A szívbillentyűk leggyakoribb szerzett betegségei

A szívben levő billentyűk a szelepekhez hasonlóan működnek - egy irányba terelik a vért, bezáródva megakadályozzák annak visszafelé áramlását.

A tüdőből a szív bal pitvarába oxigéndús vér érkezik, onnan a bal pitvarból a mitralis (más néven bicuspidalis, kéthegyű) billentyűn át jut a bal kamrába, majd pedig az aortabillentyűn keresztül az aortába, azaz a főverőérbe, onnan az artériákon keresztül a test szöveteibe. Amikor a bal kamra összehúzódik, a mitralis billentyű bezárul, így a vér nem jut vissza a pitvarba, míg az aortabillentyű kinyit, így a vér a kisebb nyomású aorta felé áramolhat.

A kamra elernyedésekor a helyzet fordított: a nyitott mitralis billentyűn keresztül vér áramlik be a pitvarból, de a zárt aortabillentyű megakadályozza, hogy az erekből visszafolyjon a vér. A jobb szívfélben ugyanilyen szerepet tölt be a jobb pitvar és a jobb kamra közötti tricuspidalis billentyű, ill. a jobb kamra és a tüdőartéria törzse között elhelyezkedő pulmonalis billentyű. A billentyűk záródása okozza a szív dobbanó hangját.

A billentyűknek alapvetően két működési hibájuk lehet: nem záródnak megfelelően, vagy túlságosan szűkek. Amikor a vér átfolyik a beteg billentyűn, turbulenssé, kavargóvá válik az áramlás, ez pedig jellegzetes, fonendoszkóppal jól hallható szívzörejt hoz létre. A hallgatózási leleten túl EKG-eltérések, mellkasröntgen is felhívhatja a figyelmet a hibára, de pontos képet a billentyű alakjáról, működéséről a szívultrahangos vizsgálat tud adni. A teljes kivizsgáláshoz néha szívkatéteres vizsgálatra is szükség van.

Aortabillentyű-szűkület

Az egyik leggyakoribb billentyűhiba. Hátterében egyrészt egyfajta „elhasználódás”, meszesedés állhat (az életkor előrehaladtával nő az előfordulása), de okozhatja veleszületett billentyűeltérés (a billentyű három tasak helyett csak kettővel rendelkezik), szívbelhártya-gyulladás, reumás láz is, utóbbi esetekben már fiatalabb életkorban is gondot okozhat.

Ha billentyű túlságosan meszes, szűk, a kamra nehezebben tudja átpumpálni rajta a vért, és mivel nagy erő ellen kell dolgoznia, a szívizomzat megvastagszik. A vastagabb szívizomzat több oxigént igényel, de a vérellátás általában nem igazodik ehhez, így mellkasi fájdalom lép fel. A panaszok általában sokára jelentkeznek, mellkasi fájdalom, fulladás, valamint az agyi keringés zavara miatt szédülés, eszméletvesztés jelezheti a bajt.

Ha a kamra „kifárad”, a kamrafunkció romlik, szívelégtelenség alakul ki, valamint ritmuszavarok is felléphetnek, de ilyenkor általában már rosszak a kilátások. A kezelés függ a szűkület súlyosságától. A dohányzás abbahagyása, a vérnyomás, vérzsírok szintjének normalizálása segíthet lassítani a romlást, egy bizonyos határon túl, illetve panaszok esetén azonban műtétre, billentyűcserére van szükség.

Lásd még Szívelégtelenség - okok és típusok

Aortabillentyű-elégtelenség

Ebben az esetben a billentyű nem zár tökéletesen, visszaengedi a vért, a visszaáramló extra vérmennyiség terheli, feszíti a kamrát. Ahhoz, hogy a szervek megfelelő mennyiségű vért kapjanak, a kamrának erősebben kell dolgoznia, nagyobb mennyiségű vért kell pumpálnia.

A billentyű-elégtelenség kialakulhat hirtelen, pl. valamilyen trauma (mellkast érő erős ütés), az aorta berepedése (disszekciója) kapcsán, vagy szívbelhártya-gyulladás következtében. Ekkor a kamrának nincs ideje alkalmazkodni, a tünetek hevesek, erős fulladás, sokk alakulhat ki, ami azonnali beavatkozást tesz szükségessé. Máskor az elégtelenség lassan, évek alatt alakul ki. Ennek hátterében a billentyű meszesedés miatti torzulása, gyulladás, reumás láz, veleszületett billentyű-eltérés, valamint az aorta kitágulása állhat. A bal kamra tágulással próbál kompenzálni, de fokozatosan gyengül, szívelégtelenség alakul ki. A tünetek között alacsony diasztolés nyomás, fáradékonyság, fulladás, szapora szívdobogás szerepel.

