A COVID-19 veszélyesebb a terhes nőkre és magzataikra, mint eddig gondolták

A járvány kitörését követő első hónapokban úgy vélték, hogy a COVID-19 nem jelent nagyobb veszélyt a terhes nőkre és magzataikra. Időközben összegyűltek adatok több mint 11 000 terhességről a világ több pontjáról, amelyek kissé megváltoztatták a korábbi vélekedést.

Ezek alapján a SARS-CoV-2 okozta fertőzés a várandós nőkre és magzataikra nézve valamivel nagyobb kockázatot hordozhat magában, mint eddig gondolták. Noha összességében nem tekinthető nagynak ez a rizikó, mégiscsak nyilvánvalóan kockázatosabb, ha a leendő anyuka megfertőződik, mint ha nem fertőződne meg.

Túl nagy aggodalomra azonban nincs ok, viszont elengedhetetlen, hogy a várandós nők kiemelt figyelmet fordítsanak a megfertőződés megelőzésére és tegyenek meg minden tőlük telhetőt a megelőzés érdekében.

Terhes nőknél gyakoribb a súlyos lefolyás

A legtöbb kismama fiatal nő. S minthogy a fiatalok esetében a COVID-19 súlyos lefolyásának kockázata kisebb, mint időseknél, a terhes nők alapkockázata is alacsonyabb. Maga a terhesség azonban ezt növeli.

Egy francia tanulmány megállapítása szerint a fertőzött terhes nőknél kb. 62 százalékkal nagyobb annak a valószínűsége, hogy állapotuk olyan mértékben súlyosbodhat, ami intenzív orvosi ellátásukat teszi szükségessé, összevetve a fertőzött, termékeny korban lévő, de nem terhes nőkkel. Annak a valószínűsége pedig, hogy lélegeztetésre szorulnak, 88 százalékkal nagyobb a várandósoknál. A halálozási kockázat azonban a terhes nőknél is csekély marad ebben a korcsoportban.

A fertőzött terhes nőknél ritkábban jelentkezik láz és izomfájdalom, mint más fertőzötteknél

Elsőre furcsának tűnhet, hogy a terhes fertőzöttek körében ritkábban jelentkeznek a betegségre egyébként általában jellemző olyan tünetek, mint a láz és az izomfájdalmak.

Ennek egyik lehetséges magyarázata, hogy a terhes nők immunrendszere „visszafogja magát”, kisebb hatásfokkal működik, ennek célja pedig az, hogy az anyuka immunrendszere ne támadja meg a magzatát – aki bizonyos értelemben egy idegen test a saját szervezetében. Ez magyarázatot ad egyes tünetek hiányára vagy gyenge kifejeződésére.

Emiatt a várandós nők vírussal szembeni ellenálló képessége is gyengébb. Ezzel magyarázható az is, hogy miért van az, hogy az influenza – bár nem gyakoribb – súlyosabb lefolyású terhes nőknél. Ezért is javasolt a terhes nők számára, hogy beadassák maguknak az influenza elleni védőoltást.

Több rizikófaktor – rosszabb prognózis

A COVID-19 súlyos lefolyású formájának kockázata különösen akkor emelkedett, ha a terhes nőnél egyéb rizikófaktorok is fennállnak, ilyenek:

• a magas anyai életkor
• a terhességben normálisnál magasabb BMI index, vagy a terhességet megelőzően már magasabb BMI index
• a magas vérnyomás
• a cukorbetegség (terhesség előtt már fennálló vagy terhességi).

Ez a cikk is érdekelheti Várandósság és optimális súlynövekedés

Ezek a tényezők (tehát magasabb életkor, magas BMI, magas vérnyomás, cukorbetegség) mindenkinél (nem csak terhességben) növelik a COVID-19 súlyos lefolyásának kockázatát.

Koraszülés és vetélések

Az anya SARS-CoV-2-fertőzése a magzatra is negatív hatást gyakorolhat. Az említett tanulmány szerint a fertőzött nők gyermeke háromszor nagyobb valószínűséggel jön idő előtt a világra, mint a nem fertőzött anyukáké. Az azonban nyitott kérdés, hogy ezek a koraszülések valójában mekkora arányban írhatóak teljesen a koronavírus számlájára, illetve mekkora mértékben játszott bennük szerepet a koronavírus-fertőzés, és mennyiben játszhattak szerepet más tényezők.

Annak lehetséges magyarázata, hogy a fertőzés növeli a koraszülés kockázatát, az lehet, hogy a SARS-CoV-2 a méhlepényt (placenta) is érintheti. Ha ez megtörténik, a méhlepény gyulladásos állapotba kerülhet, ilyenkor gyakoribb a véralvadékok, vérrögök képződése. Emiatt a magzat vérellátása és ebből kifolyólag a tápanyagellátása is romlik.

Azonban más okok is szóba jönnek. Például a tanulmányban vizsgált néhány esetben lehet, hogy szándékosan indították meg korábban a szülést, hogy a súlyos beteg anyát jobb ellátásban tudják részesíteni. Azonban olyan tényezők, mint például a túlsúly és elhízás – amelyek a nem terhes fertőzötteknél is súlyosabb lefolyást okoznak – is állhattak egyes koraszülések hátterében.

Ez a cikk is érdekelheti A koraszülött gyerekekről

A vetélések és halva születések száma a COVID-19-fertőzött kismamák körében is csekély volt.

Ez a cikk is érdekelheti A vetélések típusai

A magzat is megfertőződhet, de nagyon ritkán

Annak a valószínűsége, hogy a magzat megfertőződik az anyaméhben, az újabb ismereteink szerint is nyilvánvalóan nagyon csekély. Azonban lehetséges. Időközben egyre több olyan esetet dokumentáltak, amelyben úgynevezett vertikális átvitel történt, azaz a fertőzés az anyáról terjedt át a magzatára.

A vizsgálat eredményei összesen 11432 terhes nő adatait tartalmazó 77 tanulmányon alapulnak. E tanulmányok ugyan formailag és minőségükben is különbözőek, azonban ezt az elemzés során figyelembe vették – hangsúlyozzák a kutatók.

Tovább Félelmek a várandóssággal kapcsolatban a koronavírus-járvány idején

Forrás: WEBBeteg
Bak Marianna, biológus szakfordító; Covid-19: Für Schwangere riskanter als gedacht? (NetDoktor.de)
Lektorálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus