A szélütés kivédéséről: Az ablak örökre bezárulhat…

A gyakran látszólag előzmények nélkül, váratlanul jelentkező agyi keringési zavar nyomán hazánkban évente 40-50 ezren kapnak szélütést (a köznyelv az állapotot agyvérzésnek mondja, de megérti, ha az orvostól azt hallja, sztrók történt). Stroke következtében 13 ezren veszítik életüket.

Aki túléli ezt a keringési zavart, súlyos veszélyekkel kell számolnia, hiszen az érintettek negyede (24%) még az első évben, további 5 százalékuk a szélütést követő második évben meghal. Az agyi katasztrófa ráadásul az idősek mellett, az egyre fiatalabb korosztályok tagjait is sújtja.

A fenti riasztó adatok ellenére azonban lenne remény a stroke egyes áldozatainak megmentésére, a veszteségek kisebbítésére. Az időben érkező orvosi segítség ugyanis beavatkozhat a katasztrofális agyi keringési helyzetbe. Csak a beteg környezetében lévőnek fel kell ismernie a jelzéseket, és tudnia kell, mi ilyenkor a teendő! Ezt a felvilágosító feladatot kívánja ellátni a Magyar Stroke Társaság, amikor az agyi érkatasztrófa tüneteivel kívánja megismertetni a lakosságot, miközben azt hangsúlyozza, a megelőzés mellett mekkora az időtényező jelentősége. Az orvosi szakma mintegy 3-6 órás ablakot említ, ennyi idő alatt kell megtörténnie a hatékony gyógyszeres beavatkozásnak. Különben érvényes lesz az állítás, hogy a stroke világszerte, így Magyarországon is az egyik leggyakoribb halálok.

„Ne késlekedj – hívd a 104-et!” – hangoztatják az egészségügyi kampány aktivistái, s a számmal arra utalnak, hogy az idővel való kegyetlen versenyfutásban az nyerhet, aki nem a háziorvost keresi, hanem azonnal a mentőket hívja. Akkor, ha azt látja, hogy

• hozzátartozója, ismerőse furcsán mosolyog, hogy
• karját nem tudja vízszintesig felemelni, vagy arra sem képes, hogy
• megismételjen egy egyszerű mondatot.

Ekkor azonnal tárcsáznia kell a mentőszolgálat számát. Gyorsan, késlekedés nélkül, mert a lehetőségek ablaka hamar bezárul.

Ha az agyi vérkeringési zavar hátterében vérrög áll, trombolízis történhet. Ha ez a vérrögoldás időben történik, van remény olyan mértékben minimalizálni az agykárosodást, hogy a beteg maradandó tünetek nélkül gyógyulhat. (A trombolízisek száma 2009-10 között 25%-kal, a következő évben 34% százalékkal emelkedett, valószínűleg annak köszönhetően, hogy a megindult kampányok során a lakosság megismerte a stroke tüneteit, és megtanulta, mi a teendője ilyenkor.) A hirtelen kialakuló beszédzavar, a féloldali végtaggyengeség, a zsibbadt arc-fél, az egyensúlyvesztés, a kettős-látás olyan jelzés, ami felveti a stroke gyanúját, ezért észlelésekor azonnal mentőt kell hívni, ismétli meg dr. Bereczki Dániel, a Társaság elnöke a kampány legfőbb üzenetét.

Becsült adatok szerint 200-250 ezren élnek a betegség árnyékában. A szélütés kihat a további életvitelre. A túlélők fele féloldali bénulásban szenved, közel negyedük járásképtelen, ráadásul bizonyos fokú értelmi (kognitív) hanyatlás az esetek több mint 60%-ában mutatkozik. Depresszió (32%), beszédzavar (12-18%) okoz további gondot. Tekintettel a súlyos következményekre, és a stroke folyamatos térhódítására, a Társaság fontosnak tartja felvilágosító kampánya folytatását. A figyelemfelhívásba bekapcsolódott a Madách és több vidéki színház művészgárdája is. A színészek éltek a személyes példamutatás erejével, s a megelőzés fontosságát kiemelve, bemutatták, hogy a maguk részéről, a vérnyomásuk, vércukor- illetve koleszterinszintjük ellenőrzésével, s nyaki ultrahang vizsgálattal figyelnek arra, náluk mekkora a stroke kialakulásának kockázata. A művészek már megtanulták a szerepet: megismerték a stroke tüneteit, hogy esetleges szélütés alkalmával segíteni tudjanak társaikon, másfelől karban tartják rizikófaktoraikat, kezeltetik magas vérnyomásukat. Nem felejtik a kampány szervezőinek figyelmeztetését, a stroke hirtelen sújt le, bár olykor jelzi a fenyegető közeledést.

(WEBBeteg - Fazekas Erzsébet, újságíró)