A billentyűhibát az ultrahangos kép alapján egy 4 fokozatú skálával jellemzik: I. fokú enyhe elégtelenséget, IV. pedig súlyosat jelent. Enyhe billentyűelégtelenség esetén nincs szükség beavatkozásra, súlyosabb esetben azonban műtét (billentyűplasztika vagy műbillentyű beültetése) indokolt.

Mitralis stenosis

A mitralis billentyű szűkülete általában reumás láz következményeként alakul ki, a tünetek többnyire 40-50 éves életkorban jelentkeznek.

A vér áramlása gátolt a bal pitvarból a bal kamrába, az emelkedett nyomás, a pangó vér miatt a bal pitvar kitágul, a mögöttes tüdővénákban is pangás alakul ki, ez pedig fulladásos panaszokhoz vezet. A tágult bal pitvarban elektromos zavar is kialakul, pitvarfibrilláció jelentkezik, ami rendszertelen, szapora szívverést okoz.

A tág, fibrilláló pitvar hajlamosít vérrög kialakulására, ami könnyen agyi embóliát okozhat - ennek megelőzésére vérhígítót szükséges szedni. Súlyos esetben műtéti kezelésre van szükség (plasztika vagy billentyűcsere).

Mitralis regurgitáció

Ekkor a mitralis billentyű nem zár megfelelően, ezt szintén 4 fokozatú skálával lehet jellemezni. Gyakran prolapsus vagy koszorúér-betegség, szívinfarktus áll a háttérben.

A mitralis billentyű vitorláit ínhúrok és ún. szemölcsizmok tartják feszesen. Ha pl. gyulladás, vagy túlfeszülés miatt hirtelen szakad el a billentyűt feszítő ínhúr, hirtelen fulladás lép fel, sürgős műtétre van szükség. A lassan kialakuló billentyűelégtelenségnél a panaszok később, évek elteltével jelentkeznek, mert a kamra és a pitvar tágulással tud alkalmazkodni.

Kezdetben a kamra erősebben pumpál, de egy idő után gyengülni kezd, fulladás, bokaödéma, ritmuszavar, fáradékonyság jelentkezik.

Magát a billentyűhibát gyógyszeresen nem lehet kezelni, a vérnyomás beállítása, túlsúly csökkentése segíthet lassítani bizonyos esetekben a romlást. Később a szívelégtelenség tünetei miatt lehet szükség gyógyszerekre, vízhajtó kezelésre. A megoldást súlyosabb esetekben műtét (billentyűplasztika vagy műbillentyű-beültetés) jelenti, ennek szükségessége függ a panaszoktól, és a szívultrahangos vizsgálattal észlelt eltérésektől.

A tricuspidalis (háromhegyű) billentyű betegségei

Tricuspidalis elégtelenség során a jobb kamrából a jobb pitvarba áramlik vissza a vér. Kialakulhat a billentyű betegsége (veleszületett eltérés, gyulladás, reumás láz) vagy a jobb kamra túlzott kitágulása következtében, pulmonalis hypertonia, bal szívfél betegségei, tüdőembólia is megterhelhetik a billentyűt.

Sokáig tünetmentes maradhat az eltérés, később fulladás, májtáji feszülés, bokaödéma, sárgaság is jelentkezhet. A kezelésben inkább a gyógyszereken van a hangsúly, súlyos esetben jön szóba műtét, leginkább plasztika, ritkábban bioprotézis beültetés.

A háromhegyű billentyű szűkülete (tricuspidalis stenosis) leginkább reumás lázhoz köthető, többnyire mitralis stenosissal jár együtt, súlyos esetben kezelése műtéti, a mitralis billentyűvel együtt operálják.

A billentyűbetegségek kialakulása ellen nem minden esetben tudunk tenni, azonban a koszorúér-betegség megelőzése, a magas vérnyomás megfelelő kezelése segíthet elkerülni néhány billentyűhibát. A szívbelhártya-gyulladás kialakulásában nagy szerepe van a fogászati gócnak, ezért fontos a rendszeres fogászati ellenőrzés és szájápolás.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Bene Orsolya, kardiológus