Tüdőembólia, szívinfarktus, mélyvénás trombózis
megjelent:
A tüdőembólia – a szívinfarktussal karöltve – azok közé a súlyos, nemritkán halállal végződő betegségek közé tartozik, amelyek kialakulása ellen személy szerint igen sokat tehetünk. Mi is pontosan a tüdőembólia? Hogyan alakul ki, és hogyan előzhető meg?
A tüdőembólia
A tüdőembólia során gyakorlatilag a tüdőartériának, vagy annak kisebb oszlási ágainak hirtelen elzáródásáról van szó. A tüdő károsodásának mértéke természetesen az elzárt ér átmérőjétől is nagyban függ: amennyiben a főtörzs károsodik, nemritkán hirtelen halál is bekövetkezhet.
Leggyakrabban egy máshonnan leszakadt vérrög okozza az elzáródást, melynek forrása általában az alsó végtag mélyvénáinak trombózisa.
Ritkábban előfordulhat, hogy a hosszú, csöves csontok (pl. felkar-, combcsont) törésekor a velőüregben levő zsírszövetből kiszabaduló zsírcsepp akad fenn az érben. Daganatos megbetegedésben szenvedőknél a tumor termelhet olyan kémiai anyagokat, melyek a vér alvadékonyságát erőteljesen fokozzák, elősegítve ezáltal a trombusok kialakulását. Szepszisben, súlyos bakteriális fertőzésben a keringéssel áramló baktériumok gyüleme szintén elzáródást okozhat.
A mélyvénás trombózisról
Az alsó végtag mélyen futó vénáinak falában elkezdődő lerakódás előbb-utóbb vérrög kialakulásához vezethet. Ezek a vérrögök aztán a vénás rendszeren keresztül bekerülnek a szívbe, majd onnan a tüdőartérián keresztül az egyre szűkülő artériás rendszeren keresztül előbb-utóbb fennakadnak valahol, tüdőembóliát okozva.
A trombózis kialakulását elősegíti bármilyen tényező, mely a vér alvadékonyságának fokozódásával jár (tumorok, vérképzőrendszeri betegségek); bármi, ami az erek falát károsítja, és így elindítja a vérlemezkék kitapadását, szervülését (mechanikai ártalmak katéter bevezetésekor, izgató anyagok befecskendezése, kórokozók okozta érfali gyulladás).
A felsoroltakon túl trombózist okozhat bármi, ami elősegíti, hogy a vénákban lassuljon a keringés, és pangjon a vér (tartós fekvés pl. műtétek után, szülés, szívelégtelenség).
A mélyvénás trombózist több esetben csak a már lezajlott tüdőembólia után fedezik fel. Szerencsénk van, ha előbb észleljük: járhat az alsó végtag fájdalmával, ami inkább álláskor, járáskor jelentkezik, mikor a lábat felpolcoljuk, a fájdalom szűnik. Nemritkán boka, alszár vizenyő alakul ki, krónikus esetben a lábszár bőre barnásan elszíneződhet.
A trombózisra hajlamosító tényező többek között a stressz, a dohányzás, az alkoholfogyasztás, az elhízás és a mozgásszegény életmód. Ezek azok a tényezők, melyeket kis odafigyeléssel ki lehet iktatni az életünkből, s így akár hosszú távon megelőzhetjük a trombózis és a tüdőembólia kialakulását.
Ötpercenként meghal valaki vérrög vagy trombózis miatt |
| Jóval több, mint ezer ember halálát okozza évente trombózis Magyarországon, ahogyan más nyugati állomokban is súlyos a helyzet. Prof. dr. Blaskó György véralvadási szakértő, belgyógyász, klinikai farmakológus rizikófaktorokról és a betegség jeleiről beszélt. Ötpercenként meghal valaki vérrög vagy trombózis miatt |
Diagnózis, terápia
A szívinfarktushoz hasonlóan az embólia esetében is döntő fontosságú a tünetek kialakulásától a kezelés megkezdéséig eltelt idő: ezért fontos, hogy a nem egyértelmű panaszok esetén is gondoljunk a tüdőembóliára.
Nagyobb trombusoknál lehetőség van sebészi eltávolításukra, vagy „vérrögoldó” befecskendezésére. A terápia alapját mind a mélyvénás trombózis, mind a tüdőembólia esetében a véralvadásgátló szerek képezik. Ágynyugalomra csak rövid ideig van szükség, törekedni kell a korai mobilizációra.
A kezelőorvossal való szoros együttműködéssel, s a rizikótényezők csökkentésével igen jó esély van az ismétlődés elkerülésére.
(WEBBeteg)
A Bayer Hungária Kft. által támogatott tartalom.
