Stroke - Gyógyulás és rehabilitáció

szerző: Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus - WEBBeteg
frissítve:

Azok a stroke-on átesett betegek, akik egészséges társhoz mennek haza, nagyobb valószínűséggel lesznek újra képesek az önálló életvitelre. A korai kezelés és a hozzátartozók biztatása nagyon fontos.

A téma cikkei
6/1 A stroke és tünetei
6/2 Hajlamos Ön a stroke-ra?
6/3 A stroke megelőzésének lehetőségei
6/4 A stroke diagnózisa
6/5 A stroke kezelése
6/6 Stroke - Gyógyulás és rehabilitáció

A felépülés és a rehabilitáció nagymértékben attól függ, hogy a stroke melyik agyterületet érintette, és mekkora volt a károsodás. Az agy jobb oldalának károsodása a baloldal mozgását és érzékelését károsítja, míg a bal oldalé a jobb oldal mozgását és érzékelését, továbbá a beszédértést és a beszédet. A beszédképesség károsodása az afázia. A stroke-on átesett betegnek romolhat a légzése, nyelése, az egyensúlya, a hallása, a látása és a hólyagműködése is.

A rehabilitáció célja, hogy az önállóság minél nagyobb fokban helyreálljon. A rehabilitáció során elsősorban a korábbiakban már elsajátított képességek újratanulását kell véghezvinni, például újra meg kell tanulni járni és beszélni.

A kutatások felvetik, hogy az ép idegsejtek nagy alkalmazkodóképességűek és átvehetik a károsodott területek idegsejtjeinek működését. Ennek eredményeként a rehabilitáció célja, hogy az érintetlen agyrészek próbálják meg kompenzálni a károsodott agyrészek funkcióit.

Az eredményes rehabilitációhoz jelenleg Magyarországon számos rehabilitációs osztály és intézmény működik. Mindenképpen érdemes néhány hetet rászánni a stroke után az ilyen osztályon történő kezelésre. De a beteg neurológusa elrendelhet gyógytornát házi ápolás keretén belül is azokon a településeken, ahol erre van lehetőség.

Jellemző panaszok stroke után

Fontos tudni, hogy a beteget életminőségét nem csak a sérülés mértéke és az annak következtében létrejött gyengeség, mozgáskorlátozottság befolyásolja, hanem egyéb tünetek is felléphetnek.

Stroke utáni hangulatzavar (poststroke depresszió): Viszonylag gyakran alakul ki agyi infarktus után alvás- és hangulatzavar, mely akár súlyos depresszióig is fokozódhat. Az örömtelenség (anhedonia) illetve a motiválatlanság a rehabilitációt is hátrányosan befolyásolja. Bizonyos hangulatjavítók igen hatékonyak a tünetek kezelésében.

Stroke utáni fájdalmak (poststroke fájdalom): Agyi infarktus után kialakulhat az érintett végtagokban fájdalom, fájdalmas zsibbadás, illetve fejfájás, továbbá az esetek egy részében igen kellemetlen karakterű vállfájdalom is. A fájdalom ilyenkor a stroke következtében kialakult idegsérülés következménye (neuropathiás fájdalom), nem mozgásszervi oka van. Gyakran ezek a betegek műtéti kezeléseken esnek át a fájdalom érdemi javulása nélkül. Jellemző továbbá, hogy hagyományos fájdalomcsillapítók kevéssé vagy egyáltalán nem hatékonyak. Ilyenkor idegi fájdalom elleni szerek (neuropathás fájdalom elleni gyógyszerek) szedése javasolt. Bővebben itt olvashat a stroke utáni fájdalmakról és a fájdalomcsillapításról.

Krónikus szédülés: az agyi keringészavar után kialakulhat szédülékenység, egyensúlybizonytalanság is (különösen, ha már valaki korábban is hajlamos volt erre). Ilyenkor nem újabb stroke-ra kell gondolni, leginkább krónikus szédülés szindróma merül fel, melynek kezelésében – furcsa módon – bizonyos hangulatjavítók igen hatékonyak.

Stroke utáni epilepszia (poststroke epilepszia): kialakulhat 4-6 hónappal a stroke után epilepszia is, mely jellemzően az érintett oldali végtagok rángásával járhat, de kialakulhat négyvégtagi rángással járó nagyroham is. Fontos tudni, hogy nem mindegyik epilepszia típus jár görcsrohammal, van olyan is, ahol a beteg furcsán viselkedik, aluszékonynak, zavartnak tűnik (non-convulsive status epilepticus). Görcsroham elleni szerek (antiepilepticumok) hatékonyak a kezelésben.

