A szívritmuszavar okai és rizikófaktorai

Szerző: WEBBeteg - Dr. Zsuga Judit, neurológus,
klinikai farmakológus

Az egészséges szívben nagyon kicsi a valószínűsége, hogy külső provokáló ingerek nélkül tartós arrhythmiák alakuljanak ki. A szerkezetileg károsodott szívben azonban a szív elektromos impulzusainak vezetése instabillá válhat.

A téma cikkei
5/1 Szívritmuszavarok (arrhythmia)
5/2 Az arrhythmiák típusai
5/3 A szívritmuszavar okai és rizikófaktorai
5/4 A szívritmuszavar diagnózisa
5/5 Hogyan kezelhető a szívritmuszavar?

Az arrhythmia gyakori okai, illetve arrhythmiát okozó betegségek közé tartoznak a különböző szívbetegségek, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a dohányzás, a túlzott alkohol- vagy koffeinfogyasztás, a kábítószer-fogyasztás és a stressz. Különböző vény nélkül kapható, illetve vényköteles gyógyszerek, táplálékkiegészítők és gyógyhatású készítmények szintén okozhatnak szívritmuszavarokat.

A szívizom hegesedése, amit leggyakrabban korábban lezajlott myocardiális infarktus eredményezhet, megszakíthatja az elektromos impulzusok vezetődését a szívben.

Egy egészséges emberben nem valószínűsége, hogy külső provokáló ingerek (elektromos sokk vagy kábítószer) nélkül tartós arrhythmiák alakuljanak ki. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy az egészséges szívben nincsenek az arrhythmiára hajlamosító strukturális elváltozások, például hegesedés. A szerkezetileg károsodott szívben azonban a szív elektromos impulzusainak vezetése instabillá válhat, ezáltal az arrhythmiák kialakulásának kockázata nőhet.

Bármilyen korábban kialakuló szerkezeti eltérés hajlamosíthat az arrhythmiára, így például a nem megfelelő vérellátás vagy a szívizomszövet károsodása vagy elhalása. Abban az esetben, ha a szív vérellátása valamilyen okból kifolyólag csökken, károsodhat a szívizom, többek között az ingerület elvezető sejtek működőképessége. Amikor a szívizom szövet károsodik, vagy elhal, szintén akadályozódhat az izom ingerület vezetése. Ezeket a strukturális károsodásokat számos betegség eredményezheti.

  • Koszorúsér-betegség. Bár a koszorúsér-betegséget az arrhythmiák számtalan formájával kapcsolatba hozták, mégis leggyakrabban a kamrai arrhythmiákkal és a hirtelen szívhalállal függ össze. A koszorúsér-betegség miatt beszűkült erek olyan mértékben elzáródhatnak, hogy az általuk ellátott szív egy területe elhalhat (ilyenkor következik be a szívinfarktus). A szívinfarktust követően hegszövet alakul ki. A hegszövet körül elektromos rövidzárlatok jöhetnek létre, amik gátolhatják a szív normális működését az által, hogy veszélyesen nagy frekvenciájú működést eredményeznek (kamrai tachycardia), vagy a szív szabálytalan rángatózását eredményezik (kamrai fibrilláció).

  • Cardiomyopathia. Elsősorban akkor alakul ki cardiomyopathia, hogyha a kamra fala kinyúlik és elvékonyodik (dilatatív cardiomyopathia), vagy amikor a bal kamra fala körkörösen megvastagodik, és ez által összeszűkül (hypertrophiás cardiomyopathia). A cardiomyopathia bármelyik formája áll fenn, a cardiomyopathia csökkenti a szív pumpa funkcióját, és gyakran a szívizom szövet károsodásához vezethet.

  • A szívbillentyűk betegségei. A billentyűk elégtelen záródása vagy szűkülete a szívizomzat megnyúlásához, illetve megvastagodásához vezethet. Amikor a kamrák térfogata megnő, vagy faluk meggyengül a fokozott nyomás miatt, akkor megnő az arrhythmia kialakulásának valószínűsége is.

Szövődmények
Stroke. Pitvarfibrilláció esetén a pitvarok nem képesek hatékonyan pumpálni a vért. A pangó, nem keringő vér a pitvarban thrombusok, vérrögök keletkezéséhez vezethet. Ha a fali thrombusról egy kisebb vérrög leszakad, és a véráramba kerül, feljuthat az agyi erekig, ahol elzárva azokat ischaemiás stroke-ot okoz. A stroke eredményeként az agy egy bizonyos területe károsodhat, illetve elhalhat.

Pangásos szívelégtelenség alakulhat ki, hogyha a szív hosszú időn keresztül nem elég hatékonyan pumpálja ki a vért az érpályába, bradycardia, tachycardia, vagy pitvarfibrilláció miatt. Néha a szív frekvenciájának helyreállítása a szív funkciójának javulását eredményezheti.

A szívritmuszavar kialakulásának kockázatát növelő tényezők

Bizonyos tényezők növelhetik az Ön arrhythmiával szembeni érzékenységét. Ezek az alábbiak lehetnek:

  • Életkor. A kor előrehaladtával a szívizom természetes módon meggyengül és veszít rugalmasságából. Ez befolyásolhatja az elektromos impulzusok vezetését.

  • Genetikai adottságok. A veleszületett szívbetegségek befolyásolhatják a szív elektromos működését.

  • Koszorúsér-betegség, más szívbetegségek, korábbi szívműtét. A beszűkült koszorúserek, a szívinfarktus, a billentyűbetegségek, a korábbi szívműtét, a cardiomyopathia és más szívkárosodások bármilyen típusú arrhythmia rizikótényezői lehetnek.

