Több élsportoló is érintett a szívritmuszavarban
frissítve:
A pitvarfibrilláció a leggyakoribb szívritmuszavar világszerte, becslések szerint közel 50 millió embert érint, közöttük nagyon sok élsportolót. A népesség elöregedése és a kardiovaszkuláris betegségek kockázatának megnövekedése miatt ez a szám tovább fog változni, akár háromszorosára is nőhet.
A pitvarfibrilláció, azaz pitvarremegés a szív felső üregeinek szabálytalan remegése vagy szapora összehúzódása. Hatására a szív pumpateljesítménye csökken, a betegnél rendszertelen szívdobogás, mellkasi fájdalom, légszomj vagy ájulás alakulhat ki. Kezelés nélkül szívelégtelenséghez vezethet és fennáll a stroke kockázata is. A pitvarremegés ötszörösére növeli az ischaemiás stroke kockázatát, és sajnos akár 25-30 éves korban is előfordulhat.
A kardiovaszkuláris kockázati tényezők, illetve az egészségtelen életmód (dohányzás, alkoholfogyasztás, magas testtömegindex, túlzott sóbevitel, stb.) megváltoztathatja a szívizom működését és szerkezetét, elősegítve a szívritmuszavar és a stroke előfordulását.
Az élsportolók sokszor extrém terhelésnek teszik ki szervezetüket, így esetükben megszaporodnak ezek a problémák. Hangsúlyozni kell, hogy nem az élsport vagy a rendszeres mozgás teszi beteggé a szívet, a veleszületett rendellenesség azonban végzetes lehet a megnövekedett terhelés következtében, ezért nagyon fontos a sportolók rendszeres diagnosztikája, és elengedhetetlen a fennálló ritmuszavar jellegének tisztázása.
| A hirtelen szívhalál akár fiatal korban is bekövetkezhet |
| Legutóbb két magyar és egy panamai focista életét is a hirtelen szívhalál számlájára írhatjuk. Gyakran kiszámíthatatlan a megjelenése: szívbetegeknél, illetve ismert szívbetegség nélkül is előfordulhat, és nem csak a focistáknál, illetve a nagy teljesítményű sportolók, például atléták körében, hanem szinte bárkinél. Sajnos akár fiatalkorban is bekövetkezhet genetikai rendellenességek, szívizomgyulladás esetén. Hazánkban évente 20-25 ezer hirtelen szívhaláleset fordul elő, egy részük azonnali beavatkozással megmenthető lenne. |
Fokozottabb orvosi ellenőrzés
Kolonics György kétszeres olimpiai bajnok, tizenötszörös világbajnok kenus tragikus halála óta fokozottabb ellenőrzésnek vetik alá az élsportolókat. A világbajnok halála szívtágulattal járó heveny elégtelenség miatt következett be, edzés közben lett rosszul 2008. július 15-én, próbálták újraéleszteni, de már nem tudtak rajta segíteni.
A versenyzők kockázatának megítélésében segíthet az EKG és a terheléses EKG, illetve a szív CT vizsgálata. Ez utóbbival ki lehet mutatni minden tünetmentes szívfejlődési rendellenességet, illetve koszorúér-betegséget. Ezek mellett fontos a sportoló családjának kórtörténete is, azaz volt-e a szülőknél, nagyszülőknél korábban ilyen vagy hasonló probléma.
A katéteres ablációt egyre gyakrabban alkalmazzák a pitvarfibrilláció okozta tünetekben szenvedő betegeknél egyre több bizonyíték alapján, amely szemlélteti annak hatékonyságát, azonban további kutatásra van szükség az ablációs szövődmények csökkentésére és a technikák további kidolgozására.
A pitvarfibrilláció műtéti kezelésére a rádiófrekvenciás abláció ma már a legelterjedtebb módszer az egész világon. A hazánkban elsőként Debrecenben bevezetett fagyasztásos, illetve speciális katéterekkel végzett rádiófrekvenciás ablációkat 2008 óta végzik egyre több pitvarfibrillációban szenvedő betegen. A két módszer előnye, hogy rövid idő alatt elsajátítható, nem szükséges hozzá költséges navigációs berendezés, így sokkal egyszerűbben és precízebben elvégezhető a beavatkozás, nem beszélve arról, hogy a korábban akár 5-6 órás műtét 2 órára rövidült, ami a betegek komfortja szempontjából is jelentős előrelépés.
Szerző: Tóth András újságíró - WEBBeteg
Felhasznált források: Atrial fibrillation and stroke prevention (PubMed); Catheter ablation in patients with persistent atrial fibrillation (PubMed)
