A tüdőrák típusai

Szerző: WEBBeteg összeállítás - Holányi Péter,
Lektorálta: Dr. Méhes Gábor, patológus

A világszerte legtöbb áldozatot követelő daganattípus a tüdődaganat. A tüdőt érintő rákos megbetegedés tüneteket már csak előrehaladott stádiumban okoz, ezért kiemelten fontos a szűrővizsgálatokon való rendszeres részvétel. Milyen típusai lehetnek a tüdődaganatnak?

A téma cikkei - Tüdőrák
8/1 Tüdőrák - A leggyakoribb daganatos megbetegedés
8/2 Mi hajlamosít a tüdőrák kialakulására?
8/3 A tüdőrák tünetei
8/4 A tüdőrák diagnózisa
8/5 A tüdőrák típusai
8/6 A tüdőrák kezelési lehetőségei
8/7 Életmódtanácsok tüdőrákkal küzdőknek
8/8 Hogyan előzzük meg a tüdőrák kialakulását?

A patológiai diagnózis ismeretében a beteget kezelő szakorvos csapatnak (onkoteam) döntenie kell a megfelelő kezeléssel kapcsolatban.

A tüdőrák típusai

A tüdő daganatait két nagy csoportba sorolhatjuk: primer (vagyis elsődleges) tüdőrák és metasztatikus (áttétből származó) tüdődaganat. A metasztatikus tüdődaganat nem közvetlenül a tüdőből származik, hanem egy másik szervben lévő daganat áttéteként jelenik meg a tüdőben (ilyen gyakori metasztázist képző tumor az emlőrák is).

A tüdődaganatok szövettani típusai

A tüdő jóindulatú tumorai az összes tüdődaganat mindössze 1%-át alkotják, azaz az elváltozások sajnos döntő többségében rosszindulatúak. A tüdőben alapvetően többféle szövettípust különböztetünk meg, ezt a következő táblázat szemlélteti. A jobb oldali oszlopban adott szövet- vagy sejttípus található, míg a mellette lévő oszlopban az ezekből kialakult jóindulatú elváltozás látható.

Szövet-/sejttípus

Jóindulatú daganattípus

porcszövet
chondroma
simaizomszövet
leiomyoma
kötőszövet
fibroma
zsírszövet
lipoma
bronchus nyálkahártyájából
bronchialis papilloma
endothel* sejt
haemangioma
mucinosus** epithel sejt
mucinosus cystadenoma

* vérér belső falát alkotó sejttípus

** nyákos, nyáktermelő

A rosszindulatú tüdődaganatok típusai

A rosszindulatú (malignus) tüdődaganatokat két csoportra oszthatjuk. Ezek a következőkben különböznek egymástól: szövettani és molekuláris szerkezetükben, a klinikai lefolyásban, a prognózisban és kóreredetben. A szövettani diagnózis alapvetően meghatározza a kiválasztott kezelést és a kilátásokat.

Mindezek alapján megkülönböztetjük a kissejtes tüdőrákot, amelynek gyakorisága 15-20% között van, valamint a nem-kissejtes tüdőrákot, melynek gyakorisága 75-80%.

A kissejtes tüdőrák nagyon gyorsan osztódó tumor sejtekből áll és gyakran már a felfedezéskor többszörös áttéteket adott a nyirokcsomókba, valamint egyéb szervekbe, mint például a májba, a mellékvesébe, az agyba vagy a csontokba. Miért kissejtű tüdőráknak nevezzük? Az elnevezés arra utal, hogy a szövettani megjelenésében ténylegesen viszonylag kisméretű sejtek alkotják a daganatot. A tüdő daganatai közül ez mutatja a legnagyobb összefüggést a dohányzással. Sebészileg gyakran nem eltávolítható, mivel nagyon szétszórtan növekvő agresszív daganat, viszont a kemo- és sugárterápiára érzékeny. Tüneteket akkor okoz, amikor a légutakat elkezdi összenyomni. Ez a forma rendelkezik a legrosszabb kilátásokkal.

Nem-kissejtes tüdőrák típusok

A nem-kissejtes tüdőráknak, mint azt az előző ábrán lehet látni, három típusát különböztetjük meg. Ezen a csoporton belül a leggyakoribb a laphámrák. Ez a típus viszonylag lassan növekszik, későn ad áttétet. A hörgőkben való előfordulása miatt gyakran okoz vérköpést. A második leggyakoribb az adenocarcinoma viszonylag lassan nő és későn ad áttétet, viszont van, hogy nagyon agresszívan nő s kifejezetten rossz kórjóslatú. A nagysejtes, rosszul differenciált tüdőrák nagyon sokféle kórlefolyást mutathat. (A rosszul differenciált azt jelenti, hogy a kiindulási szövettől jelentősen eltér, alig, csak speciális patológiai módszerekkel azonosítható a daganat sejtes eredete. Általában az ilyen daganat rossz prognózist szokott mutatni.)

Létezik továbbá egy, a többiektől különböző daganat típus, ez a carcinoid. A carcinoid (vagyis karcinómaszerű) tumorok nagyon változatosak, jellemzően a főhörgő világos sejtjeiből indul ki a daganat. Vérzékeny, korán okoz tünetet, rendszerint véres köpést. Nem jellemző rá az áttétképződés. Sebészi eltávolítása az esetek döntő többségében teljes gyógyulást eredményez.

A tüdődaganatok stádiumbeosztása

Mint nagyon sok daganatnál, a tüdődaganatoknál is az úgynevezett TNM-rendszert használják a kiterjedés fokának jelzésére. A stádium-besorolást a szövettani mintán végzett vizsgálatok alapján a patológus állapítja meg, amely a kezelés és a betegség lefolyásának szempontjából is nagyon fontos tényező. Az egyes betűk jelentése a következő:

  • T - tumor helyi növekedése,
  • N - regionális nyirokcsomóba való áttétképzés,
  • M - távoli szervbe, szervekbe való áttétképzés.

A diagnózis során megállapított stádium 0-tól 4-ig terjed. A 0. stádiumban van néhány tumorra utaló jel, de klinikai tüneteket még nem okoz - véletlen szokták felfedezni a tumort ebben a stádiumban. A IV. stádium a végállapot, amelyben a primer tumor már előrehaladott állapotban van, többnyire ekkorra beszövi a környező szerveket, a regionális nyirokcsomókba áttétet ad, továbbá a távoli szervekben is azonosítható áttétek vannak.

A tüdődaganatok esetén komolyabb panaszok csak a későbbi stádiumokban jelentkeznek, elmondható ez a kissejtes tüdőrákról is, ahol a diagnózis felállításakor legtöbbször már áttét is fennáll. Emiatt ennél a típusnál egy egyszerűsített stádiumbeosztást használnak az orvosok. A skála 1-től 4-ig terjed, azonban nagy minőségi különbség nincs az egyes stádiumok között. Ezzel szemben a nem-kissejtes tüdőrákok besorolásánál úgynevezett „alstádiumokat” is használnak.

Folt a tüdőn: tüdőrák?
Gyakori kérdések Kötelező tüdőszűrésen 2 cm átmérőjű foltot találtak a bal felső lebenyben. Ezután CT-vizsgálatra küldtek, ahol szintén kimutatták, hogy a folt ott van, de a tüdőgondozóban nem tudták megmondani, hogy mi az...

Folytatás az Orvos válaszol rovatban

Kilátások a különböző szövettani típusoknál

Minden betegségnek megvan a sajátos kezelési protokollja, így a tüdődaganatoknak is. Nagyon fontos a megfelelő kezelési eljárások megválasztásában a pontos, patológus által kiállított szövettani diagnózis, valamint a stádiumbeosztás. A kissejtes tüdőráknál az első három stádiumban a kemoterápia nagy százalékban a tünetek javulásához, átmeneti megszűnéséhez vezet, még ha gyakran csak rövid időre is.

A nem-kissejtes tüdőrák 5 éves túlélését 3 stádiumban szokták meghatározni:

  • az 5 éves túlélés I. stádiumban 60%-os,
  • a II. stádiumban 40%-os, míg
  • a III. stádiumban 20%-os.

A harmadik stádiumig a nem-kissejtes tüdőrák eltávolításával gyógyulás érhető el, míg az előrehaladott III., illetve a IV. stádium esetén gyakran csak palliatív kezelésként jön szóba a sebészi beavatkozás. A palliatív kezelés célja elsődlegesen a betegek szenvedésének csökkentése, a lehető legjobb életminőség biztosítása.

Bővebben A tüdőrák kezelése: műtét, kemoterápia vagy sugárterápia?

A tüdőrákok, elsősorban az adenocarcinoma kezelésében újabban több hatékony, biológiai célpont ellen irányuló kezelés is elterjedt. A célpontok azonosítása ismételten a szövettani vagy citológiai mintákból történik, sok esetben a daganatsejtekből kinyert DNS molekuláris elemzésével. A daganatok molekuláris vizsgálata regionális patológiai központokban zajlik, elvégzését a kezelőorvos kezdeményezi.

Forrás: WEBBeteg összeállítás
Szerzőnk: Holányi Péter
Lektorálta: Dr. Méhes Gábor, a Magyar Patológusok Társaságának elnöke

Módosítva: 2020.02.27 17:05, Megjelenés: 2018.02.22 17:25

CIKKAJÁNLÓ

 Száraz szem

Száraz szem

A száraz szem okai és hajlamosító tényezői. Mire figyeljünk?

Rákgyógyítás

Rákgyógyítás

Így vesz részt a mesterséges intelligencia a kezelésben.

Füstmentes jövő?

Füstmentes jövő?

Az ártalomcsökkentés a társadalom, és így végső soron mindannyiunk érdeke. (x)

Tüdőrák és tbc - Mennyire hatékony a...

A tbc (tüdőgümőkór) és a tüdőrák kezdeti stádiumában tünetmentes, ezért különösen fontos, hogy akkor is rendszeresen részt vegyünk a szűrővizsgálatokon,...

Tüdőrák: a leggyakoribb daganatos megbetegedés...

Hazánkban az elmúlt két-három évtizedben robbanásszerűen nőtt meg a tüdőrákos megbetegedések száma. 1945-höz képest mintegy tízszeres a növekedés,...

Mi hajlamosít a tüdőrák kialakulására?...

A tüdőrákos megbetegedés közel 90 százalékáért a dohányzás felelős, ráadásul a tüdőrák kialakulásának a kockázata egyenes arányban áll az elszívott...

A húgyhólyag daganatokról

A húgyhólyag a vizelet tárolására alkalmas szervünk, sajnálatos módon a féktelen dohányzás évek alatt daganat kialakulásához vezethet ebben a szervben...

A jövő patológusai: Dr. Pap Anita rezidens...

2013 szeptemberében kezdte el a patológus képzést a PTE Általános Orvostudományi Kar Pathologiai Intézetében dr. Pap Anita rezidens orvos, aki idén októberben...

Hogyan előzzük meg a tüdőrák kialakulását?...

A tüdőrák - mai ismereteink szerint - leginkább a dohányzás mellőzésével előzhető meg, mivel a tüdődaganatok 90 százaléka erősen dohányzó személyeknél...

A tüdőrák tünetei - Milyen panaszokra...

A tüdőrák tüneteinek jelentkezése előtt is nagy százalékban felismerhető a megbetegedés, amennyiben rendszeresen részt veszünk a megfelelő szűrővizsgálatokon....

A tüdőrák diagnózisa

A tüdőrák gyanújának felvetődése után igazolni kell a daganat jelenlétét, meg kell határozni annak kiterjedését és szövettani típusát, áttéteket...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Ha szeretne értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Infografika és videó