Élet a stroke után

A stroke-ból való felépülés érzelmileg nagyon kimerítő lehet. A számos fizikai mellékhatás mellett tehetetlenségérzés, frusztráció, depresszió és apátia alakulhat ki. Gyakori továbbá a csökkent libidó és a gyakori hangulatingadozás is.

A stroke utáni javulás egyénenként nagyfokú eltéréseket mutathat. Nagyon sok függ attól, hogy az agynak mely területei, és milyen mértékben károsodtak, illetve, hogy mi volt a kezelés. A gyógyuláshoz azonban az Ön személyisége, élettapasztalata és problémamegoldó képessége is hozzájárul. Az optimális rehabilitáció eléréséhez elengedhetetlen az Ön motiváltsága is.

Ha valakinek az Ön családban, vagy közvetlen környezetében stroke-ja volt, Ön nagyon fontos szerepet játszhat a felépülésben azzal, hogy támogatást, illetve társaságot jelent a betegnek. Az alábbiakban néhány tanácsot adunk, amelyek segíthetnek Önnek, hogyan kommunikáljon a stroke miatt károsodott beszédértésű illetve beszédképességű beteggel:

  • Tartsa fenn a kapcsolatot!
    Családtagjának vagy barátjának szüksége van Önre, de nem biztos, hogy el tudja Önnek mondani. Próbáljon meg minél többet ott lenni.

  • Úgy beszéljen a beteggel, mint felnőtt a felnőttel!
    Beszéljen a stroke-on átesett beteghez, de ne gügyögjön. Majdnem úgy kezelje, mint a stroke előtt, hiszen a stroke nem jelenti azt, hogy a beteg a továbbiakban már nem tud gondolkozni.

  • Rendes hangerővel beszéljen!
    Ha csak nem alakult ki halláskárosodás, nem kell hangosabban beszélni, mint korábban.

  • Kényelmes sebességgel beszéljen!
    Hagyjon időt a szavak feldolgozására, próbáljon meg egyszerre egy témáról beszélni!

  • Kerülje a zavaró tényezőket!
    Csökkentse a háttérzajokat, kapcsolja ki a tv-t, a rádiót.

  • Négyszemközt beszélgessenek!
    A stroke-on átesett betegek a legjobban akkor értik meg, amit mondanak nekik, ha csak kevesen vannak körülöttük.

  • Gondoljon a gondozókra is!
    Nekik is szükségük van a támogatásra és a barátságra, vonja be őket is beszélgetéseibe, terveibe.

Bár a stroke által okozott károsodás végleges is lehet, nagyon sokan tudnak aktív életet folytatni a stroke után. Sokan lesznek képesek visszatérni mindennapi tevékenységeikhez és feladataikhoz.

Dr. Zsuga Judit neurológus, klinikai farmakológusDr. Fehér Gergely neurológus, agyérbetegség-specialista

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőink: Dr. Zsuga Judit neurológus, klinikai farmakológus és Dr. Fehér Gergely neurológus, agyérbetegség-specialista

6/5 A stroke kezelése | 6/6 | Következő oldal

Cikkajánló

A stroke és tünetei

Dr. Zsuga Judit, neurológus
Stroke
A stroke vészhelyzetet jelent: azonnali kezelése az élet és a halál, de legalábbis a kevesebb, illetve a több károsodás kérdését dönti el. Korai kezeléssel csökkenteni lehet az agy károsodását és a kialakuló életminőség-romlás mértékét.
Krónikus fejfájás
Krónikus fejfájás

Tippek krónikus fejfájásban szenvedőknek.

Hátfájás
Hátfájás

Mit érdemes tudni a hátfájásról?

WEBBeteg - Dr. Mélypatakiné Dr. Áfra Júlia, szakgyógyszerész
WEBBeteg összeállítás - Dr. Molnár Dóra, kardiológus, belgyógyász és Dr. Tóth Sára Rebeka
WEBBeteg - Dr. Vajda Orsolya, háziorvos
WEBBeteg - Dr. Debreczeni Anikó, általános orvos
WEBBeteg - Dr. Kerekes Éva, neurológus, gyermekneurológus és Dervalics Dóra, pszichológus
Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.