Szívbetegek szexuális élete - Mekkora a kockázat?

Az erektilis diszfunkciónak (ED, merevedési zavar) számos oka lehet, úgy pszichés, mint fizikai egyaránt. Az esetek nagy részében a merevedési zavar oka az erek rossz állapota, azaz az egész szervezetet érintő érelmeszesedés, az arterioszklerózis.

Az arterioszklerózis nagyfokú jelenléte a szív funkcióját is befolyásolja, számos esetben férfiak körében a merevedési zavar együtt jelentkezik a szív- és a keringési rendszer megbetegedésével.

Gyakori, hogy az erek generalizált arterioszklerózisának egyetlen jele az ED. Mivel a szexuális tevékenység olyan fiziológiai változásokat indukál a szervezetben, amelyek alapján a szexuális aktus fizikai munkának tekinthető, figyelemmel kell lenni a szexuális folyamatok szívre gyakorolt hatására is.

A merevedési zavar és az arterioszklerózis talaján kialakult szív- és érrendszeri megbetegedések kapcsolata oda- vissza jelentkezik, így szükséges volt egy olyan rendszer kidolgozása, mely ezt figyelembe veszi.

Az 1999 óta megrendezendő Princeton Kongresszus Konferenciák feladata volt elkészíteni azt a beosztást, mely a kardiovaszkuláris betegségben szenvedő férfiak szexuális aktivitásukkal összefüggő szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát határozta meg. Ezeken felül útmutatásokat dolgozott ki arra vonatkozóan, hogy a merevedési zavar értágító hatású gyógyszerekkel való kezelése és a keringési rendszer kórállapotai milyen hatásokkal lehetnek egymásra.

Elkészült egy kockázati csoportosítás, amely azt mutatja meg, hogy a beteg szexuális tevékenysége a fennálló szív- és érrendszeri rizikótényezők alapján mekkora kockázatot jelent a kardiovaszkuláris betegség szempontjából, vagyis mekkora eséllyel ront a beteg keringési betegségének állapotán.

Alacsony kockázatúak az alábbi betegek

1. Tünetmentes betegek, akik háromnál kevesebb elsőrendű kockázati tényezővel rendelkeznek, melyek a következők: életkor (az idősebb kor nagyobb kockázatot jelent), magas vérnyomás, cukorbetegség, dohányzás, a vér zsír- és koleszterinértékeinek emelkedése, fizikai inaktivitás, a családban korábban előfordult szívbetegség.

2. Magas vérnyomásban szenvedő betegek, akiknek vérnyomása legalább egy gyógyszerrel, de egyensúlyban tartott.

3. Enyhe stabil angina pectoris: szív eredetű mellkasi fájdalom, mely terhelésre jelentkezik, de pihenésre szűnik.

4. A szívvel kapcsolatos invazív beavatkozások utáni állapot: ide azok a betegek tartoznak, akiknél előzőleg katéteres szívkoszorúsér tágítás (PTCA) vagy szívkoszorúsér-bypass műtét történt, s azok megfelelő szívfunkciót eredményeztek.

5. Szívinfarktus utáni állapot, amennyiben eltelt legalább 6-8 hét.

6. Enyhe szívbillentyűbetegségek.

7. A szívelégtelenség kezdeti stádiuma (NYHA I.).

8. Egyéb kardiovaszkuláris kórállapotok (szívburokgyulladás, a mitrális billentyű prolapsusával járó billentyűzavar, jól kontrollált pitvarfibrilláció).

Nagy kockázatú betegek

1. Instabil angina pectoris (olyan angina, mely pihenésre nem szűnik, vagy a panaszok egyre gyakrabban jelentkeznek).

2. Nem megfelelően kezelt magas vérnyomás.

3. A szívelégtelenség késői stádiumai (NYHA III-IV.).

4. Kevesebb, mint 2 hete lezajlott szívinfarktus.

Az elzáródást követő szívizomelhalás sémás ábrázolása

5. "Malignus" szívritmuszavarok (ezen szívritmuszavarok legtöbbje pacemaker beültetést igényel, aminek beültetése után a kockázat jelentősen csökken).

6. Közepes vagy súlyos billentyűbetegség (főleg az aortastenosis, amely az aorta eredésénél meglévő szűkületet jelent).

Közepes vagy meghatározatlan kockázatú betegek

1. Tünetmentes betegek, akik három vagy több elsődleges kockázati tényezővel rendelkeznek.

2. Szívinfarktus utáni állapot, ha az azóta eltelt idő 2-6 hét.

3. A szívelégtelenség közepső stádiuma (NYHA II.).

4. Klinikailag nyilvánvaló érelmeszesedés (vagyis az arterioszklerózis már tüneteket okoz).

Az alacsony kockázatú betegek szexuális tevékenysége várhatóan nem befolyásolja a a szív- és érrendszer állapotát, míg a nagy kockázatú betegek szexuális szokásaik átalakítására kényszerülhetnk.

A beosztás alapján jól látható, hogy a szív- és keringési rendszer betegségeinek kezelése során a szexuális tevékenység külön odafigyelést igényel. Amennyiben az orvos elmulasztaná az ezzel kapcsolatos tájékoztatást, mindenképpen kérdezzünk rá!

Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy a merevedési zavarral orvoshoz forduló betegek kardiovaszkuláris kivizsgálása elengedhetetlen.

A két eltérő betegségcsoport tüneteinek kezelése a későbbiekben az urológus és belgyógyász, vagy kardiológus szakorvosok együttműködését igényli, mivel az előírt terápiák jelentősen befolyásolhatják egymás hatásait!

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Kónya Judit, családorvos