A szív- és érrendszeri betegségek kockázati tényezői
frissítve:
A WHO adatai szerint az utóbbi évtizedekben a fejlett országokban a szív- és érrendszeri betegségek állnak a halálozási statisztikák élén. Az ezredforduló utáni években a világon évente mintegy 17 millió ember halt meg ilyen betegségekben, mely az összhalálozás 29 százalékát jelentette.
Számítások szerint 2020-ra ez az arány 37%-ra fog emelkedni, mely elsősorban a fejlődő országokban bekövetkező rohamosan növekvő megbetegedéseknek és halálozásnak köszönhető. Sajnálatos, hogy míg a fenti mutatók a gazdaságilag fejlett országokban már mintegy 3 évtizede fokozatosan javulnak, addig hazánkban csak az utóbbi évtized hozott igazi fordulatot, s mindezek következtében országunk ma az EU tagországok között a legrosszabb helyzetű nemzetek sorába tartozik.
Klasszikus és újabb rizikófaktorok
A jól ismert „klasszikus” kockázati tényezők közé tartozik
- a férfi nem,
- a magas életkor,
- a dohányzás,
- a magas vérzsír szintek,
- a magas vérnyomás,
- a cukorbetegség,
- az elhízás,
- a mozgásszegény életmód,
- a stressz
- és a családi halmozódás (genetika).
Az újabb rizikófaktorok közé sorolódnak bizonyos kóros véralvadási paraméterek, a magas húgysav- és homociszteinszint, a krónikus vesebetegségek, a fokozott oxidatív stressz és a légszennyeződés, illetve a magasabb nyugalmi szívfrekvencia.
Miért fontos a rizikóbecslés?
A különböző rizikófaktorok felderítésének és a rizikóbecslésnek a jelentősége az egyén szempontjából azért fontos, mert ennek ismeretében nyílik lehetőség a rizikófaktorok kiiktatására, a megfelelő célértékek meghatározására, és ezek alapján az ideális kezelési stratégia kiválasztására.
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Tóth Kálmán, kardiológus
