A sápadtság lehetséges okai

A sápadtság kialakulhat lassan, fokozatosan, de bizonyos esetekben az egészséges arcpír igen rövid időn belül ijesztően halovánnyá is válhat. Beszélhetünk krónikus, illetve akut formáról. Összegyűjtöttük, hogy milyen betegségekre, egészségügyi elváltozásokra utalhat a sápadtság.

A bölcs magyar nyelvünk sápadt, sápadtság szavai valamilyen negatív érzelmi-értelmi töltetet rejtenek magukban. Az ember elsápadhat dühtől, félelemtől, irigységtől, és sápkórosnak tituláljuk azt, akinek a bőre valamilyen belső kórság következtében halovány.

Természetesen nem mindenki beteg, akinek feltűnően fehéres az arcbőre, főleg nem, ha mindehhez világos szem- és hajszín is társul. Ezek a külső testi jegyek generációsan öröklött tulajdonságok is lehetnek, gondoljunk csak az északi embertípusra. Az ilyen egyén fülcimpájának bőre, ajkának nyálkahártyája, vagy a körömlemez alatti része, rózsaszínű vagy élénkpiros. Ezek az egészség színei.

A krónikus sápadtság leggyakoribb okozója a vérszegénység

A krónikus sápadtság hátterében legtöbbször a vérképző rendszer valamilyen betegsége (hiánybetegség, tumor, immunmediált folyamat, mérgezés, stb.) húzódhat meg. Mind hazánkban, mind világszerte, a vérszegénység leggyakoribb formája a vashiányos anémia. Vashiány kialakulásához hiányos vasraktárak, fokozott igény, elégtelen vasbevitel, felszívódási zavar, továbbá vérvesztés vezethet.

Az akut, nagy mennyiségű vérvesztés felismerése nem ütközik különösebb diagnosztikus nehézségbe, viszont annál nehezebb kórismézni a kis mennyiségű, de elhúzódó jellegű vérzések eredetét, forrását. Vashiányra vezethetnek a tüdőből, húgyivarszervekből, tápcsatornából eredő mikroszkopikus nagyságrendű, de vissza-visszatérő, avagy folyamatos vérezgetések.

Anémia kísér számos fertőzéssel, gyulladással vagy szövetszéteséssel járó idült, szisztémás betegséget. Ilyen kórállapotok a krónikus gennyes fertőzések, gyulladásos folyamatok, rosszindulatú daganatok és előrehaladt stádiumban lévő vesebetegségek. Ezekben az esetekben az anémiát kiváltó okok, noha különbözőek, de a vörösvértestképzésre gyakorolt hatásuk azonos. Csökken a vérképzés növekedését serkentő anyagok mennyisége, és megjelennek a csontvelő vérképző válaszának elnyomásáért felelős mediátorok. Lassan kialakuló anémiát okozhat az ólommérgezés.

Más fertőző betegségben viszont hosszabb-rövidebb idő alatt, valós vérszegénység alakulhat ki. Egyes féregfertőzésekben (ostorférgesség, halgalandféreg), a vérvesztés, illetve a felszívódási zavar (B₁₂-vitamin) miatt válik anémiássá a beteg. Ismeretesek vörösvértest-szétesést okozó protozoonok (malária plazmódiumok, Babesia fajok), más fertőző ágensek viszont a vörösvértestképzést gátolhatják (human parvovirus B19).

Milyen betegségekre utalhat a hirtelen fellépő sápadtság?

A hirtelen fellépő, akut sápadtság is számos betegségre figyelmeztethet, utalhat például súlyos véráram fertőzésre, szeptikus, vagy egyéb eredetű sokkra. Ebben az esetben, a kialakuló heveny vérellátási elégtelenség miatt, a vérkeringés nem tud megfelelni a tápanyagszállítás, a salakanyag-eltávolítás és a gázcsere alapvető feladatainak, a bőr szürkés-sápadt, nedves lesz.

Ételfogyasztást követő kóros reakciók – esetünkben az akutan fellépő sápadtság – többek közt ételallergiára, enzimdefektusra, idioszinkráziás túlérzékenységre utalhatnak.

Számos betegséget kísér sápadt arcszín

Jellegzetes az erősen dohányzók szürkés-sápadt arcszíne, amelyért részben a nikotinabúzus, másrészt az oxigénhiány okolható. Sápadttá válhat a bőrszín, amennyiben kiterjedt ödéma keletkezik, például súlyos fehérjevesztéssel járó vesebetegségben (nefrózis szindróma). A megszokottnál fehéresebb az arcszín diabéteszben, illetve a csökkent működéssel járó pajzsmirigybetegségekben. Kifejezetten sápadtak a cisztás fibrosisban szenvedők, és a fel nem ismert, vagy helytelenül kezelt gliadinszenzitív betegek.

Fertőzéses szívbelhártya-gyulladásban az elhúzódó láz, a lépmegnagyobbodás, a bőrön és nyálkahártyákon megjelenő apró vérzések és egyéb stigmák mellett jellegzetes tünet lehet az anémiás sápadtság. Arcsápadtsággal járnak továbbá, a szívburok, a szívizom, és a szívkoszorúerek heveny betegségei is, és az alacsony vérnyomás.

Ez a cikk is érdekelheti Szívbillentyű- és szívbelhártya-gyulladás

Az idegrendszert érő kóros behatások és a sápadtság gyakran szoros korrelációban állnak egymással. Fokozott koponyaűri nyomást előidéző elváltozások (trauma és/vagy vérzés, térfogatszűkítő folyamatok, agyhártya- és agyvelőgyulladás) szokványos kísérő tünetei a fejfájás, hányás és a sápadtság. Különösen agyvelőgyulladásban jellegzetes, a mimikaszegény, viaszosan fehéres arc.

Az epilepsziák egyik sajátos formája az úgynevezett pszichomotoros roham, amelyre elsősorban mozgásautomatizmusok, különböző lelki-érzelmi és vegetatív tünetek, ezen belül a sápadtság jellemzők. Ingergazdag korunkban egyre gyakoribb a valódi fejfájásbetegség, a migrén. A migrénes rohamok egyes variánsait gyakran kísérheti elsápadás. Az ájulás (szinkópe) hirtelen fellépő, rövid idejű eszméletvesztés, amely az agy elégtelen oxigén- és tápanyagellátásának és csökkent véráramlásának a következménye. Ájulásra figyelmeztető korai jel, az arc hirtelen elfehéredése. Ez a tünet kíséri a szédülést is.

Fájdalomérzet hatására is elsápadunk

A heves fájdalomérzet tüneteinek egyike, a rapid elsápadás, amely különösen kifejezett akkor, ha a fájdalmat a hasűri üreges szervek falának feszülése, vérellátási zavara, vagy a hashártya izgalma okozza. A leghétköznapibb példa erre, a már valószínűleg mindnyájunk által megtapasztalt „ártalmatlan” szélgörcs, de a kínzó hasfájás mögött súlyos, életveszélyes folyamatok is meghúzódhatnak (bélelzáródás, üreges hasűri szervek gyulladása, perforációja stb.).

Ha már a fájdalomnál járunk, akkor meg kell említeni a Coxsackie virus okozta pleurodyniát (Bornholm-betegség), amelynél a rohamokban jelentkező, a mellkasra és a has felső részére lokalizálódó fájdalom miatt a beteg ijesztően sápadt, kinézete szinte sokkszerű.

A halovány arcszín látvány akár önmagunkon, akár hozzátartozónkon észlejük, rendszerint aggodalommal tölt el bennünket. Nem véletlen, hogy a római mitológiában a sápadtság és félelem istenei, azaz Pallor és Pavor, édestestvérek voltak. Az esetek zömében szerencsére nincs szó komolyabb betegségről, csupán csak szervezetünk figyelmeztet ily módon arra, hogy egészségtelen életmódot folytatunk.

Ne feledjük, a sápadtság okának felelősségteljes megítélése mindig orvosi feladat!

Tovább Az ájulás (syncope) lehetséges okai

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Nagy László, infektológus