  • Pajzsmirigy betegségek. Ha a pajzsmirigy túl sok hormont termel, az anyagcsere felgyorsul. Ez gyors, illetve szabálytalan szívverést okozhat, ami igen gyakran pitvarfibrillációvá alakul át. Ha a pajzsmirigy hormonszint alacsony, az bradycardiát (lassú szívverést) eredményezhet.

  • Gyógyszerek és gyógyhatású készítmények. A különböző, vény nélkül kapható köhögéscsillapító, illetve megfázás elleni gyógyszerek efedrintartalmuk révén, továbbá néhány vényköteles gyógyszer arrhythmia kialakulását eredményezheti. Az ephedra nevű növényi hatóanyag szintén fokozza az arrhythmia kockázatát.

  • Magas vérnyomás. A magas vérnyomás fokozza a koszorúsér-betegség kialakulásának kockázatát, továbbá a balkamra-fal megvastagodásához vezethet, ami a szív elektromos ingerületvezető képességét befolyásolhatja.

  • Elhízás. Amellett, hogy a koszorúsér-betegség kialakulásának egyik rizikófaktora, az elhízás önmagában is növelheti az arrhythmia kialakulásának kockázatát.

  • Cukorbetegség. Mind a koszorúsér-betegség, mind a hipertónia kialakulásának kockázata magasabb a kezeletlen cukorbetegség esetén. Emellett az időszakosan kialakuló alacsony vércukorszint is (hypoglykaemia) arrhythmiát provokálhat.

  • Obstruktív alvási apnoe. Ez a rendellenesség bradycardiát és pitvarfibrillációs epizódokat hozhat létre.

  • Az ionszintek felborulása. A különböző ionok, például a kálium, a nátrium, a kalcium és a magnézium az ingerület keletkezéséhez és az ingerület vezetéséhez elengedhetetlenek. A túl magas vagy túl alacsony ionszint befolyásolhatja a szív elektromos aktivitását, és hozzájárulhat az arrhythmia kialakulásához.

  • Alkoholfogyasztás. Túlzott alkoholfogyasztás számos olyan tényezőt befolyásolhat, amelyek aztán módosítják a szív elektromos ingerületvezetését, ezáltal fokozva a pitvarfibrilláció kialakulásának kockázatát. Egyes nagy alkoholfogyasztással járó alkalmakat követően törvényszerűen alakul ki pitvarfibrilláció. A krónikus alkoholfogyasztás cardiomyopathiát okozhat, illetve deprimálhatja a szív működését. Mind a két tényező szívritmuszavar kialakulásához vezethet.

  • Különböző stimulánsok használata. A koffein és a nikotin használata korai szívütéshez vezethet, ezáltal súlyosabb arrhythmiák kialakulásával szemben érzékenyíti az embert. A kábítószerek alkalmazása alapjaiban befolyásolhatja a szív működését és többféle arrhythmia kialakulásához, illetve hirtelen szívhalálhoz vezethet.

Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus

5/2 Az arrhythmiák típusai | 5/3 | 5/4 A szívritmuszavar diagnózisa
Módosítva: 2020.02.06 11:03, Megjelenés: 2017.09.20 07:38

CIKKAJÁNLÓ

 Megfordult az arány

Megfordult az arány

Többen gyógyulnak meg a COVID-19-ből, mint ahányan megfertőződnek.

Rendszeres önellenőrzés

Rendszeres önellenőrzés

Tudjon meg többet a diabétesz menedzselésről és az akciós termékekről. (x)

Szívügyünk a diabétesz

Szívügyünk a diabétesz

Mi az összefüggés a cukorbetegség és a szívbetegségek között?

Fennáll-e önnél a szívritmuszavar kockázata?...

A szívritmusunkat számos természetes jelenség is befolyásolhatja, de bizonyos állapotok már kórosnak tekinthetők. Dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont...

COVID-19 - Miért jelent nagyobb kockázatot...

A pandémiát okozó koronavírus nemcsak tüdőgyulladást okoz, hanem hatással van a szív- és érrendszerre is. Emiatt magasabb a komplikációk aránya az...

A koronavírus miatt tapasztal éjszakai...

A jelenlegi helyzet még a viszonylag higgadt embereket is szorongással töltheti el, sokan akár éjszaka is erős szívdobogásra ébrednek. Dr. Vaskó Péter...

Szívritmuszavarok (arrhythmia) - Figyelmeztető...

A legtöbb embernél kialakulhat időnként szabálytalan szívverés, ilyenkor érezhetjük úgy, hogy szívünk egy ütést kihagyott vagy összevissza ver. Az...

A szívritmuszavarok (arrhythmiák) típusai...

Szívritmuszavarok számos, eltérő okokkal és tünetekkel rendelkező formában jelentkezhetnek. Eredetük alapján pitvari vagy kamrai arrhythmiáról, a szívfrekvenciára...

Hogyan kezelhető a szívritmuszavar?

A szívritmuszavar a szabályostól eltérő szívműködés. Ez jelentheti azt, hogy a szív a normálistól gyorsabban (tachycardia) vagy lassabban (bradycardia)...

A szívritmuszavarok legjellemzőbb tünetei...

Vannak, akik nagyon ijesztőnek érzik a szívritmuszavart (arrhythmia), mások nem is érzékelik. A tünetek ugyanis nagyon változatosak és eltérőek lehetnek....

Pál Dénes: Rivaldafény és stressz

Ami egyrészről öröm, az másrészről óriási teher Pál Dénes életében. A tehetségkutató, a rivaldafény és a fokozott figyelem ugyanis bármilyen fiatal...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Ha szeretne értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
Diabétesz rizikó teszt

Diabétesz rizikó teszt

Infografika és videó