Az otthon veszélyei: a harmadlagos dohányfüst

Szerző: WEBBeteg, Lektorálta: Dr. Hangony Csilla,
tüdőgyógyász, allergológus

Az, hogy a dohányzás gyakorlatilag minden szervünket közvetve károsítja, mindenki számára nyilvánvaló. Ugyanakkor kevésbé ismert, hogy a cigarettázás zárt térben a berendezési tárgyainkon, a bútorokon is nyomot hagy.

Röviden összefoglalva

  • A dohány égésekor gőz állapotú nikotin szabadul fel, ami beltéri felszíneken - falon, padlón, függönyön, bútoron - hónapokig megmarad. Ez a megmaradt nikotin a szoba levegőjének salétromossavával kölcsönhatásba lépve rákkeltő nitrózaminokat képez.

  • Egereket vizsgálva valószínűsíthető, hogy a harmadlagos dohányfüst szerepet játszhat az inzulinrezisztencia és a 2-es típusú diabétesz kialakulásában.

  • Leginkább a gyermekek és az idősek veszélyeztetettek a harmadlagos dohányfüst tekintetében.

Miért harmadlagos?

Mit tartalmaz a cigaretta?

A cigarettásdobozokon feltüntetett vegyi anyagok csak töredékét jelentik annak, ami valójában a dohányosok szervezetébe jut. Körülbelül 4000 különböző kémiai vegyület található ugyanis egy cigarettában, amelynek csak az egyike a függőség kialakulásáért felelős drog, a nikotin.

Bővebben Mit tartalmaz a cigaretta?

A cigaretta elszívása alatt létrejövő, majd eloltását követően is megmaradó mérgező, rákkeltő (karcinogén) hatású lerakódás. A kifejezés nem olyan régi, a Dana–Farber/Harvard Cancer Center kutatócsoport alkotta meg a 2000-es évek elején.

  • Az elsődleges dohányfüstöt a dohányzó egyén lélegzi be.

  • A másodlagos dohányfüst a kilélegzett, valamint a cigaretta végéből felszabaduló füstből és egyéb vegyületek keverékéből áll össze.

  • A harmadlagos dohányfüst a dohányos környezetében lévő tárgyakon kialakuló (másodlagos füstből származó) lerakódás.

A kísérletek eredményei

A Martins-Green vezette kutatócsoport megállapította, hogy a harmadlagos dohányfüstnek kitett egerek szervezetében fokozódik az oxidatív stressz (a szabadgyökök keletkezése és az antioxidáns védőmechanizmusok közötti egyensúly felborulása), ami fehérje- és a DNS-károsodáshoz, valamint hiperglikémiához (a véráramba kerülő túlzott mennyiségű glükóz) és nem mellesleg inzulinrezisztanciához vezet.

Kísérletükben először figyeltek arra, hogy a füst lerakódjon a felületeken, majd behelyezték az állatokat. Kontrollcsoport is volt, ezeknek a rágcsálóknak tiszta, füstmentes volt a környezetük. A dohányfüstnek kitett állatok bizonyos része hagyományos tápot kapott, a többi egér módosított tápszerrel táplálkozott, ami az emberek magas zsírtartalmú (nyugati diéta) étrendjéhez hasonlítható.

A PLOS ONE című szaklapban közölt eredmények szerint a „nyugati” diétán élő, harmadlagos dohányfüstnek kitett rágcsálók szervezetében emelkedett az oxidatív stressz és az inzulinrezisztencia mértéke, ehhez társulva sokkal kisebb mértékű hízást állapítottak meg esetükben, mint a kontrollcsoport alanyainál. Talán ez utal arra, hogy az elsődleges vagy másodlagos dohányfüstnek kitett egyének miért fogynak. (A nikotin csökkenti az étvágyat, a káros következmények között szerepel az oxidatív stressz is.)

Veszélyben a kicsik

A cigaretta égésekor gőz halmazállapotú nikotin szabadul fel, ami beltéri felszíneken (falon, padlón, bútorokon, és textíliákon hosszú időn át megmarad. Ez a maradék nikotin a szobai levegő salétromossavával reagálva rákkeltő, nitrózaminokat (TSNA) képez.

"Leginkább a gyermekek és az idősek vannak kitéve a harmadlagos dohányfüst hatásainak, a kisgyerekek a padlón és szőnyegen mászva olyan felületekkel és tárgyakkal érintkeznek, amelyekben lerakódott a harmadlagos dohányfüst. Az idősebbeknél azért magasabb a rizikó, mert ők fogékonyabbak a megbetegedésekre"

– magyarázza Manuela Martins-Green, a Kaliforniai Egyetem munkatársa.

Laborvizsgálatokban cellulóz felületekkel modellezték a beltéri felületeket, és az azokat körülvevő levegő magas koncentrációban tartalmazott salétromossavat. 3 órás kitettség után az újonnan képződött TSNA mennyisége 10-szerese volt a kezdő értéknek. A beltéri salétromossav-szennyezés leggyakoribb forrásai a nem jól szellőző gázkészülékek, de a legtöbb gépjármű belső égésű motorja is nitrogén-oxidokat bocsájt ki, ami a levegőben található vízgőzzel reagálva salétromossavvá (és salétromsavvá) alakul.

A kutatók egy erős dohányos kamionjában a vezetőfülke felületeit is megvizsgálták. Itt is jelentős mennyiségű TSNA-t találtak. A leggyakrabban előforduló TSNA a nitrózamin (NNA) volt, amely vegyület a frissen kilélegzett dohányfüstben nem található meg.

A tanulmány szerint a dohányzás közbeni szellőztetés, sem küszöböli ki ezt a veszélyt. A szabad levegőn való füstölgés sem sokkal jobb ennél, ugyanis a bőrhöz és a ruházathoz kötődő nikotin a zárt térbe visszajutva más egyéb felületre is rákerülhet.

Így szabaduljon meg tőle

Aki nem akarja kockáztatni saját és családja egészségét, annak az lenne a legegyszerűbb, ha elköltözne, hiszen a harmadlagos dohányfüst a lakás minden szegletén ott van: a bútorok, a festés a kárpit, valamint a ruhák teljes mértékű tisztíttatásáról is gondoskodni kell. Léteznek persze speciális tisztítóeszközök, amiket használhatunk, ilyenkor azonban számolni kell más vegyi anyagoknak való kitettséggel.

TIPP 10 tipp a dohányzásról való leszokáshoz!

Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

Az otthon veszélyei: a radon háttérsugárzás
Az otthon veszélyei: a penészgomba
Az otthon veszélyei: a háziporatka
Az otthon veszélyei: a szaganyagok
Az otthon veszélyei: az aeroszolok
Az otthon veszélyei: azbeszt
Az otthon veszélyei: szén-monoxid
Az otthon veszélyei: harmadlagos dohányfüst


Forrás: WEBBeteg összeállítás
Lektorálta: Dr. Hangonyi Csilla, tüdőgyógyász

Módosítva: 2020.04.14 22:05, Megjelenés: 2018.03.12 20:09

CIKKAJÁNLÓ

 Prosztatagyulladás

Prosztatagyulladás

Milyen tünetei lehetnek? Ha prosztatagyulladásra gyanakszik, keresse fel orvosát!

A dohányzás megjelenése, elterjedése,...

Nem könnyű pontosan megbecsülni, hányan is dohányoznak Magyarországon. Megközelítő számadatok szerint a felnőtt férfiak 34-46 százaléka, a nők 18-28...

A gyógyszerfüggőség alattomosan alakul...

Mikor és mitől válik valaki gyógyszerfüggővé? Miként alakul ki a gyógyszerfüggőség? Milyen súlyos következményei lehetnek? Hogyan lehet elkerülni...

FDA: az IQOS dohányhevítő rendszer kevésbé...

2020. július 7-én az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala (FDA) engedélyezte a Philip Morris IQOS dohányhevítő...

Cigaretta - 4000 kémiai vegyület egyetlen...

A cigarettásdobozokon feltüntetett vegyi anyagok csak töredékét jelentik annak, ami valójában a dohányosok szervezetébe jut. Körülbelül 4000 különböző...

A dohányzás káros hatásai

Aki dohányzik, számos káros tényezőnek és következményes negatív hatásnak, betegségnek teszi ki magát. Vajon minden dohányos tisztában van az összes...

A dohányzó szülők gyerekei nikotinfüggők...

Egy kanadai kutatás eredménye szerint a dohányzó szülők, akik a passzív dohányzás ártalmainak teszik ki gyermekeiket, ezzel akaratukon kívül hozzájárulnak...

A passzív dohányzás kevésbé ismert hatása...

A passzív dohányzásnak hangsúlyozottan hatása van a légzési paraméterekre, amely jobban elősegíti az asztma és az állandó nehézlégzés kialakulását,...

Tévhitek és cáfolatok a dohányzással...

Számos olyan állítással találkoztunk már, melyeket dohányos személyek hangoztatnak, dohányos mivoltukat, illetve a leszokás mellőzését magyarázva,...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Ha szeretne értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
Fagerström nikotinfüggőségi teszt

Fagerström nikotinfüggőségi teszt

Infografika és videó