző, a menstruációs ciklus hasonló időszakában elvégzett megtekintéshez képest van-e valamilyen változás az emlők méretében, körvonalában, a mellbimbók elhelyezkedésében. A kérdésekre a választ feltartott és leengedett karok mellett is meg kell adni! Ezután körkörös mozdulatokkal finoman végig kell tapintani az emlők egészét felemelt és leengedett karok mellett.

Bővebben Milyen lépései vannak az emlő részletes önvizsgálatának?

A pajzsmirigy önvizsgálata

A pajzsmirigy elváltozásai számos tünet kialakulásában játszhatnak szerepet.

Attól függően, hogy alul-, vagy túlműködés alakul ki jelentkezhet hízás, székrekedés, aluszékonyság, fázékonyság, vagy épp felgyorsult beszéd és gondolkodás, hasmenés, izzadás, magas pulzusszám.

Az általános tünetek mellett a pajzsmirigy betegségei olyan összetett kórképek kialakulását is elősegíthetik, mint például a meddőség, vetélés, a magas koleszterinszint, szívritmuszavarok, elhízás vagy a depresszió.

Ha valaki rendszeres időközönként elvégzi az alábbi mozdulatokat, korai stádiumban észlelheti az elváltozásokat, s így hamarabb kerül szakorvoshoz. Az önvizsgálathoz mindössze egy pohár víz és egy tükör szükséges.

Bővebben A pajzsmirigy önvizsgálatának lépései

A herék önvizsgálata

A 15-35 év közötti férfiak körében leggyakrabban előforduló rákos megbetegedés a hererák. Korai felismeréssel szinte 100 százalékosan gyógyítható a betegség, ezért is fontos a rendszeres önvizsgálat.

Tovább Bővebben a hererákról

Fontos, hogy a fiúk már 13-15 éves korban elkezdjék rendszeresen, legalább havonta egyszer megvizsgálni a heréiket, megtanulják érzékelni azok normális állapotát, mert csak így fogják tudni a későbbi eltéréseket felismerni.

A herevizsgálatra a legalkalmasabb időpontot egy meleg fürdő, vagy zuhany utáni percek jelentik, mikor a herezacskó izomzata ernyedt állapotban van.

Bővebben A herék önvizsgálata három lépésben

A szájüregi daganatok korai tünetei és az önvizsgálat fontossága

A szájüregi daganat az egyik leggyakoribb tumoros megbetegedés ma Magyarországon. Ez a tény azért meglepő, mert a betegség korai jelei hamar észrevehetőek és a korai diagnózist követő, időben elkezdett terápia lényegesen kevesebb szenvedéssel jár és sokkal eredményesebb, mint a későn elkezdett kezelés.

Legtöbben sajnos csak komoly fájdalom esetén megyünk fogorvoshoz, pedig függetlenül attól, hogy milyen panasszal érkezünk a fogászatra, ott rutinszerűen átvizsgálják szájüregünket is. Ez pedig jó alkalom lehetne a daganatos betegség első jeleinek felfedezésére.

E mellett azonban egy egyszerű és rendszeresen elvégzett önvizsgálattal is nagyon sokat tehetünk a korai diagnózis érdekében! A daganat korai jeleit ugyanis, – az ún. precancerozisokat – ha tudjuk, mit keresünk, mi magunk is korán felfedezhetjük.

Bővebben Milyen tünetekre kell figyelni a szájban?

A melanoma felismerése - Az anyajegyek vizsgálata

Melanoma - Önvizsgálat esetén fontos szempontok

A melanoma a festék tartalmú sejtek rosszindulatú burjánzása. A bőrből kiinduló rosszindulatú daganatok 2-3 százalékát alkotja, a leggyakoribb daganatok listáján a nyolcadik helyen áll. A melanoma rendkívül rosszindulatú daganat.

A belső szervekbe, májba, agyba, tüdőbe, csontokba korán ad áttétet. Késői felismerés esetén a betegek fele szervi áttétben meghal, korai felismerésekor ez az arány 10 százalék körüli értékre csökkenthető.

A melanomás betegek száma az utóbbi évtizedekben ijesztően növekszik, amit a környezeti hatásokkal, elsősorban a túlzott napozással magyarázunk. Nagyon fontos a közönséges anyajegy, az atípusos anyajegy és a melanoma elkülönítése.

Tovább A melanoma tünetei és kezelése

Forrás: WEBBeteg összeállítás
Orvos szakértőnk: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus