A szívelégtelenség kivizsgálása

Szerző: WEBBeteg - Dr. Zsuga Judit, neurológus,
klinikai farmakológus

A szívelégtelenségben szenvedő beteg életkilátásai a háttérben álló októl, a súlyosságtól és az általános egészségi állapottól függenek. A pontos diagnózis felállításával számos betegnél kiválasztható az a terápia, amellyel jelentősen javítható lesz a szív működése.

A téma cikkei

4/1 A szívelégtelenség és tünetei
4/2 Szívelégtelenség - okok és típusok
4/3 A szívelégtelenség kivizsgálása
4/4 A szívelégtelenség kezelése

A szívelégtelenség diagnózisának felállításához orvosa alaposan ki fogja kérdezni a kórtörténetet illetően és fizikális vizsgálatot fog végezni. Orvosa különböző rizikófaktorok jelenlétét is felméri, így a vérnyomás, magas zsírszint, illetve egy esetleges cukorbetegség irányában is vizsgálatokat fog végezni. Fonendoszkópja segítségével meghallgatja tüdejét a pangás hallgatózási jeleit keresve, emellett a fonendoszkóp a szívelégtelenségre utaló rendellenes szívzörejeket is hallhatóvá teszi. A fizikális vizsgálat után orvosa vérvizsgálatokat, illetve röntgen és echokardiográfiás vizsgálatot javasolhat.

Vérvizsgálat. A vérvizsgálat segítségével a vese és a pajzsmirigy funkciót lehet meghatározni, illetve más, a szívet befolyásolható betegségek jelenlétét lehet kizárni. A vérvizsgálat segítségével továbbá meg lehet határozni egy, a szívelégtelenségre specifikus anyag (az agyi nátriuretikus peptid) jelenlétét. Bár ezt a molekulát az agyban azonosították először, az agyi nátriuretikus peptidet a szív termeli fokozott terhelés esetén.

Mellkasi röntgenvizsgálat. A mellkasi röntgen segítségével meghatározható a tüdő és a szív állapota. Szívelégtelenségben szíve megnagyobbodhat, és a tüdőben felhalmozódó folyadék láthatóvá válhat. Orvosa röntgenvizsgálat segítségével kizárhat mást, a szívelégtelenséghez hasonló betegségeket is.

Az ejekciós frakció

Az egészséges szívben az ejekciós frakció körülbelül 60 százalék. Ez azt jelenti, hogy a kamrába bejutó vér 60 százaléka minden szívütés során kipumpálódik az erekbe. Szisztolés szívelégtelenség esetén az ejekciós frakció 40 százalék alá esik. Az ejekciós frakció normális lehet, ha a háttérben diasztolés szívelégtelenség (merev szív) áll.

Echokardiográfia. A szívelégtelenség diagnózisának felállításához nagyon fontos vizsgálat az echokardiográfiás vizsgálat, amely segítségével el lehet különíteni a szisztolés és a diasztolés szívelégtelenséget. Az echokardiográfia során hanghullámok segítségével mozgóképeket képeznek le a szívről. Ezek a felvételek megmutatják orvosának, hogy mennyire hatékonyan pumpál a szív, mégpedig úgy, hogy megmérik azt, hogy a bal kamrából a vér hány százaléka pumpálódik ki. Ez a mutató az úgynevezett ejekciós frakció. Az ejekciós frakció a szív pumpa funkciónak nagyon fontos mutatója, és a szívelégtelenség súlyosságának osztályozását segíti, továbbá a kezelés kiindulópontja is lehet.

Szövődmények

Szívelégtelenség esetén a szív kisebb erővel pumpál. A gyenge pumpálás kompenzálása érdekében a kamrák megnagyobbodnak, megpróbálnak minél nagyobb erővel összehúzódni, ezáltal nagyobb mennyiségű vért kijuttatni az érpályákba. Azonban minél jobban kitágul a kamra, annál kevésbé hatékonyan tud összehúzódni.
A másik mód, amivel a szívizom védekezhet, az az, ha megvastagodik, ezáltal fokozva a pumpálóképességet. A több izom miatt a szívnek több vérre van szüksége és ezáltal a koszorús erek által biztosítot

t vér elégtelenné válhat.Egy harmadik kompenzációs mechanizmus lehet a szívverés felgyorsulása, ezáltal biztosítva a nagyobb keringetett vérmennyiséget. Mindezek mellett a szívműködést fokozó hormonok szintje is megemelkedhet.

Eleinte ezek a kompenzatórikus hatások helyreállíthatják a szív hatékonyságát. Idővel azonban ezek a változások csak rontanak a problémán, tovább gyengítve a szívizmot.

Egyéb vizsgálati módszerek

A fizikális vizsgálat, a vérvizsgálat, a röntgen és echokardiográfiás vizsgálaton túl orvosa a háttérben álló okok kiderítése és a megfelelő kezelés megválasztása érdekében egyéb kiegészítő diagnosztikai módszereket is javasolhat.

Elektrokardiográfia. A vizsgálat során a szív elektromos tevékenységét detektálják a bőrre helyezett elektródák segítségével. Az impulzusokat hullámként rögzítik, és vagy papíron kinyomtatják, vagy egy monitoron jelenítik meg. A vizsgálat segítségével orvosa különböző szívritmus zavarokat és a szívizom károsodását tudja megállapítani.

Szívkatéterezés (angiográfia). E vizsgálat során egy vékony flexibilis csövet (katétert) vezetnek be a lágyékhajlatban található artérián keresztül, majd ezt felúsztatják az aortán át a koszorús erekbe. Ezt követően a katéteren keresztül festékanyagot fecskendeznek a szívet ellátó artériákba, amelyek ezt követően röntgen vizsgálattal láthatóvá tehetők. A beavatkozás segít megjeleníteni a beszűkült artériákat, ezáltal megállapítható vagy kizárható a szívelégtelenség hátterében esetlegesen fennálló koszorúsér betegség. A vizsgálat során ventriculográfiát is végezhetnek, mely eljárás során a bal kamra ereit (a szív fő pumpáló részét) tudják meghatározni, illetve megvizsgálják a billentyűk ép működését is.

Izotópos képalkotó vizsgálatok. A radionukleotid ventriculográfia, vagy a multiple gated acquisition (MUGA) szkennelés lehetővé teszi, hogy orvosa meghatározza a szív által az egyes összehúzódások során kipumpált vér mennyiségét, azaz az ejekciós frakció határozható meg. A vizsgált kis mennyiségű radioaktív anyag felhasználásával történik, melyet egy vénán keresztül fecskendeznek be a szervezetbe. Ezt követően egy speciális kamera segítségével követni lehet, a radioaktív anyag útját, sorsát a szívben.

A szívelégtelenség osztályozása

A vizsgálatok segítségével orvosa elkezdheti a kezelési tervet kidolgozni. A legmegfelelőbb kezelés elindítása miatt fontos, hogy a szívelégtelenséget súlyossága szerint is osztályozzuk.

A New York Heart Association skála a szívelégtelenséget négy kategóriába helyezheti. Az első osztályba a szívelégtelenség legenyhébb formája tartozik, amely mellett a mindennapi tevékenységek gond nélkül elvégezhetők, úgy, hogy a beteg nem érzi még fáradtnak magát. A négyes stádium a legsúlyosabb forma, amelyben már nyugalomban is légszomj jelentkezik.

Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus

4/2 Szívelégtelenség - okok és típusok | 4/3 | 4/4 A szívelégtelenség kezelése
Legutóbb frissült: 2019.05.13 14:35
Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Ha szeretne értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

CIKKAJÁNLÓ

 Intim védelem
Hogyan előzhetjük meg a hüvelyfertőzéseket, illetve kiújulásukat? (x)
Hogyan előzhetjük meg a hüvelyfertőzéseket, illetve kiújulásukat?
Hogyha lábai fájnak, zsibbadnak, járáskor meg kell állnia, mert begörcsöl a vádlija
vagy a perifériás artériás betegség egyéb tünetit észleli,...
A szívelégtelenség rendszerint egy krónikus betegség, amely élethossziglan tartó kezelést igényel. A kezelés segítségével azonban az elégtelenül működő...
A perifériás artériás megbetegedés hátterében álló érelmeszesedés leggyakoribb és legveszélyesebb szövődménye a stroke és a szívinfarktus, ám...
Bár a colitis ulcerosa csak ritkán okoz életet veszélyeztető állapotot, egy nagyon súlyos betegség, amelynek akár életveszélyes szövődményei is lehetnek....
A perifériás artériás betegség tünetei enyhébb esetekben életviteli változtatásokkal is nagymértékben javíthatóak, ám amennyiben ez nem elegendő,...
Az érelmeszesedés (arteriosclerosis, atherosclerosis) folyamatában az ütőerek (artériák) belső falán lipidek rakódnak le plakkokat képezve. Az elmeszesedő...