Mennyit mozogjanak intenzíven a szívbetegek? Felmérés 32 ezer páciens adatai alapján
lektorálta: Dr. Árki Ildikó, háziorvos megjelent:
Mint köztudott, a szív- és érrendszeri betegségek a világ első számú gyilkosai, évente 17,9 millió halálesetet okozva. Az sem újdonság, hogy a beavatkozás után minden orvos azt javasolja, hogy a páciens mozogjon, tartsa karban az érrendszerét és a szívizomzatot. Csakhogy: mennyit is mozogjunk?
Ezúttal egy óriási, 32 ezres mintán viszgálták meg ezt a lényeges kérdést. A tanulmány az Európai Kardiológiai Társaság (ESC) folyóiratában, a European Journal of Preventive Cardiology-ban jelent meg.
Dr. Simone Biscaglia, az olaszországi Ferrara Egyetemen azt mondta: "Az optimális testmozgás szinte minden stabil koszorúér-betegségben szenvedő betegnél szükséges, ám kiderült, hogy ez a nagy minta résztvevőinek mindössze egyharmadában teljesül. Hetente egyszer vagy kétszer olyan ütemű mozgásra van szükség, amely szapora légzést vagy magas szívfrekvenciát (szapora pulzust) okoz.”
A betegeket négy csoportra osztották
A CLARIFY program 32 370 stabil koszorúér betegségben szenvedő járóbeteget vizsgált meg Afrika, Ázsia, Ausztrália, Európa, a Közel-Kelet, valamint Észak-, Közép- és Dél-Amerika 45 országában, olyan pácienseket, akiket öt évig követtek. A betegeket négy csoportra osztották a fizikai aktivitás alapján: Ebből kiderült, hogy szinte semmilyen mozgást nem végzett a megvizsgáltak 16,1 százaléka.
Könnyű testmozgást végzett az 51,4 százalékuk, erőteljes testmozgást végzett hetente egyszer vagy kétszer 16,8, hetente legalább háromszor pedig 15,7 százalékuk. E két utóbbi kategóriába tartozók tették a legtöbbet a szívük és érrendszerük védelmében! Ám kiderült, hogy a heti 1 vagy 2 intenzív mozgásnál több önmagában már nem javítja a beteg állapotát.
A hetente egy-két alkalommal erőteljes testmozgást végző csoportban a legalacsonyabb a szív- és érrendszeri halál és a stroke kockázata - 19, 21, és 26 százalékkal alacsonyabb a könnyű aktivitású csoporthoz képest. A sok üléssel járó, mozgás nélküli életmódot kerülni kell – mondta Dr. Simone Biscaglia. A csapdahelyzet általában azért alakul ki, mert sok beteg attól tart, hogy a testmozgás súlyosbíthatja a tüneteit, pedig éppen fordítva van. A tanulmány szerint a nők kevesebb testmozgást végeznek mint a férfiak és nőket ritkábban irányították a szívrehabilitációs programokhoz.
A szívrohamtól való félelem nem akadályozhatja meg a fizikai aktivitást. Több kutatásra van szükség annak felfedezéséhez, hogy milyen aktivitás csökkenti például a halálos stroke-ot, de több mechanizmus is jelenleg még ismeretlen – fejtette ki az orvos.
Tovább Veszélyes lehet a hirtelen kezdett testedzés
Forrás: WEBBeteg
Szegő Miklós, fordító; medicalxpress.com
Lektorálta: Dr. Árki Ildikó, háziorvos
